A baloldali megmondóemberek már a Fidesz vészforgatókönyvéről beszélnek

A Visszaszámlálás legújabb adásában Bárándy Gergely, Lattmann Tamás és Rónai Sándor voltak a vendégek, akik a Fidesz „vészforgatókönyvéről” értekeztek, valamint arról, milyen következményei lehetnek egy esetleges kormányváltásnak.

Mint ismert: olyan törvénymódosításra készül az Országgyűlés kormánypárti többsége, amelynek alapján az Alkotmánybíróság nélkül a következő parlament nem mondhatja ki a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását. A műsor vendégei szerint ez annak a beismerése, hogy a Fidesz választási vereségre készül, és megpróbálja előre bebetonozni Sulyok Tamás államfői pozícióját. 

Bárándy Gergely szerint ki lehet jelenteni, hogy egytől-egyig minden alkotmánybírót a Fidesz nevezett ki. „És direkt fogalmazok így, hogy nevezte ki, mert az alkotmánybírák parlamenti választása egy formalitás volt, egy színház volt; minden egyes bírát a miniszterelnök és a Fidesz nevezett ki” – jegyezte meg.

A mostani tervezet kapcsán úgy fogalmazott: szerinte ez a centralizációs törekvés arra szolgál, hogy most ne gátolja a kormányzati munkát, de amikor változás van, akkor ezek a szervek gyakorlatilag el tudják lehetetleníteni a kormányzati munkát.

Az adás vendégei szerint a Fidesz jelenleg 

Lattmann Tamás szerint ezekre ezért van szükség, mert „nem akarják, hogy rájuk rohadjon a műanyag lakat a börtönben”. Lattmann szerint ha a Fidesz ellenzékbe kerül, abba „sokan pszichésen bele fognak rokkanni” a kormánypárti politikusok közül, ahogy az elmúlt 15 évben az ellenzéki oldalon is belerokkantak politikusok.

Rónai Sándor úgy véli: a Fidesz egy „vaskos vészforgatókönyvvel készül”, amit 2014-ben kezdett el, „amikor átszabta a választókörzeteket”, és ennek része Polt Péter kinevezése is.

Hack Péter helyretette a dolgokat

Tegnap megírtuk, hogy Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője az InfoRádióban kifejtette: a köztársasági elnök átmenetileg például betegség vagy baleset miatt lehet akadályoztatott. Eddig az Alaptörvény szabályozta azt az esetet, ha a köztársasági elnök alkalmatlanná válik a feladatára. Az alkotmány rendelkezései között szerepel, mi a teendő összeférhetetlenség esetén, mint ahogyan az is, hogy a méltatlansági eljárást miként kell lefolytatni, ha az államfő méltatlanná válik a tisztséggel együtt járó feladatok ellátására.

A jogászprofesszor kiemelte: az ilyen megszüntetések egyfelől az Országgyűlés kétharmados többségéhez, másfelől az Alkotmánybíróság döntéseihez kapcsolódtak, de az akadályoztatás esetére nem tartalmaz ilyen szabályokat az Alaptörvény. 

Nyitókép: képernyőfotó