Magyar Péter egyébként ugyanúgy tagadja, hogy megszorításokra készülne, ahogyan korábban Lendvai „nem lesz gázáremelés” Ildikó is tette.
Lendvai Ildikó a Dull Szabolcs-féle Ötpontban podcastban egyértelművé tette:
2026-ban a Tisza Pártra és Magyar Péterre szavaz.
Úgy fogalmazott, hogy ez nála „kemény és vastag igen”, mert szerinte Magyar az egyetlen politikai szereplő, aki tényleges rendszerváltást képes kikényszeríteni.
Azt nem tudja megítélni, hogy alkalmas miniszterelnök lesz-e, abban viszont biztos, hogy „alkalmasabb, mint a mostani”.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha a pesti értelmiségi kikéri magának, hogy drog nélkül kelljen buliznia, akkor hogy várjuk el a deviáns családba született hátrányos helyzetű fiataltól, hogy ne akarjon kristályt? Francesca Rivafinoli írása.
A jelenlegi politikai helyzetet „népfronthelyzetként” írja le:
szerinte van egy veszélyes rezsim, amelyet le kell váltani, és ehhez ideiglenes, ideológiailag vegyes összefogásra van szükség.
Lendvai szerint a Fidesz nem ismerte fel, hol a legsérülékenyebb. Nem hozott valódi „vezéráldozatokat” sem korrupciós, sem úgynevezett „gyermekvédelmi” ügyekben, miközben Orbán körül szemmel láthatóan fogy a hadsereg, és nő a belső bizonytalanság.
A miniszterelnököt egy szóval „magányosnak” nevezi: szerinte egyszemélyes hatalmat épített ki valódi ellensúlyt jelentő csapat nélkül, ami törvényszerűen egyre több hibához vezet.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner megkeresésére Komjáthi Imre reagált.
Magyar Péter legnagyobb erősségét abban látja, hogy képes uralni a politikai napirendet, és „hitből” politizál egy kifáradt, túlosztogatott országban. Eközben a Tisza viszonylag olcsó, alulról szerveződő kampányeszközökkel – országjárással, közösségi médiával, helyi kkv-k bevonásával – képes volt szerinte beelőzni a Fideszt.
Ugyanakkor konkrét hibákat is megnevez.
Politikai tévedésnek tartja, hogy a Tisza beszállt a fővárosi önkormányzati játszmákba, és különösen azt kifogásolja, hogy Karácsony Gergelyt automatikusan „óellenzéki” szereplőként tolták el maguktól.
Szerinte, ha Magyar egyszer kormányra kerül, nem engedheti meg magának, hogy Budapesttel olyan konfliktusos viszonyt alakítson ki, mint Orbán Viktor, mert ezzel saját mozgásterét szűkítené le.
A baloldali pártokkal kapcsolatban Lendvai kifejezetten kemény. Károsnak tartaná, ha az MSZP országos listára „gyúrna”, és matematikailag is veszélyesnek látja, ha a kisebb ellenzéki pártok 5–8 százaléknyi szavazatot szétszórnak az egyéni körzetekben, ezzel végső soron Orbán hatalmon maradását segítve.
Miközben a „baloldal megőrzéséről” beszél, a gyakorlatban azt javasolja, hogy 2026-ban lépjenek hátrébb, és hagyják, hogy Magyar Péter vezesse a kormányváltó blokkot.
Ezzel párhuzamosan azonban kirajzolódik egy jól látható politikai frontvonal is: Magyar Péter mögé ma már egyszerre sorakozik fel a radikális baloldali Jámbor András, a volt „rendszerváltó polgármester” Márki-Zay Péter, a régi liberális elit emblematikus alakja, Magyar Bálint, az MSZP egykori elnöke, Lendvai Ildikó, valamint a jelenlegi szocialista társelnök, Komjáthi Imre – vagyis a teljes régi ellenzéki világ fokozatosan beáll mögé.
Ezt is ajánljuk a témában
Nyíltan ukránpárti tiszás jelöltet támogat Hódmezővásárhely polgármestere.
Nyitókép: képernyőfotó a videóból
Kicsit se vagyok vészmadár és mindig adok esélyt, de most: féltem a hazánkat!
A miniszterelnök máris összehívta a Tisza-kormányt.
Sulyok Tamás az orbáni világot képviseli. Ez annyira irritálja Magyar Pétert, hogy még a közös fotózkodást is letiltja. Ez kutyagusztusról árulkodik. Horváth K. József írása.
De ha hibáznak, elismerik azt.
Bírósági dokumentumok szerint a Buddha becenéven ismert tiszás informatikust korábban zsarolás és információs rendszer elleni bűncselekmény miatt jogerősen elítélték.
Ezt az olcsó jakobinus hangulatkeltést kéne abbahagyni.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
