Gyurcsány némán búcsúzott, majd a Momentum példátlan botrányát is láthattuk (VIDEÓ)

Bizonyos szempontból történelmi ülésszakot hagy maga mögött kedden az Országgyűlés. A 2025. tavaszi parlamenti ülésszak talán az utolsó lehetősége lett volna a 2022-es parlamenti választáson még közösen induló baloldali pártoknak, hogy felhívják magukra a figyelmet, és visszaszerezzék korábbi híveiket. Ki lehet jelenteni, ez nem sikerült nekik. A legutóbbi országgyűlési választáson közösen induló hat párt (Demokratikus Koalíció, Jobbik, MSZP, Momentum, LMP, Párbeszéd) közül az ülésszak végén egyedül a DK reménykedhet abban, hogy önállóan indulva elérheti az 5 százalékos bejutási küszöböt. A többi pártnak jelenleg erre szinte semmi esélye nincs, ráadásul az LMP frakciója meg is szűnt, így szinte felszívódtak a közéletből. 

A kudarc szimbóluma

A parlamenti ellenzék kudarcának egyik legfőbb jelképe lett, Gyurcsány Ferenc visszavonulása a közélettől. Mint ismer 2025. május 8-án Dobrev Klára jelentette be, hogy átvette a DK irányítását, és elválik férjétől. Gyurcsány a DK parlamenti frakcióvezetője is volt, és helyét át kellett adnia Sebián-Petrovszki Lászlónak. Szó ami szó, Gyurcsány valóban adott egy karaktert a DK parlamenti munkájának, és az ő tevékenységének is köszönhető volt, hogy 2024 elejére a Demokratikus Koalíció lett az ország második legnépszerűbb pártja, és az ellenzék legerősebb ereje. 

Gyurcsányt bár a felszínen hirtelen vonták a háttérbe, mégis erre már jó ideje készülhettek, mivel a bukott kormányfő az utolsó parlamenti beszédét 2024. szeptemberében mondta el. Akkori botrányos felszólásáért Kövér László több mint 14 millió forintra büntette Gyurcsányt. Az eset előzménye, hogy utolsó parlamenti felszólalásában Gyurcsány azt mondta, hogy „Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van”. Az ellenzéki frakcióvezetőtől – mivel Kövér László rendreutasítását követően kijelentette, „a házelnök a legrosszabb párttitkárként viselkedik” – az ülésvezető megvonta a szót.

Elképesztőt lépett a Momentum

A DK-n belüli változások mellett a Momentum próbálta a legtöbbet kihozni a tavaszi parlamenti ülésszakból. Az ő kísérletük ráadásul akkora „buktát” hozott, hogy a liberális párt önmaga döntött úgy, hogy nem indul a 2026-os parlamenti választáson. 

A Momentum botrányának a háttere, hogy 2025 márciusában a Fidesz-KDNP néhány ellenzéki politikus támogatásával megszavazta azt a Fidesz által benyújtott törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a Pride betiltását. Az elfogadott javaslat értelmében a rendőrség jogosult lesz arcfelismerő technológiát is alkalmazni a résztvevők azonosítására, valamint pénzbírságot is kiszabhat a szabálysértés elkövetőire.

A Momentum országgyűlési képviselői ezen törvényjavaslat ellen tiltakoztak, mikor az Országgyűlés ülésén füstgyertyákat gyújtottak meg, ami miatt többen rosszul is lettek a teremben. 

A parlamentben lezajlott botrányos jelenetek részleteit alább tekintheti meg:

Kövér László később összesen 80 millió forintra büntette a lázongó képviselőket, emellett több ülésnapra kitiltotta őket a parlamentből. A momentumos képviselők az alábbi büntetéseket kapták: 

• Bedő Dávid: 24 025 140 forint
• Lőcsei Lajos: 14 415 084 forint
• Gelencsér Ferenc: 9 610 056 forint
• Sebők Éva: 11 211 732 forint
• Tóth Endre: 11 211 732 forint

Hadházy Ákos független képviselőt 12 millió forintra büntette a házelnök.

A büntetés mellett Kövér László a momentumos Bedő Dávidot és Lőcsei Lajost, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt, illetve ismeretlen tettesek ellen nyújtott be feljelentést a Legfőbb Ügyészséghez.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász akkor arról beszélt, hogy 

Az alkotmányjogász véleménye alapján a zárt térben alkalmazott pirotechnikai eszköz, amelynek hatása kiszámíthatatlan, önmagában is alkalmas lehet ilyen hatás kiváltására. Így az alkotmányjogász szerint, ha bizonyítást nyer a korábban említett bűncselekmények valamelyike, akkor a bíróság végül akár öt évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat.

Fontos döntések

A botrányos jelenetek mellett érdemi munka is volt a parlamentben. Az elfogadott törvények közül kiemelkedett az Alaptörvény 15. módosítása. Ennek értelmében lehetővé válik a kettős állampolgárok magyar állampolgárságának felfüggesztése, valamint rögzítették, hogy az ember „férfi, vagy nő”. Az ellenzéki képviselők többsége természetesne nem vett részt a szavazáson, de néhányan hangos dudaszóval zavarták az ülést. Latorcai János, a ház levezető elnöke utalt arra, hogy „a helyi tiltakozók majd élvezik a jutalmukat”.

Mindezek mellett az alaptörvény módosítása biztosította:

Az Országgyűlés mindezek mellett több fontos személyi döntést is hozott. Polt Péter személyében megválasztották az Alkotmánybíróság új elnökét. A korábbi legfőbb ügyész székébe pedig Nagy Gábor Bálint került. A képviselők a monetáris tanács tagjának választották Máger Andreát, és alkotmánybírónak Hende Csabát. 

Furcsa háború a falak között

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka igazából nem képezte le azokat a változásokat, amiket a belpolitikában láthattunk. A parlament egy furcsa intézménnyé vált, mivel a legnépszerűbb ellenzéki pártnak egyetlen képviselője sem ül a házban. Mindezek ellenére sokszor a Tisza Pártnak és annak vezetőjének beszéltek a politikusok. 

Ebben a „szerepben” kiemelkedőt nyújtott Tordai Bence, a Párbeszéd pártonkívüli frakcióvezetője, aki szinte hízelgett a Tisza vezérnek. A kormánypárti képviselők is több felszólalásukban hozták be Tisza Pártot, és kötötték össze a parlamenten kívüli erőt az Országgyűlésben helyet foglaló baloldali pártokkal. A Fidesz és KDNP politikusai értelemszerűen negatív kontextusban beszéltek a tiszás nyilatkozatokról. 

A külső változásokat egyébként nem képezték le a parlamenten belüli mozgások.

A két legkisebb frakcióval a Párbeszéd és a Mi Hazánk rendelkezik 6-6 fővel. A Jobbik 7 főre fogyatkozott, mivel Balassa Péter távozott a pártból. A Momentum és az MSZP létszáma nem változott, ők továbbra is 10-10-en vannak. Harmadik helyen a DK áll 15 fővel, a KDNP létszáma 19 fő, míg a Fidesz frakciója 116 fővel zárja a „szezont”. 

A 2026-os költségvetés keddi várható elfogadásával indul a hosszú nyári szünet az Országházban. Várhatóan csak szeptember közepén-végén ülnek majd össze a képviselők az utolsó előtti ülésszakra a 2026-os országgyűlési választások előtt. Vajon az óbaloldal számára az a harc lesz a végső?

Nyitókép: Bodnár Boglárka