Pojáca Peti, aki nyilván nem saját ujjából szopta mindezt, hanem elolvasta Brüsszel kívánságlistáját.
Persze, miután látta, hogy az ügyből óriási balhé lett, megrándította a vállát és azt mondta, hogy a Tisza nem adóemelésre készül, hanem adócsökkentésre. Tarr Zoltán, akit valószínűleg nem engedtek részt venni a Tisza kötcsei gyűlésén, korábban elmondta, hogy vannak dolgok, amikről nem lehet beszélni, mert akkor megbuknak. Előbb meg kell nyerni a választást, mondta, s aztán mindent lehet. Ezt Tarr Zoltán is pontosan tudja, de a Tiszának arra már nem futja a sütnivalójából, hogy olyan terveket készítsen elő az esetleges kormányváltásra,
amik tetszenek a magyaroknak. Amiket nem kell dugdosni.
Csak hát ők nyugat-európai mintára le akarják nyúlni a lakosságot, el akarják venni tőlük a pénzt. Meg akarják szüntetni a rezsicsökkentést, a multiadóztatást, hogy ne a magyarok, hanem a nagytőke járjon jól. Tehát a stílus maga az ember, a lakosság pedig alávetettként szolgálhatja ki Brüsszel szándékait, Magyar Péter közvetítésével.
Pojáca Peti ezt a stílust képviseli. Azt képviseli, amely eldurvította a közbeszédet, erőszakoskodik az újságírókkal, hogy ne tudjanak hiteles tájékoztatást adni.