Egyértelmű üzenetet küldött a lengyel elnök Brüsszelbe: ezt nem teszik ki az ablakba

Karol Nawrocki kipaterolta a szobájából az EU-zászlót.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is részt vett a karpaczi Economic Forumon. Ott kijelentette, a lengyel-magyar kapcsolatok 2025-ben olyan szakaszban vannak, amikor egyszerre szeretnék folytatni a közös munkát és új fejezetet is nyitni. Ennek részleteiről, és a V4 együttműködésre gyakorolt hatásáról kérdeztük a minisztert.
Mit érdemes tudni a karpaczi fórumról? Miért tölt be fontos szerepet a térség országainak életében?
A Karpacz Gazdasági Fórumot gyakran „Lengyelország Davosaként” emlegetik. Ezt az elnevezést nemcsak a gazdasági gondolkodáshoz és a kapcsolatokhoz való hozzáadott értéke, hanem a helyszín elhelyezkedése is indokolja. Magyarország számára kulcsfontosságú platform különösen a V4 együttműködés és a lengyel–magyar kapcsolatok szempontjából. Lehetővé teszi a stratégiai párbeszédet a regionális politikai és gazdasági kihívásokról, és
megerősíti Magyarország szerepét mint a régió aktív alakítója. Emellett gazdasági lehetőségeket is kínál a vállalatok és a befektetők számára.
Hogy állnak most a magyar–lengyel kapcsolatok? Milyen előrelépés várható a jövőben?
A magyar–lengyel kapcsolatok jelenleg is szilárd alapokon állnak, és az új lengyel köztársasági elnök, Karol Nawrocki megválasztása új lehetőségeket nyithat meg az együttműködésben. Az új elnök egyértelműen a szuverén Lengyelország mellett áll, ami összhangban van azzal, ahogyan mi a magyar nemzeti érdekek – és általában a nemzeti érdekek – képviseletére tekintünk.
A politikai és gazdasági kapcsolatok további erősödése várható a két ország között, és új távlatok nyílhatnak meg a közös munka előtt.
Úgy érzékelem, Lengyelország részéről is megvan a nyitottság arra, hogy a hagyományos együttműködésre, a jó tapasztalatokra építve új fejezetet nyissunk: azt keressük, ami összeköt bennünket, és ne azt, ami elválaszt.
Ezt is ajánljuk a témában
Karol Nawrocki kipaterolta a szobájából az EU-zászlót.
Magyarország tisztán látja azokat a regionális ügyeket, amelyek – akár tetszik, akár nem – érdekközösségbe sodorják a visegrádi országokat még olyan területeken is, ahol a közvélekedés szerint látványos politikai konfliktusok tapasztalhatók. Ennek jó példája a fokozatosan változó, a korábbinál sokkal asszertívebb, a lengyel érdekeket határozottabban képviselő Ukrajna-politika. Ebben minden bizonnyal a korábbiaknál láthatóbb együttműködésre számíthatunk Magyarország és Lengyelország között.
A magyar–lengyel kapcsolatok annyira szorosak
hogy nem pusztán nemzetközi vagy bilaterális viszonyról beszélhetünk. Inkább úgy tűnik, mintha a magyar és a lengyel politikai tér az évek során összefonódott volna.
Magyarország belpolitikai kérdéssé vált Lengyelországban, Lengyelország pedig belpolitikai kérdéssé Magyarországon.
Varsóban gyakran a „budapesti gyorsról”, Budapesten pedig a „varsói gyorsról” beszélnek.
Hogy értékelhető a jelenlegi gazdasági együttműködés a két ország között?
A gazdasági együttműködés nem légüres térben zajlik, ezért érdemes annak stratégiai kereteit is áttekinteni. Lengyelország geopolitikai elhelyezkedése, méretei és gazdasági erőforrásai miatt inkább regionális középhatalomként tekint magára, ezért a V4 szerepe is más számára, mint a többi tag esetében. Ugyanakkor
a visegrádi együttműködés mindkét ország számára pótolhatatlan az Európai Unión belüli érdekérvényesítés szempontjából.
Magyarország és Lengyelország között stratégiai érdekszövetség áll fenn: közös célunk, hogy az uniós intézmények helyett a nemzetállamok erősödjenek, és hogy a nemzetek politikai mozgástere, gazdasági lehetőségei és érdekérvényesítő képessége bővüljenek – ne pedig a brüsszeli bürokrácia.
Egyaránt úgy véljük, hogy a vasfüggöny lebontása után nem azért léptünk be az Európai Unióba, hogy a szuverenitásukat visszanyert államok megszűnjenek létezni. Ellenkezőleg: azért, hogy ezek a nemzetállamok a XXI. században is megőrizzék relevanciájukat. Ez egy sajátos közép-európai megközelítés, amely számos nyugat-európai ország gondolkodásától idegen.
Lengyelországban is megvan a nyitottság arra, hogy a hagyományos együttműködésre és a jó tapasztalatokra építve új fejezetet nyissunk: hogy azt keressük, ami összeköt bennünket, és ne azt, ami elválaszt.
A lengyel–magyar barátságot sokan és sokszor temették már, amikor ez éppen politikai érdekükben állt. Csakhogy a két ország kapcsolatai évezredes múltra tekintenek vissza, és nagyon mély történelmi, kulturális, gazdasági, politikai, sőt személyes alapokon nyugszanak.
Olyan stratégiai érdek- és sorsközösség köti össze Magyarországot és Lengyelországot, amely független a mindenkori kormányok összetételétől.
Stratégiai céljaink közösek, összehangolhatók, egymást kiegészítik, és semmiképpen sem állnak ellentétben egymással.
Tudna erre konkrét példákat is mondani?
A konkrét gazdasági kapcsolatokat tekintve Lengyelország Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere: a kétoldalú forgalom tavaly meghaladta a 13 milliárd eurót, ami világosan mutatja együttműködésünk stabilitását. A magyar vállalatok számára Lengyelország nemcsak fontos piac, hanem vonzó befektetési célpont is. A közös logisztikai és energetikai projektek hosszú távon erősítik a régió versenyképességét.
Kereskedelmi kapcsolataink szerkezete kiegyensúlyozott: az iparcikkek, a gépipari termékek és az agrárkivitel egyaránt húzóágazatnak számítanak az együttműködésben. A magyar–lengyel gazdasági kapcsolatok a makrogazdasági kihívások közepette is bővülnek, ami jól mutatja, hogy a közép-európai gazdasági együttműködés tartós értéket teremt.
A sajtóértesülések szerint rövidesen hazánkba látogathat Karol Nawrocki lengyel elnök. Mik lehetnek a főbb témák?
Mindenekelőtt: a lengyel elnökválasztás eredménye a lengyel emberek döntése volt. Úgy tűnik, választásukkal azt is kifejezték, hogy új fejezetet szeretnének nyitni a magyar–lengyel kapcsolatokban.
Magyarország erre készen áll és nyitott.
Nawrocki tudatosan hangsúlyozza a visegrádi együttműködés fontosságát, ami új lendületet adhat a regionális koordinációnak, és Magyarország számára is lehetőséget teremt a stratégiai párbeszédre. A két ország belpolitikai szinten is figyelemmel kíséri egymás történéseit, így a szoros bilaterális kapcsolatok nemcsak a V4-ek, hanem a tágabb közép-európai térség stabilitását is erősíthetik. Ez a partnerség nem pusztán diplomáciai, hanem valódi politikai és gazdasági összefonódásként jelenik meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy a V4 sikere valójában csak a tagországok számára lényeges; mások számára ez nem kiemelt ügy. Nekünk azonban közös érdekünk, még ha olykor komoly ellenszélben kell is előre vinnünk. A magyar uniós elnökség is bizonyította: közös érdekű ügyek mentén képesek vagyunk eredményesen együtt dolgozni.
Októberben Csehország választ. Ezt követően milyen jövő várhat a V4 együttműködésre?
Bár a cseh belpolitikai helyzet változékony, az ellenzéki erők megerősödése és Andrej Babiš egykori kormányfő pártjának meghatározó jelenléte immár tendenciaszerű tényezőnek számít.
Ebben a kontextusban várható, hogy a V4-ek párbeszéde új tartalommal és erőteljesebb politikai szándékkal folytatódik a közös európai és regionális célok mentén – markánsabb, szuverenista hangvételben.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Ezt is ajánljuk a témában
Elismert polonistaként Kovács István cáfolta meg a lengyel-magyar kapcsolatok totális leromlását (is) a lap jelenlegi kormány nyakába varró toposzait, de hiába küldte el az ellenzéki lapnak. Íme az írás!