Súlyos ítéletet mondott a lengyel-magyar barátság fölött Bóka János

Mit érdemes tudni a karpaczi fórumról? Miért tölt be fontos szerepet a térség országainak életében?
A Karpacz Gazdasági Fórumot gyakran „Lengyelország Davosaként” emlegetik. Ezt az elnevezést nemcsak a gazdasági gondolkodáshoz és a kapcsolatokhoz való hozzáadott értéke, hanem a helyszín elhelyezkedése is indokolja. Magyarország számára kulcsfontosságú platform különösen a V4 együttműködés és a lengyel–magyar kapcsolatok szempontjából. Lehetővé teszi a stratégiai párbeszédet a regionális politikai és gazdasági kihívásokról, és 

Hogy állnak most a magyar–lengyel kapcsolatok? Milyen előrelépés várható a jövőben?

A magyar–lengyel kapcsolatok jelenleg is szilárd alapokon állnak, és az új lengyel köztársasági elnök, Karol Nawrocki megválasztása új lehetőségeket nyithat meg az együttműködésben. Az új elnök egyértelműen a szuverén Lengyelország mellett áll, ami összhangban van azzal, ahogyan mi a magyar nemzeti érdekek – és általában a nemzeti érdekek – képviseletére tekintünk. 

Úgy érzékelem, Lengyelország részéről is megvan a nyitottság arra, hogy a hagyományos együttműködésre, a jó tapasztalatokra építve új fejezetet nyissunk: azt keressük, ami összeköt bennünket, és ne azt, ami elválaszt.

Magyarország tisztán látja azokat a regionális ügyeket, amelyek – akár tetszik, akár nem – érdekközösségbe sodorják a visegrádi országokat még olyan területeken is, ahol a közvélekedés szerint látványos politikai konfliktusok tapasztalhatók. Ennek jó példája a fokozatosan változó, a korábbinál sokkal asszertívebb, a lengyel érdekeket határozottabban képviselő Ukrajna-politika. Ebben minden bizonnyal a korábbiaknál láthatóbb együttműködésre számíthatunk Magyarország és Lengyelország között.

A magyar–lengyel kapcsolatok annyira szorosak 

• személyes,
• kulturális,
• történelmi,
• politikai 
• és gazdasági téren egyaránt,

 hogy nem pusztán nemzetközi vagy bilaterális viszonyról beszélhetünk. Inkább úgy tűnik, mintha a magyar és a lengyel politikai tér az évek során összefonódott volna. 

 Varsóban gyakran a „budapesti gyorsról”, Budapesten pedig a „varsói gyorsról” beszélnek.

Hogy értékelhető a jelenlegi gazdasági együttműködés a két ország között?

A gazdasági együttműködés nem légüres térben zajlik, ezért érdemes annak stratégiai kereteit is áttekinteni. Lengyelország geopolitikai elhelyezkedése, méretei és gazdasági erőforrásai miatt inkább regionális középhatalomként tekint magára, ezért a V4 szerepe is más számára, mint a többi tag esetében. Ugyanakkor 

Magyarország és Lengyelország között stratégiai érdekszövetség áll fenn: közös célunk, hogy az uniós intézmények helyett a nemzetállamok erősödjenek, és hogy a nemzetek politikai mozgástere, gazdasági lehetőségei és érdekérvényesítő képessége bővüljenek – ne pedig a brüsszeli bürokrácia.

Egyaránt úgy véljük, hogy a vasfüggöny lebontása után nem azért léptünk be az Európai Unióba, hogy a szuverenitásukat visszanyert államok megszűnjenek létezni. Ellenkezőleg: azért, hogy ezek a nemzetállamok a XXI. században is megőrizzék relevanciájukat. Ez egy sajátos közép-európai megközelítés, amely számos nyugat-európai ország gondolkodásától idegen.

Lengyelországban is megvan a nyitottság arra, hogy a hagyományos együttműködésre és a jó tapasztalatokra építve új fejezetet nyissunk: hogy azt keressük, ami összeköt bennünket, és ne azt, ami elválaszt.

A lengyel–magyar barátságot sokan és sokszor temették már, amikor ez éppen politikai érdekükben állt. Csakhogy a két ország kapcsolatai évezredes múltra tekintenek vissza, és nagyon mély történelmi, kulturális, gazdasági, politikai, sőt személyes alapokon nyugszanak. 

 Stratégiai céljaink közösek, összehangolhatók, egymást kiegészítik, és semmiképpen sem állnak ellentétben egymással.

Tudna erre konkrét példákat is mondani?

A konkrét gazdasági kapcsolatokat tekintve Lengyelország Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere: a kétoldalú forgalom tavaly meghaladta a 13 milliárd eurót, ami világosan mutatja együttműködésünk stabilitását. A magyar vállalatok számára Lengyelország nemcsak fontos piac, hanem vonzó befektetési célpont is. A közös logisztikai és energetikai projektek hosszú távon erősítik a régió versenyképességét.

Kereskedelmi kapcsolataink szerkezete kiegyensúlyozott: az iparcikkek, a gépipari termékek és az agrárkivitel egyaránt húzóágazatnak számítanak az együttműködésben. A magyar–lengyel gazdasági kapcsolatok a makrogazdasági kihívások közepette is bővülnek, ami jól mutatja, hogy a közép-európai gazdasági együttműködés tartós értéket teremt.

A magyar-lengyel kapcsolatok a V4 együttműködést és a térség stabilitását is erősíthetik

A sajtóértesülések szerint rövidesen hazánkba látogathat Karol Nawrocki lengyel elnök. Mik lehetnek a főbb témák?

Mindenekelőtt: a lengyel elnökválasztás eredménye a lengyel emberek döntése volt. Úgy tűnik, választásukkal azt is kifejezték, hogy új fejezetet szeretnének nyitni a magyar–lengyel kapcsolatokban. 

Nawrocki tudatosan hangsúlyozza a visegrádi együttműködés fontosságát, ami új lendületet adhat a regionális koordinációnak, és Magyarország számára is lehetőséget teremt a stratégiai párbeszédre. A két ország belpolitikai szinten is figyelemmel kíséri egymás történéseit, így a szoros bilaterális kapcsolatok nemcsak a V4-ek, hanem a tágabb közép-európai térség stabilitását is erősíthetik. Ez a partnerség nem pusztán diplomáciai, hanem valódi politikai és gazdasági összefonódásként jelenik meg.

Fontos hangsúlyozni, hogy a V4 sikere valójában csak a tagországok számára lényeges; mások számára ez nem kiemelt ügy. Nekünk azonban közös érdekünk, még ha olykor komoly ellenszélben kell is előre vinnünk. A magyar uniós elnökség is bizonyította: közös érdekű ügyek mentén képesek vagyunk eredményesen együtt dolgozni.

Októberben Csehország választ. Ezt követően milyen jövő várhat a V4 együttműködésre?

Bár a cseh belpolitikai helyzet változékony, az ellenzéki erők megerősödése és Andrej Babiš egykori kormányfő pártjának meghatározó jelenléte immár tendenciaszerű tényezőnek számít.

Ebben a kontextusban várható, hogy a V4-ek párbeszéde új tartalommal és erőteljesebb politikai szándékkal folytatódik a közös európai és regionális célok mentén – markánsabb, szuverenista hangvételben.

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád