Még a volt balos honvédelmi miniszter szerint is szabálysértést követhetett el Ruszin-Szendi a fegyverviseléssel (Videó)

Juhász Ferenc szerint a volt vezérkari főnöknek fegyvertartási engedélye lehetett, viselési viszont valószínűleg nem.

Utánanéztünk, jogi szempontból milyen gyanút vethet fel, ha kiderül, hogy Ruszin-Szendi valóban nem rendelkezett érvényes fegyverviselési (vagy akár fegyvertartási) engedéllyel a szóban forgó tiszás rendezvény idején.
Mint ismert: Ruszin-Szendi Romulusz Szeghalmon a helyi Tisza Sziget rendezvényén úgy adott elő, hogy a ruházata alatt rejtve egy maroklőfegyvert tartott magánál. Ezt a tényt ő maga és Magyar Péter is elismerte. Azt is megírtuk, hogy még a volt balos honvédelmi miniszter szerint is szabálysértést követhetett el Ruszin-Szendi a fegyverviseléssel.
Juhász Ferenc szerint ugyanis a volt vezérkari főnöknek fegyvertartási engedélye ugyan lehetett – bár még ez sem tisztázott –, érvényes fegyverviselési engedélye viszont valószínűleg nem. Juhász szerint, ha Ruszin-Szendinek lett volna fegyverviselési engedélye, akkor azt leírta volna. „Ebben egészen biztosak lehetünk, hogy ilyen nem volt neki” – szögezte le a volt honvédelmi miniszter.
Egészen friss hír az üggyel kapcsolatban, hogy a rendőrség közölte: szabálysértési előkészítő eljárás indult Ruszin-Szendi ügyében. Mint írják: „A Szeghalmon 2025. május 8-án tartott nyilvános rendezvényen történtekkel kapcsolatosan a rendőrségre több feljelentés érkezett.
A Szeghalmi Rendőrkapitányság szabálysértési elkészítő eljárást indított, ennek keretében vizsgálja a történtek körülményeit.
A folyamatban lévő eljárás részleteiről a rendőrség nem ad tájékoztatást.”
Ezt is ajánljuk a témában
Juhász Ferenc szerint a volt vezérkari főnöknek fegyvertartási engedélye lehetett, viselési viszont valószínűleg nem.
Ennek apropóján utánanéztünk, hogy jogi szempontból milyen gyanút vethet fel, ha kiderül, hogy Ruszin-Szendi Romulusz valóban nem rendelkezett érvényes fegyverviselési (vagy akár fegyvertartási) engedéllyel a szóban forgó tiszás rendezvény idején.
Íme, az összefoglalónk a volt vezérkari főnök fegyverviselésének jogi megítéléséről a fegyvertartás hatályos szabályozásának tükrében: Ruszin-Szendi magatartása két bűncselekmény és egy szabálysértés gyanúját is felvetheti, ezek pedig a következők a meglévő információk alapján megállapítható bizonyosság sorrendjében:
Jogi szempontból Ruszin-Szendi Romulusz elkövethette a rendzavarás szabálysértését, amit az követ el, aki nyilvános rendezvényen (a Szabálysértési törvény definíciója szerint: a gyűlés kivételével olyan rendezvényen, amelyen mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll) többek között működőképes lőfegyvert magánál tartva jelenik meg.
Ezért a cselekményért Ruszin-Szendi Romulusz akár 60 napig tartó elzárással is büntethető.
Ennek a jogi indokolása az, hogy a fegyverekről és lőszerekről szóló kormányrendelet alapján fegyvertartási engedély birtokában lévő személy a lőfegyvert nyilvános helyen rejtve magánál tarthatja, ezt a jogosultságot azonban a Szabálysértési törvény leszűkíti azáltal, hogy a rendzavarás keretében büntetni rendeli azt, aki nyilvános rendezvényen tart magánál működőképes lőfegyvert.
Ezt is ajánljuk a témában
Pedig a 444 már éppen elkezdte mentegetni a volt vezérkari főnököt.
Míg tehát nyilvános helyen (pl. utcán sétálva) egy fegyvertartási engedély birtokosa – rejtve – magánál tarthatja fegyverét, addig nyilvános rendezvényen (jelen esetben: politikai rendezvényen) már nem.
A szabálysértést ugyan nem követheti el az, akinek jogszabályi felhatalmazása van arra, hogy mégis viseljen nyilvános rendezvényen lőfegyvert (pl. szolgálatban lévő rendőrök, fegyveres biztonsági őrök). Ruszin-Szendi viszont egy szolgálati viszonyon kívül helyezett egykori katonatiszt,
aki nyilvánvalóan nem tartozik a fenti körbe, azaz jogszabályi felhatalmazással nem bírt, a szimpla fegyvertartási engedély pedig nem minősül annak.
Kivételes esetekben személyvédelmi okokból viselhetnek testőrök fegyvert ilyen rendezvényeken is, azonban ez még szigorúbb hatósági engedélyekhez kötött. Ilyennel viszont legfeljebb azok a Tisza Párt által fizetett testőrök rendelkeznek, akik ezekre az eseményekre elkísérik a párt politikusait.
Megjegyezzük továbbá, hogy ezt a szabálysértést is csak az követheti el álláspontunk szerint, akinek van engedélye a fegyvertartásra, hiszen akinek még engedélye sincs, az a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettét követi el (ld. 3. pont), a kettős értékelés tilalma miatt pedig a rendzavarás szabálysértése beleolvad a bűncselekménybe.
Ezt is ajánljuk a témában
„Sem pisztolytáska, sem fegyver, sem bármilyen ilyesmire utaló elem nem látható a felvételen” – bizonygatta Szily László.
Amennyiben azonban a Tisza Sziget rendezvénye nem „sima” nyilvános rendezvény lett volna, hanem a Gyülekezési törvény szerint a rendőrségen bejelentett gyűlés, akkor Ruszin-Szendi Romulusz az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése vétségét valósíthatta meg.
Gyűlésnek tehát csak abban az esetben minősül a rendezvény, ha ennek a bürokratikus útját is végigjárták a szervezők, így például egyeztettek a rendőrséggel, ott bejelentették, hogy gyűlést fognak tartani, illetve gyűlésként is hirdették meg nyilvánosan.
Tudomásunk szerint ez nem így történt, ennek ellenére esetleg felvethető ennek vizsgálata.
A Gytv. a gyűlés egyik békés jellegét biztosító rendelkezése szerint tilos a gyűlésen mások mellett magánál lőfegyvert tartva megjelenni. A Btk. szerint az követi el a fenti bűncselekményt, aki a gyűlés gyülekezési jogról szóló törvény szerinti békés jellegét biztosító korlátozásait megsérti, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Párt politikusa állítása szerint a saját biztonságát tartotta szem előtt.
Amennyiben – a sajtónyilatkozatokkal ellentétben – még engedélye sem volt a fegyvertartásra, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette merülne fel,
amely miatt nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lenne.
Összességében: a fegyver jelenléte egy lakossági fórumon nemcsak jogi, hanem politikai és közbiztonsági szempontból is aggályos.
Magyarországon a modern pártrendezvényeken eddig példátlan volt, hogy egy politikus vagy a környezete fegyveresen jelenjen meg; még a szélsőjobboldalinak tekintett pártok sem engedtek meg maguknak hasonlót. Demokratikus keretek között a politikai és közéleti diskurzus békés jellegébe nem fér bele, hogy egy politikus, közéleti személy fegyverrel az oldalán vegyen részt lakossági fórumon, ez a demokratikus vita szabadságát és a közbizalmat egyaránt aláássa.
Nyitókép: képernyőfotó