Egyetlen év alatt közel negyedével nőtt az oktatás területén dolgozók fizetésének vásárlóértéke. Szalai Piroska elemzése.
Mindenekelőtt köszönjük a tanárok áldozatos munkáját – nemcsak így, a tanév vége felé, a pedagógusnap környékén! A köszönet mellé egy jó hír is társul: 2024-ben már az általános iskolai tanárok és tanítók, a középiskolai tanárok, a szakoktatók, gyakorlati oktatók, sőt még a gyógypedagógusok és a pedagógiai szakértők is
többet kerestek, mint a nemzetgazdasági átlag.
Ez az oktatási ágazat egészében minden idők második legnagyobb reálkereset-növekedését jelenti.
2025. május 30-án – vagyis múlt pénteken – a KSH közzétette a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2024. évi bruttó átlagkereseti adatait foglalkozások szerint. A 462 foglalkozás között a tanári szakmák is szerepelnek.
A tavaly elindított pedagógus béremelési program eredményeként az általános és középiskolai pedagógusi szakmák átlagkeresete meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. Sőt, a csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint az óvodapedagógusok átlagbére is 23 ezer forintra megközelítette a nemzetgazdasági átlagot. Míg korábban csak a felsőoktatásban dolgozó oktatók átlagkeresete haladta meg a nemzetgazdasági átlagot, de tavaly már a többi tanári és tanítói foglalkozás is az átlag fölé került.
A 22 nemzetgazdasági ágazat közül tavaly az oktatásban nőtt a legnagyobb mértékben az átlagkereset: 27,6 százalékkal.
Ez az érték az alapbéren felül minden rendszeres és nem rendszeres juttatást is magában foglal, és az oktatásban dolgozók összessége beleszámít – nem csak a tanárok.
Az oktatási ágazatban mért 27,6 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedés 23 százalékos reálérték-növekedést jelentett, vagyis
egyetlen év alatt közel negyedével nőtt az oktatás területén dolgozók fizetésének vásárlóértéke.
Ez minden idők második legnagyobb javulása, hasonló mértékű növekedés legutóbb 2002-ben, az első Orbán-kormány idején történt.
A tavalyi csúcsnövekedést az idei év első negyedévében további 16,3%-os emelkedés követte, ami idén 10,4 százalékos reálbér-növekedésnek felel meg.
A béremelkedés hátterében az áll, hogy a kormány elindította minden idők legnagyobb pedagógus béremelési programját, melynek célja, hogy négy év alatt megduplázza a tanárok alapbérét. Ennek első lépése volt, hogy 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal nőtt az alapbér, majd idén további, átlagosan 21,2 százalékos emelés következett.
Tavaly a nemzetgazdaság egészében is kimagasló, 13,8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedés valósult meg, ami 9,2 százalékos reálbér-emelkedést eredményezett. Ez minden idők harmadik legnagyobb éves növekedése volt. Magyarországon 1960 óta mindössze kétszer fordult elő 10 százalék feletti reálkereset-növekedés: 2002-ben (12,3%) és 2017-ben (10,3%).
Az Európai Unióban 2010 óta csupán hat olyan év volt, amikor valamelyik tagállam kétszámjegyű javulást tudott elérni.
Napjainkban sok elemző elvárásként állítja be a kétszámjegyű növekedést, pedig ez ritka és kivételes teljesítmény. Ilyen elvárással élni olyan túlzó, mintha azt kérnénk számon, hogy miért nincs minden évben magyar Nobel-díjas, vagy miért nem nyerünk minden olimpián tíz aranyérmet.
A munkaerőpiac két legfontosabb mutatója is kedvező: magas a foglalkoztatottság – a 20–64 éves korosztályban 80% feletti –, alacsony a munkanélküliség, folyamatosan csökken az inaktivitás, és dinamikusan nőnek a keresetek.
A magyar bérdinamika meghaladja a legtöbb uniós tagországét.
Még a 2020 óta tartó „polikrízis” időszakában is jelentős reálkereset-növekedés tapasztalható.
Ugyanakkor az eddig elért eredmények veszélybe kerülhetnek. A Brüsszel által szorgalmazott, gyorsított ukrán uniós csatlakozás megtörheti a foglalkoztatás és a keresetek emelkedését. Erről részletesen írtam korábban is. Ezért is fontos, hogy részt vegyünk a Voks 2025 szavazáson, és véleményt mondjunk az Ukrajnával kapcsolatos bővítési tervekről. Már online is szavazhatunk a voks2025.hu oldalon.
Ezt is ajánljuk a témában
Csökkentené a magyar dolgozók fizetését, ha a szabad mozgás lehetőségével élve több tízezer ukrán munkavállaló lépne a számukra sok szempontból csábító magyar munkaerőpiacra – mondta el lapunknak Szalai Piroska a miniszterelnök főtanácsadója.
A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Pixabay
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
A közlemény érvelése ráadásul több ponton elcsúszik.
A napelemek elterjedése után most az energiatárolás terén jöhet el az áttörés.
Navracsics Tibor átfogó konzultációsorozatot jelentett be.
Nagy küzdelem és nagy munka volt, hogy idáig jutottunk és személy szerint nagyon büszke vagyok rá, hogy csatlakozhattam ehhez a feladathoz, és ott állhattam én is a „csatában”.
Drámai különbség a két oldal között: míg a kabinet akár Brüsszellel is szembemegy, hogy itthon tartsa a multik extraprofitját, addig a Tisza Párthoz köthető tervek éppen azokat hozná nehéz helyzetbe, akik többet vállalnak, előre akarnak lépni a hivatásukban.
Ebben nagyjából minden benne van.
