Magyarország világelső lehet: Orbán Viktorék történelmi építkezést terveznek

Nemrég megjelent az állami építési beruházások rendjéről szóló kormányhatározat, amely részletesen ismerteti, hogy a következő tíz évben milyen nagyobb fejlesztéseket tervez az állam végrehajtani.

Amennyiben a dokumentumban foglaltak menetrendszerűen megvalósulnak, akkor 

– írta összeállításában a Telex.

A beruházási keretprogram mellékletében felsorolt tételek alapján az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) munkatársai több tízezer milliárd forint értékben több száz projektet vittek fel a listára. Ezek között több olyan fejlesztés van, amely önmagában is több százmilliárd forintba kerül majd.

A lap cikkében felhívta arra a figyelmet, hogy a mintegy 40 ezer milliárd forintra rugó beruházások megvalósításához egyedi döntésekre is szükség lesz majd.

Autópályák és gyorsforgalmi utak

Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb közlekedési beruházási terveket. 

A listában ezeken kívül egy sor út négysávosítása szerepel – derül ki a dokumentumból.

A legfontosabb tervezett gyorsforgalmi utak a következők:

• M100: a terv szerint építenének egy teljesen új, Budapestet délről és nyugatról nagy ívben elkerülő gyorsforgalmi utat, amelyhez két új Duna-híd is tartozna. Az M100 a szlovákiai Párkányból indulna el, és Esztergom-Bicske-Martonvásár-Bugyi-Albertirsa vonalon érne el az M4-es autópályáig. Becsült költség: 2200 milliárd forint.
• M60: Ez az autópálya ma még csak 30 kilométeres, Pécs városát köti össze az M6-os autópályával, de a Mohácsi Duna-híd képében már építik a folytatását. A beruházási program szerint az M60-at Nyugat felé Barcson keresztül Horvátországig, Kelet felé pedig Bácsbokodig hosszabbítanák meg összesen 898 milliárd forintért.
• M9: Új gyorsforgalmi úttal kötnék össze Szekszárdot és Szegedet 520 milliárd forintból.
• M0 és M10: Megépülne az M0-s Budakalász és Solymár közötti szakasza, valamint ennek meghosszabbítása Esztergom felé összesen 680 milliárd forintért.
• M2: Vácnál fejlesztenék, illetve meghosszabbítanák az M2-es gyorsforgalmi utat Honton keresztül Szlovákiáig 670 milliárd forintból.
• 51-es főút: A tervek szerint 306 milliárd forintból fejlesztenék és kétsávosítanák a Budapestről a Duna bal partján, Kalocsán és Baján keresztül Szerbia felé vezető 51-es utat.
• 47-es főút: 2x2 sávos utat építenének Debrecenből Békéscsabán keresztül Szegedre 734 milliárd forintból.
• 8-as főút: négysávosítás 490 milliárd forintból.

Örülhetnek a a budapestiek és az agglomerációban élők is

A Minisztérium beruházási listáján egy sor budapesti, vagy az agglomerációt érintő közlekedési fejlesztés is szerepel. Ezek többnyire olyan, nagyrészt szükséges fejlesztések, amelyekről már korábban lehetett hallani.

Galvani-híd: 480 milliárd forintból kötné össze Buda és Pest déli részeit.
Déli körvasút: az eddig több mint százmilliárd forintba kerülő beruházás harmadik és negyedik ütemét, valamint a Népligetnél lévő vasútállomást 164 milliárd forintból építenék meg.
H5: A szentendrei HÉV-re 266 milliárd forintot költenének.
H6: A Ráckevei HÉV-et 320 milliárd forintból újítanák meg a megállók fejlesztésével együtt.
H8: A gödöllői HÉV 266 milliárd forintból újulna meg.
H9: a gödöllőiből leágazó csömöri HÉV-re 120 milliárdot költenének.
Szegedi úti felüljáró: a Városliget átépítésével együtt 150 milliárd forint lesz megépíteni.
Kelenföld-Budaörs vasútvonal: 342 milliárd forinttal számolnak, mint a felújítás költségvetése.
Gubacsi híd: a csepeli szabadkikötő átépítésével együtt 88 milliárd.
Rákospalota-Vácrátót-Vác vasútvonal: A Budapestet Veresegyházon keresztül Váccal összekötő, ingázók által is használt vasútvonalat régóta fel kellene újítani, és egyes szakaszain egy helyett két vágány kiépítésére lenne szükség. 
Ferihegyi út: A budapesti repülőtérre vezető, bizonyos szakaszokon kétszer két sávos, máshol kétszer három sávos utat a keresztező kerékpáros és gyalogos utakkal együtt 170 milliárd forintból újítanák fel.
Kelenföld: A vasútállomás egyik oldaláról átraknák a másikra a volánbuszok megállóját, és egy, a mostaninál nagyobb P+R parkolót építenének 104 milliárd forintból.

A terv ezen kívül 123 milliárd forinttal számol a nagy forgalmú budapesti pályaudvarok felújítására – olvasható a listában.

Megújuló vidéki vasútvonalak, épülő hídak

A Lázár János vezette tárca listáján továbbá egy sor vasúti fejlesztésre is kitér.

A Budapest és Hatvan közötti vasútvonalat 2022-vel bezárólag újították fel, a Füzesabony és Debrecen közötti szakaszon pedig most zajlik a felújítás. A kettő közötti, Hatvan-Füzesabony szakasz felújításának most még csak a tervezésénél tartanak, a beruházási lista a kivitelezéssel is számol, ami 416 milliárd forintba kerülne.

Szegedet és Békéscsabát ma egy egyvágányú, nem villamosított vasútvonal köti össze, amelyet a vonatok mellett a hódmezővásárhelyi tram-train is használ. A beruházási lista a vonal korszerűsítésére 355 milliárd forinttal számol, ami feltehetőleg a villamosítást magába foglalja.

Szeged és Kiskunfélegyháza között is fontos fejlesztéseket ütemeznek be, amely az odatelepülő BYD-gyár számára is fontos lesz, mivel az utóbbi vonaton akarja Nyugat-Európába szállítani az autóit. A kormány ezért kétvágányúsítaná és felújítaná a következő években a Budapest és Szeged közötti vonalat, erre a lista szerint 221 milliárdot szánnak.

A beruházási lista szerint a következő tíz évben pedig öt új Duna-híd is épülni fog:

• a már elkezdett, 393 milliárdos mohácsi;
• az M100-as autópálya új hídja Esztergomnál 150 milliárdból;
• az M100-as autópálya új hídja Budapesttől délre;
• a Galvani híd;
• és egy új híd Vácnál 75 milliárdból.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay