Hat pontban a lényeg: ezt tudjuk eddig Magyar Péterék adatbotrányáról

Hiába próbálná eltolni magáról a felelősséget a Tisza, egyre több részlet derül ki annak körülményeiről, hogy a párt támogatóinak adatai nyilvánosságra kerültek.

A NAIH elnök azt is elmondta, mikor érhet véget a vizsgálatuk.

Leghamarabb február végére, március elejére zárulhat le a Tisza adatvédelmi botránya kapcsán indult adatvédelmi vizsgálat – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.
Arra a kérdésre, hogy milyen fázisában tart a vizsgálat, elmondta, hogy most ment ki a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó megkeresés a Tisza Párthoz. Péterfalvi ugyanakkor jelezte, hogy a kommunikáció nagyon nehézkes a párttal, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint
a Tisza kihasználja az összes jogi lehetőséget, hogy az utolsó időpontban vegye át a hatóság megkereséseit.
Hogy ez miért van, miért nem érdeke Magyar Péteréknek, hogy minél előbb kiderüljön az igazság, arra Péterfalvi nem tudott választ adni.
Ezt is ajánljuk a témában

Hiába próbálná eltolni magáról a felelősséget a Tisza, egyre több részlet derül ki annak körülményeiről, hogy a párt támogatóinak adatai nyilvánosságra kerültek.

A NAIH elnöke megismételte, hogy a hatóság már a Tisza Párt első adatvédelmi incidense után egy nappal, október 7-én megindította a vizsgálatot, majd ezután jött a másik ügy, amelyről kiderült, hogy sokkal nagyobb kategóriába tartozik, mert 50-200 ezer ember adata szivároghatott ki.
Az biztos, hogy az nyilvánosságban való megjelenése jogellenes és bűncselekmény is lehet egyben – mondta Péterfalvi, utalva egyben az időközben elindult nyomozásra.
Jelezte: a Tisza párt felelőssége is felmerül, hiszen az Európai Unió adatvédelmi rendelete szerint
az adatkezelőnek olyan biztonságot kell nyújtania, amely megvédi az adatokat az illetéktelen hozzáférésektől.
A nyomozóhatóságnak kell majd eldöntenie, hogy a Tisza párt részéről történt-e ilyen jellegű bűncselekmény – tette hozzá az elnök.
További bűncselekmények lehetőségét veti fel, ha valaki kívülről hackelte meg a rendszert, ahogy az is, ha valaki belülről szivárogtatott. Ugyanígy bűncselekmény a jogellenesen kikerült adatok továbbterjesztése – sorolta Péterfalvi.
Az elnök beszélt arról is, hogy az informatikai eszközökön kell valamilyen nyomának lennie, hogy mikor milyen adatmentés vagy szivárgás történt. Az pedig komoly probléma, ha ezt nem tudják kiolvasni a rendszerből, „mert milyen biztonság az, ahol nincsenek ezek a támadások dokumentálva”.
Péterfalvi ezzel kapcsolatban óva intett mindenkit attól, hogy a hatóság elől eltitkoljon valamit.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán