Ez egyre biztatóbb: az OECD-országok átlagát meghaladó mértékben emelkedett a magyar pedagógusok fizetése! – Mutatjuk!

Rég volt olyan biztonság a közoktatásban tanévkezdéskor, mint idén szeptemberben – jelentette ki a Mandiner Reakció podcastműsorban Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos, aki májustól a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felel. Elismerte, bőven van feladat a területen, ám úgy véli, problémát jelent, hogy nem kapnak kellő hangsúlyt a kedvező fejlemények, ahogy fogalmazott, „sok olyan téma van, amelyben meg kell találni az igazságot”. 

Visszatérés a pályára 

Az egyik legfontosabb előrelépésnek nevezte a pedagógusok történelmi béremelését. Felhívta a figyelmet arra, hogy egész Európában problémát jelent a szakemberhiány; a tagállamok népesedési gondokkal küzdenek, és megváltozott a viszonyulás bizonyos foglalkozásokhoz – a pedagóguspálya is ilyen. 

Magyarországon is sürgető volt, hogy vonzóvá tegyék a szakmát. Ennek eléréséhez Balatoni szerint az első lépés az életpályamodell bevezetése és a béremelés volt. Jelezte, a tavaly februárban életbe lépő béremelési program hatására 

Idén 16 909 fő kezdte meg tanulmányait. Balatoni Katalin felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly több pályakezdő lépett be, mint ahányan nyugdíjba mentek, s összesen 5500-zal több tanár dolgozik a rendszerben, mint tavalyelőtt. „Szivárognak vissza a pedagógusok” – fogalmazott, s ezt egyértelműen a megváltozott kondícióknak tulajdonítja. Leszögezte: bár folyamatos a „hergelés” a krízishelyzetről, mert sokan otthagyták a tanári pályát, pedagógushiány van, s nem tudják törvényesen megkezdeni a tanévet, a 2025–2026-os tanévkezdés kiszámíthatóbb volt, mint az utóbbi években bármikor. 

A kedvező változást az OECD legfrissebb, Education at a Glance 2025 című jelentése is elismeri, amely a 2022–2023-as adatok alapján vizsgálta 38 tagország oktatási rendszerét. A szervezet megállapította, hogy 2015 óta a tagországokban átlagosan 14,6 százalékkal nőtt az általános iskolai tanárok bére. Magyarországon 2024-re ez a növekedés elérte a 34,7 százalékot. A jelentés azonban azt is hangsúlyozza, hogy hazánkban az általános iskolai tanárok fizetése 34 százalékkal alacsonyabb, mint a felsőfokú végzettségű, teljes munkaidős munkavállalóké, az OECD-országokban átlagosan 17 százalékkal alacsonyabb ez az érték. „A tanári fizetések emelése azonban pénzügyi kihívást jelenthet, mivel a személyi költségek teszik ki az oktatási kiadások legnagyobb részét” – állapítja meg a dokumentum. 

Felismerte a kormány, hogy lépni kell 

A pedagógusbérek érdemi felzárkóztatása 2024-ben több mint tíz év után vette kezdetét – emlékeztet a pedagógushiány hosszú távú, fenntartható megoldásáról készített vitairatában a Magyar Nemzeti Bank szakértői csapata. Mint írták, a pedagógusbér 2023. július 15-éig a 2014-es minimálbérhez volt kötve, amely viszont 2023-ban már csak a 44 százaléka volt az aktuális minimálbérnek. A bértábla nem változott az ezt megelőző években, azonban három hullámban összesen 32 százalékos szakmai pótlékot vezettek be – ám a kezdő pedagógusok bére így is csak a garantált bérminimum szintjét érte el. 

A nagyarányú 2014-es pedagógusbér-emelés előzménye, hogy a kormány az előző évben bevezette a pedagógusi életpálya­modellt, amely a tanároknak jelentős bérfejlesztést, egyúttal új minősítési rendszert jelentett. Az életbe lépő követelményalapú rendszer érdemi fizetésemelést vont maga után, így 2013 és 2017 között a pedagógusok bére átlagosan 50 százalékkal emelkedett. Az intézkedés első ütemében, 2013 szeptemberében átlagosan 34 százalékkal, majd 2014 szeptemberétől minden évben további 3,5 százalékkal nőttek a fizetések. Ennek eredményeképpen 2017 januárjában az oktatás bruttó 279 000 forintos átlagbére 5000 forinttal magasabb volt, mint a nemzetgazdasági átlag. 

Tény azonban, hogy a jelentősen megemelt keresetek 2017 után egyre inkább veszítettek értékükből a már említett minimálbérhez kötöttség okán. Egy idő után azonban a minimálbért felváltotta a vetítési alap, amelynek összege nem emelkedett – ezt érte a legtöbb kritika a szakszervezetek részéről is. 

A helyzetet a kormány is észlelte, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például 2022. augusztusban a Tranzit fesztiválon beszélt arról, hogy a kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata a tanárok bérrendezése. Az év végén azonban leszögezték: amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, csak 10 százalékos emelést tud megelőlegezni a kabinet. A szándék mindenesetre világos volt: az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021–2027-es időszakra szóló, Emberi erőforrás fejlesztési operatív program plusz nevű dokumentumban az szerepelt, a cél, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagbére fokozatosan megközelítse az OECD-országok diplomásátlagbérét. 

2024: indul a bérfejlesztés 

Végül az uniós források körüli huzavona ellenére tavaly január közepén megérkezett a vonatkozó írásos garancia az Európai Bizottságtól, így január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedett a pedagógusok bére, ami alapján pedagógus I. minősítéssel 538 000- től 1 065 000 forintig, pedagógus II. minősítéssel 555 000-től 1 135 000 forintig, mesterpedagógusoknál 630 000-től 1 365 000 forintig, kutatótanároknál pedig 750 000-től 1 470 000 forintig terjedhetett a havi bruttó illetmény. 

Idén januártól újabb 21,2 százalékkal nőtt 143 ezer pedagógus és a szakképzésben dolgozó oktató bére. Ennek kapcsán Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár jelezte: a kormány döntése értelmében ettől az évtől a pedagógusi átlagbérnek meg kell haladnia a diplomásátlagbér 80 százalékát, s a cél a 844 000 forintos pedagógusi átlagbér elérése. A pályakezdő gyakornokok bére 2025-ben legalább 640 900 forintra emelkedett – ez a szám 2010-ben 129 500 forint volt. 

 – ez azt jelenti, hogy az Európai Unió 2024 és 2030 között 1,8 milliárd euróval, azaz 735 milliárd forinttal támogatja a bérrendezést, ami pedagógusonként átlagosan 5 millió forintnyi bértöbbletet jelent. 

A számok tehát biztatók, s bár még mindig van teendő, idén júniusban Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó is kedvező változásról számolt be a Mandinernek. A portálunkon megjelent elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a béremelési program eredményeként az általános és középiskolai pedagógusi szakmák átlagkeresete meghaladta a nemzetgazdasági átlagot – korábban ugyanez csak a felsőoktatásban dolgozó oktatók átlagkeresetére volt jellemző. „A huszonkét nemzetgazdasági ágazat közül tavaly az oktatásban nőtt a legnagyobb mértékben az átlagkereset, 27,6 százalékkal” – mutatott rá. 

Az emelés folytatódik: szeptember 1-jén a teljesítményértékelés alapján növekedett a bér, 2026. január 1-jén pedig érkezik a második ütem is. A Belügyminisztérium közlése alapján a tanárok átlagbére idén eléri a bruttó 850 000 forintot.

Nyitókép: Shutterstock