Egyetlen év alatt közel negyedével nőtt az oktatás területén dolgozók fizetésének vásárlóértéke. Szalai Piroska elemzése.
Mindenekelőtt köszönjük a tanárok áldozatos munkáját – nemcsak így, a tanév vége felé, a pedagógusnap környékén! A köszönet mellé egy jó hír is társul: 2024-ben már az általános iskolai tanárok és tanítók, a középiskolai tanárok, a szakoktatók, gyakorlati oktatók, sőt még a gyógypedagógusok és a pedagógiai szakértők is
többet kerestek, mint a nemzetgazdasági átlag.
Ez az oktatási ágazat egészében minden idők második legnagyobb reálkereset-növekedését jelenti.
2025. május 30-án – vagyis múlt pénteken – a KSH közzétette a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2024. évi bruttó átlagkereseti adatait foglalkozások szerint. A 462 foglalkozás között a tanári szakmák is szerepelnek.
A tavaly elindított pedagógus béremelési program eredményeként az általános és középiskolai pedagógusi szakmák átlagkeresete meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. Sőt, a csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint az óvodapedagógusok átlagbére is 23 ezer forintra megközelítette a nemzetgazdasági átlagot. Míg korábban csak a felsőoktatásban dolgozó oktatók átlagkeresete haladta meg a nemzetgazdasági átlagot, de tavaly már a többi tanári és tanítói foglalkozás is az átlag fölé került.
A 22 nemzetgazdasági ágazat közül tavaly az oktatásban nőtt a legnagyobb mértékben az átlagkereset: 27,6 százalékkal.
Ez az érték az alapbéren felül minden rendszeres és nem rendszeres juttatást is magában foglal, és az oktatásban dolgozók összessége beleszámít – nem csak a tanárok.
Az oktatási ágazatban mért 27,6 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedés 23 százalékos reálérték-növekedést jelentett, vagyis
egyetlen év alatt közel negyedével nőtt az oktatás területén dolgozók fizetésének vásárlóértéke.
Ez minden idők második legnagyobb javulása, hasonló mértékű növekedés legutóbb 2002-ben, az első Orbán-kormány idején történt.
A tavalyi csúcsnövekedést az idei év első negyedévében további 16,3%-os emelkedés követte, ami idén 10,4 százalékos reálbér-növekedésnek felel meg.
A béremelkedés hátterében az áll, hogy a kormány elindította minden idők legnagyobb pedagógus béremelési programját, melynek célja, hogy négy év alatt megduplázza a tanárok alapbérét. Ennek első lépése volt, hogy 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal nőtt az alapbér, majd idén további, átlagosan 21,2 százalékos emelés következett.
Tavaly a nemzetgazdaság egészében is kimagasló, 13,8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedés valósult meg, ami 9,2 százalékos reálbér-emelkedést eredményezett. Ez minden idők harmadik legnagyobb éves növekedése volt. Magyarországon 1960 óta mindössze kétszer fordult elő 10 százalék feletti reálkereset-növekedés: 2002-ben (12,3%) és 2017-ben (10,3%).
Az Európai Unióban 2010 óta csupán hat olyan év volt, amikor valamelyik tagállam kétszámjegyű javulást tudott elérni.
Napjainkban sok elemző elvárásként állítja be a kétszámjegyű növekedést, pedig ez ritka és kivételes teljesítmény. Ilyen elvárással élni olyan túlzó, mintha azt kérnénk számon, hogy miért nincs minden évben magyar Nobel-díjas, vagy miért nem nyerünk minden olimpián tíz aranyérmet.
A munkaerőpiac két legfontosabb mutatója is kedvező: magas a foglalkoztatottság – a 20–64 éves korosztályban 80% feletti –, alacsony a munkanélküliség, folyamatosan csökken az inaktivitás, és dinamikusan nőnek a keresetek.
A magyar bérdinamika meghaladja a legtöbb uniós tagországét.
Még a 2020 óta tartó „polikrízis” időszakában is jelentős reálkereset-növekedés tapasztalható.
Ugyanakkor az eddig elért eredmények veszélybe kerülhetnek. A Brüsszel által szorgalmazott, gyorsított ukrán uniós csatlakozás megtörheti a foglalkoztatás és a keresetek emelkedését. Erről részletesen írtam korábban is. Ezért is fontos, hogy részt vegyünk a Voks 2025 szavazáson, és véleményt mondjunk az Ukrajnával kapcsolatos bővítési tervekről. Már online is szavazhatunk a voks2025.hu oldalon.
Ezt is ajánljuk a témában
Csökkentené a magyar dolgozók fizetését, ha a szabad mozgás lehetőségével élve több tízezer ukrán munkavállaló lépne a számukra sok szempontból csábító magyar munkaerőpiacra – mondta el lapunknak Szalai Piroska a miniszterelnök főtanácsadója.
A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Pixabay
Ha például a tegnap esti önkényes hídfoglalókat vízágyúval oszlatták volna, akkor azt a magyar ellenzéki hídfőállásból diktatúrának minősítették volna, kissé nyugatabbra meg jogszerű fellépésnek.
Hallották? Azt zengi a média, hogy keveset költünk, amiből látszik, hogy szegény az ország. Pedig az egy főre jutó fogyasztásnak semmi köze a szegénységhez. Szalai Piroska írása.
2026 végéig az 1000 fő alatti településeken is elérhető lesz mindenki számára minimum egy bankautomata.
A miniszterelnök legújabb bejegyzésében arról beszélt, Manfred Weber ahhoz van szokva, hogy utasításokat ad az Európai Néppárthoz tartozó bábjának.
Magyar Péter szimpatizánsai nem elégedettek azzal, hogy a hazai választók véleményt nyilváníthatnak Ukrajna uniós csatlakozásáról.
Kirajzolódott, milyen erőkkel szemben kell az Orbán-kormánynak megvédenie a nemzeti identitást.
Az influenszert ezúttal a NATO-csúcson tett kormányfői nyilatkozat háborította fel.
Az egyik legfontosabb európai ágazatot szabhatja át Kijev beerőszakolása az EU-ba.
