Lábon lőtte magát az Európai Unió: hiába figyelmeztetett időben Magyarország, még véletlenül sem hallgattak ránk

„Elkerülhető lett volna az európai gazdaságra mért újabb mélyütés” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Trump piacvédő intézkedései ellenére Brüsszel nem tágít, lemondhat az amerikai piacról Európa autógyártása.
Hatalmas sikerként értékeli Brüsszel, hogy sikerült megállapodnia Donald Trump amerikai elnökkel, így az Egyesült Államok az európai exportot a korábban belengetett 30-50 százalékos vámok helyett „csak” 15 százalékos általános vámokkal sújtja – számolt be korábban a Mandiner. Mint ismert, a Trump által indított vámháború célja, hogy az amerikai import és export egyenlege közelítsen egymáshoz.
Ez az Európai Unió számára növekvő vámkötelezettséget jelent a legtöbb Európában gyártott termékre, vagyis Ursula von der Leyen skóciai tárgyalása során gyakorlatilag annyit ért el, hogy az európai termékek drágábban és nem extrém magas áron jutnak el az amerikai fogyasztókhoz.
Ezt is ajánljuk a témában
„Elkerülhető lett volna az európai gazdaságra mért újabb mélyütés” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Bizottság sikerként tálalja a Trumppal kötött kereskedelmi egyezményt, de valójában súlyos engedményeket tett Washington felé – figyelmeztet a Reuters elemzése.
Brüsszel már régóta olyan intézkedéseket hoz, amelyek rontják az európai autógyártás versenyképességét. Az elmúlt években komoly károkat szenvedett el az ágazat, ezzel lebénítva Németország gazdaságát és rövid idő leforgása alatt a világelsőségből Kína és az Egyesült Államok mögé esett vissza az autóipar. A válság pedig a következő években tovább mélyül, mivel Donald Trump visszamenőlegesen is felfüggesztette a CAFE-büntetéseket – hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Várkonyi Gábor.
Az autópiaci szakértő arra mutatott rá, hogy az 1970-es évek óta létező CAFE-szabályozás az Európai Unióéhoz hasonlóan meghatározza, hogy az autógyártóknak milyen célértékeket kell elérniük. Amerikában ez az üzemanyag-hatékonyság, vagyis egy megadott célértéket kell elérnie egy modellnek, amelynél nem fogyaszthat többet. Az EU-ban a szén-dioxid-kibocsátás mértéke van meghatározva, vagyis a gyártóknak arra kell figyelniük, mekkora környezetterhelése lehet egy-egy modellnek. Mindkét kontinensen súlyos büntetést kell fizetnie modellenként annak a gyártónak, amely átlépi a megadott határértéket. Szintén közös, hogy mindkét rendszer ösztönzi a nulla kibocsátású – elektromos és hibrid – modellek gyártását. Vagyis csak ösztönözné.
Míg az Európai Unió már 2030-tól korlátozná, 2035-től pedig gyakorlatilag kivezetné a belsőégésű motorokat, vagyis a benzines és dízeles autókat, addig az Egyesült Államok eltörölte az üzemanyag-hatékonyság be nem tartása miatt kiszabható büntetést. Ezzel az amerikai autógyártás óriási versenyelőnyre tett szert. A magasabb vámokkal együtt gyakorlatilag eladhatatlanná válhatnak az európai gépjárművek a tengerentúlon.
Várkonyi Gábor bejegyzésében utalt rá, hogy Trump döntésével sem várható, hogy megálljon a járműipari átalakulás, hiszen mindenki tisztában van vele, hogy az elektromos autózásé a jövő, ugyanakkor a szakember – szemben az európai szigorral – a realitásokat is elismerő döntésnek nevezte Washington lépését.
Már az orosz-ukrán háborút követő, Moszkvával szemben bevezetett szankciók óriási versenyhátrányba sodorták az európai autógyártást, mivel az előállítási költségek – elsősorban az energiaárak miatt – bőven magasabbak, mint a kínai vagy amerikai versenytársaknál. Ráadásul az elektromos autógyártásra való átállás is lassú, emellett a szükséges alapanyagok sem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre az EU-ban.
Mindezek ellenére Brüsszel erőltetett és átgondolatlan klímapolitikájának a következménye, hogy a magára hagyott autóipar rákényszerül a minél környezetkímélőbb modellek gyártására, amelyek jóval drágábbak. Ez pedig a kereslet komoly visszaeséséhez vezetett, tovább mélyítve az egykor vezető európai autóipar válságát. Közben Amerika a költségek csökkentésével lényegében kiszorítja az európai gyártókat.
Donald Trump döntésével, vagyis azzal, hogy az autógyáraknak előírt határértékek átlépésével járó büntetést lenullázta, lényegében arra ösztönzi az amerikai gyártókat, hogy kevésbé takarékos és így kevésbé környezetbarát járműveket gyártsanak, lassítva ezzel az autóipari átállást. A gyártók ugyanakkor alacsonyabb költségek mellett tudnak gyártani a jövőben, amely a fogyasztói árak csökkenéséhez vezetnek. Ezzel szemben az európai szigorítások és az egyre mélyülő versenyhátrány miatt a már most is rekord magas gyártási költségek aligha csökkennek. A magasabb vámokkal együtt mindez azt eredményezi, hogy
egy amerikai autógyártó jóval olcsóbban tud előállítani egy-egy modellt, mint az európai gyártók, így az európai modellek ára az Egyesült Államokban jóval magasabb lesz, mint a helyieké. Ez pedig gyakorlatilag odavezet, hogy az európai gyárak részben áthelyezik a tevékenységüket a tengerentúlra, részben pedig lemondanak az amerikai piacról.
Tavaly nagyjából 750 ezer európai járművet értékesítettek az Egyesült Államokban, közel 50 milliárd euró értékben. Ez az áruforgalom a jövőben a legoptimistább várakozások szerint is a töredékére csökkenhet, vagyis Európa Brüsszel radikális zöldpolitikájának következtében lemondhat az amerikai piacairól, tovább mélyítve az autóipar válságát.
Ezt is ajánljuk a témában
A rendkívül egyoldalú megegyezésnek kevés európai nyertese van.
Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP