A designer drogok és az erőszakos bűncselekmények összefüggései

„Az elmúlt két évtizedben a kábítószerpiac jelentős átalakuláson ment keresztül. A klasszikus szerek – heroin, kokain, amfetamin – mellé új, gyakran laboratóriumi körülmények között szintetizált pszichoaktív anyagok jelentek meg. Ezeket a köznyelv »designer drogoknak« nevezi, a szakirodalom pedig új pszichoaktív szereknek (new psychoactive substances, NPS). Az Európai Unió Drogügynöksége (EUDA, korábban EMCDDA) 2025-ös jelentése szerint immár több mint 1000 NPS áll megfigyelés alatt, és ezek közül mintegy 350 különböző szer fordult elő lefoglalásokban a 2023-as évben. A leggyorsabban terjedő csoportokat a szintetikus stimulánsok (katinon-származékok), a szintetikus kannabinoidok, valamint a szintetikus opioidok alkotják.

Magyarországon, és máshol is egyre több olyan tragédia, bűncselekmény kerül nyilvánosságra, ahol előbb vagy utóbb kiderül, hogy a szörnyű tettet kábítószer, legtöbbször designer drog hatása alatt követték el. A közvélemény és a tudományos diskurzus számára is égető kérdés, hogy ezek az anyagok milyen szerepet játszanak az erőszakos bűncselekményekben, különösen a gyilkosságokban. Vajon az erőszak főként a drogok akut pszichofarmakológiai hatásából fakad, vagy inkább a drogpiac működéséből eredő konfliktusok dominálnak? E kérdés megválaszolásához célszerű áttekinteni mind a kriminológiai elméleteket, mind a rendelkezésre álló empirikus adatokat.

A klasszikus Goldstein-modell három fő csatornát különít el, amelyeken keresztül a drogok és az erőszak kapcsolatba kerülhetnek:

1. Pszichofarmakológiai csatorna – a szer közvetlen hatása alatt fokozódik az agresszió, csökken az önkontroll, nő az impulzivitás.
2. Gazdasági-kényszerítő csatorna – az anyag megszerzéséhez szükséges pénz érdekében az egyén erőszakos bűncselekményekhez (rablás, zsarolás) folyamodhat.
3. Szisztemikus csatorna – a drogpiac működéséből fakadó erőszak: leszámolások, adósságbehajtás, területi harcok.

Ez a keret lehetőséget nyújt arra, hogy a designer drogok és az erőszak viszonyát strukturáltan elemezzük. Az egyik legátfogóbb adatforrás az Egyesült Királyság Homicide Indexe. Az angliai és walesi adatok szerint 2018 és 2023 között a gyilkosságok 52%-át tekintették valamilyen módon »drog-kapcsoltnak«. 2022/23-ban ezen belül a szisztemikus esetek tették ki az összes ügy 15%-át, a pszichofarmakológiaiak 11%-ot, a gazdasági-kényszerítőek 4%-ot. A fennmaradó részben a kapcsolat nem volt egyértelmű. Az Egyesült Államokból származó toxikológiai vizsgálatok szintén figyelemreméltóak: a Washington, D.C.-ben megvizsgált emberölési áldozatok közel 79%-ának szervezetében mutattak ki valamilyen pszichoaktív szert, leggyakrabban kannabiszt, gyakran több szer kombinációját. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a toxikológiai jelenlét nem azonos az ok-okozati kapcsolattal: sok esetben a szerhasználat csak közvetett tényező.

Az új pszichoaktív szerek heterogén csoportot alkotnak, hatásmechanizmusuk és kockázataik szerteágazóak. Mégis vannak közös mintázatok, amelyek az erőszakos viselkedés szempontjából relevánsak. A szintetikus katinonok – mint az α-PVP, 3-CMC vagy a mefedron-származékok – erős dopamin- és noradrenalin-felszabadítók. Klinikai és esettanulmányos bizonyítékok szerint agitációt, paranoiát, pszichózist és impulzív agressziót válthatnak ki. A halálesetek túlnyomó többségében azonban polydrog-használat áll fenn, ami nehezíti a közvetlen okozatiság igazolását. A szintetikus kannabinoidok (pl. Spice-termékek) teljes CB1-receptor agonisták, így sokkal erősebb hatásúak a THC-nél. A klinikai beszámolók szerint gyakran vezetnek akut pszichózishoz, dezorganizált viselkedéshez és agresszív kitörésekhez. A stimulánsok általában – ideértve a metamfetamint és a kokaint is – erős kapcsolatot mutatnak az erőszakos viselkedés fokozódásával. Metaanalízisek szerint a stimulánshasználat önálló kockázati tényező az agresszív cselekményeknél. Az alkohol és kokain együttes használata pedig szignifikánsan növeli az impulzív erőszak valószínűségét.

A designer drogok piacát a gyorsan változó kínálat, a generikus tiltólisták kijátszása és a nagy volumenű behozatal jellemzi. Az anyagok rövid hatásidő és erős függőségi potenciál miatt különösen hajlamosítanak arra, hogy a fogyasztók pénzszerző bűncselekményeket kövessenek el, melyek során erőszak is előfordulhat. Ugyanakkor a gyilkosságok jelentős része nem az egyéni fogyasztás, hanem a drogpiaci erőszak eredménye. Az EUDA és a nemzetközi jelentések kiemelik: a stimulánspiacokon – különösen a kikötővárosokban, ahol a kokain és a szintetikus stimulánsok áramlanak – fokozódik a szervezett bűnözéshez kötődő leszámolások és gyilkosságok száma. Ezekhez, mint például a legutóbbi svédországi statisztikákból kiderült, egyre gyakrabban használnak fiatalkorú, és újabban fiatalkorú lány elkövetőket.

Az adatok és elemzések alapján több fontos megállapítás tehető. A designer drogok valóban emelik az erőszak kockázatát – különösen a szintetikus stimulánsok és a szintetikus kannabinoidok pszichofarmakológiai hatásai révén. A gyilkosságok döntő részében mégis a drogpiac szisztemikus erőszakmechanizmusai dominálnak. A piaci részesedésért, szállítmányokért és területekért folyó harcok sokkal gyakoribb kiváltói a halálos erőszaknak, mint az akut szerhatás alatt álló egyéni elkövetés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az utóbbi jelenség mellett el lehet menni. Egy kis faluban, ahol a szer hatása alatt megölnek egy 22 hónapos kisgyereket, ez olyan hosszú távú közösségi traumát okoz, hogy azt begyógyítani nagyon sok idő, míg a család fájdalmát soha nem lehet eltörölni. Az adott szert beszedni egy perc, a romboló hatása több tíz évre tehető közösségi szinten. A megelőzéshez ezért egyaránt szükséges az egyéni kezelési utak erősítése és a szervezett bűnözés elleni célzott fellépés.” 

Fotó: TOBIAS SCHWARZ / AFP