Egyre drasztikusabban nyúlnak hozzá a nyugdíjrendszerekhez Európa szerte. Magyarországon viszont egyelőre nemhogy korlátozások, még pluszpénz is jár az időseknek.
Ferentzi András és Veczán Zoltán körképe.
Emeli idei inflációs előrejelzését a kormány, immár 2025-re 4,7 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizál a kabinet – erről beszélt múlt héten Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy sajtóeseményen. Hozzátette: ezzel együtt természetesen a kormány vállalja, hogy korrigálja a nyugdíjakat, a korábban őszre félretett 90 milliárd forint felett további 105 milliárd forint pluszpénz fizetnek ki ősszel a nyugdíjasoknak. Fejenként az átlagos nyugdíjasok 42 600 forintnyi plusz juttatást kapnak majd az év végével.
Ezt is ajánljuk a témában
A nemzetgazdasági miniszter kedden a sajtó előtt ismertette a legújabb költségvetési és gazdasági számokat. Pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok és új lakhatási program is jön!
Ezen felül október hónapban kapják majd meg az idősek a 30 ezer forintos élelmiszer-utalványukat is. Alig két hónap alatt tehát több mint 70 ezer forint plusz pénzt kapnak az idősek. Összesen ez 200 milliárd forintnyi juttatás.
Ezt is ajánljuk a témában
A mostani intézkedéssorozat nemzetközi összevetésben is kivételes.
Magyarországon tehát kiemelten kezeli a kormány a nyugdíjak, nyugdíjasok helyzetét, de Európa más országaiban már kevésbé van így. Nemrég több országban is hozzányúltak a nyugdíjakhoz, nyugdíjrendszerekhez, néhol egészen drasztikus módon. Körbenéztünk, hol, miként változott a helyzet.
Súlyos megszorító csomagot fogadott el július elején a román parlament, többek között áfaemelésről és egyéb pénzügyi korlátozásokról döntöttek Bukarestben, hogy ezzel kerüljék el az államcsődöt.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elbocsátások a központi és a helyi igazgatást is érintik.
A két legdrasztikusabb lépés ugyanakkor a közalkalmazotti bérek befagyasztása és a nyugdíjak megadóztatása volt.
Ez azt jelenti, hogy a 3000 lejt (233 ezer forintot) meghaladó nyugdíjak után augusztustól egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a már meglévő 10 százalékos jövedelemadó mellé. Ennek mértéke további 10 százalék, tehát például egy 15 ezer lejes nyugdíj mostantól 2400 lejjel csökken, mivel a 3 ezer lej feletti részre kell megfizetni járulékot.
A Maszol.ro júliusban írt róla, hogy az állami nyugdíjakat pedig egyszerűen befagyasztják 2026 végéig.
Romániában emellett a napokban az igazságszolgáltatásban dolgozók nyugdíjához is hozzányúltak, ugyanis például a bírák esetén olyan szabályok voltak, hogy akár 50 év alatt is elmehettek nyugdíjba, ezzel sokkal nagyobb juttatást érve el (a nyugdíj a bruttó fizetés 80 százaléka volt, ezzel magasabb, mint a nettó fizetés), mint aktív dolgozóként, így tömegével hagyták el a pályát az első adandó alkalommal.
A nyugdíjak adóztatásáról és a romániai helyzetről ottani, magyar nyugdíjasokat kérdezett a Mandiner. Kérésükre csak monogrammal írtuk le a nevüket.
N. I., aki az Arad megyei Nagyvarjason él, kérdésünkre ugyancsak rámutatott: a nyugdíjak korábbi, 3000 lej – vagyis árfolyamtól függően mintegy 230-240 ezer forint – fölötti részére kivetett adót augusztustól lényegében megdupláznák. Ez esetében azt jelentené, hogy 5293 lejes bruttó nyugdíjából, amiből eddig 229 lejt vontak, s így 5061 lej maradt, már csak 4835 lejt kapna valójában kézhez. Vagyis az ő bruttó és nettó nyugdíja között mintegy nyolc és fél százalék a különbség, 458 lej, 36-37 ezer forint, ennyit vesz el belőle az állam augusztustól.
Felesége alacsonyabb, 3537 lejes nyugdíjjal rendelkezik, nála a levonás is kisebb, 3537-ből 54 helyett 108 lejt, mintegy 8500-9000 forintot vonnak majd le így. A kettő összeadva már lehet kellemetlenül hiányzó összeg egy háztartásnál, különösen, ha vannak nagyobb, fizetendő tételek (családtag támogatása, költséges, csak magánúton megoldható gyógykezelés, stb.).
S még csak az átlag feletti nyugdíjakról esett szó, ugyanis Romániában tavaly szeptemberben az átlagos nyugdíj 2761 lej (215-220 ezer forint) volt, amit jócskán feljebb tol, az, hogy kiemelt nyugdíjban részesülnek a volt titkosszolgák, rendőrök, diplomaták, vámosok, volt politikusok is. Emellett ott van még az a több mint félmillió nyugdíjas, aki korábban a mezőgazdaságban dolgozott, az ő átlagnyugdíjuk alig 679 lej – 53-55 ezer forint. Az áremelések – áfaemelés, energiaár-drágulás, stb. – őket is, illetve az átlag környéki összeget kapó időseket sújtja leginkább.
Eddig is beosztottuk a nyugdíjt,hogy jusson mindenre, ami nélkülözhetetlen. Azt, hogy ezután hogyan fogjuk, amikor minden megdrágul, majd meglátjuk. Valamiről lemondunk, azt még nem tudom miről. Nehéz lesz, ennyit tudok biztosan
– fogalmazott lapunknak O. R., marosvásárhelyi nyugdíjas hölgy.
Magyarországon az előző évtized végéig – pontosabban 2022-re fejeződött be – fokozatosan emelkedett 65 évre a nyugdíjkorhatár és egyelőre ez tartja is magát, amellett, hogy például a nők korábban, akár már 40 munkaviszony után is elmehetnek nyugdíjba. Bár vannak kritikus hangok, mely szerint itthon emelni kellene lassan a korhatárt a rendszer fenntarthatósága érdekében, egyelőre ez fel sem merült kormányzati szinten.
Európa számos országában viszont egyre inkább ehhez nyúlnak hozzá. Az Egyesült Királyságban éppen most zajlik egy emelés, jelenleg 66 év a nyugdíjkorhatár a férfiaknak és a nőknek egyaránt, amely a következő három évben fokozatosan 67-re emelkedik. Aztán húsz év múlva jöhet a 68 éves korhatár a becslések szerint.
Dániában még ennél is inkább belecsaptak a lecsóba: májusban fogadott el a parlament egy új törvényt, amely a mostani 67-ről 2030-ra 68-ra, 2035-re 69-re, 2040-re pedig 70 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. Ezzel a legidősebb friss nyugdíjasoknak számítanak majd a Dánok az egész kontinensen. A döntés heves ellenérzéseket váltott ki a dánok körében, sokan méltánytalannak tartják.
Ezt is ajánljuk a témában
Főleg a kétkezi munkások körében nagy a felháborodás.
Hasonló lépés várható majd egyébként a többi skandináv országban és Németországban is, noha egyelőre nincs még kidolgozott terv rá. Illetve Szlovákiában is a hírek szerint hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez, hiszen egyre kevesebb aktív korú dolgozó marad az országban, akik nem lesznek képesek egy idő után fedezni a nyugdíjakat.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakértők szerint az a probléma, hogy az emberek túl sokáig élnek, és túl kevés ideig dolgoznak.
Emmanuel Macron francia elnök kormányai már eddig is hadilábon álltak a nyugdíjakkal, elég, ha csak a 2023-as súlyos tüntetéshullámra gondolunk, amikor a francia parlamenten úgy akarta a kormány keresztül nyomni a 62-ről 64 évre való korhatáremelést, hogy nem is szavaztak róla hivatalosan.
Azóta Macron elnök több kormánya és kormányfője is megbukott, jelenleg pedig az alig néhány hónapja hivatalban lévő kabinet alatt is inognak a bársonyszékek.
Júliusban aztán újabb csapást jelentett be a francia miniszterelnök, François Bayrou a költségvetési módosítójával: a tervek között szerepel Franciaország 11 munkaszüneti napja közül kettőnek eltörlése, a közalkalmazotti létszám csökkentése, valamint olyan jóléti kifizetések – köztük a nyugdíjak – befagyasztása, amelyeket általában évente inflációhoz igazítanak.
Ezt is ajánljuk a témában
François Bayrou videósorozatban igyekszik meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a 43,8 milliárd eurós költségvetési szigorítás elkerülhetetlen.
A bejelentések a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és a baloldali ellenzéki pártok részéről is felháborodást váltottak ki. Mindkét oldal azzal fenyeget, hogy az őszi költségvetési szavazáson megbuktatja a kormányt.
Nyitókép: Francia nyugdíjasok tüntetése, hamarosan hasonló jelenetekre lehet számítani (Fotó: Thomas SAMSON / AFP)
A miniszterelnök csak akkor maradhat hivatalban, ha a szocialisták a kormány mellett szavaznak, de pártjuk vezetője, Olivier Faure a Le Monde-nak adott interjúban ezt kizárta.
A Tisza által belengetett áfacsökkentéssel egy 10 ezer forintos bevásárlás 80 forinttal kerülne kevesebbe.
Egyértelműen megállapítható, hogy Magyarországon aktív, a családok, fiatalok saját tulajdonú lakáshoz jutását elősegítő, célzott programok kizárólag jobboldali, konzervatív kormányok idején voltak.
Azok az országok, amelyeket Trump elődei diktatúrának bélyegeztek, fellélegezhetnek: Amerika már nem az ő nyakukban liheg, hanem ott tesz rendet, ahol valóban gondok vannak. Varga Mátyás Zsolt írása.
Visszafordíthatatlannak tűnik ez a folyamat.
A rendelettervezetet augusztus 30-ig bocsátották társadalmi vitára.
Magyarék ezúttal egy rekordszámú, egymillió példányos propagandalappal nézik hülyének az ellenzék a vidéken élőket.
Egyre többen fontolgatják a Németországból való kivándorlást.
