Egy tengeri hajó blokkolhatja Montenegró EU-s csatlakozását?  

A két balkáni ország kapcsolatát az elmúlt években számos vitás kérdés árnyékolta be, amely most újra a figyelem középpontjába került. Ezek hátterében különböző, érzékenynek mondható történelmi és politikai kérdések állnak. 

A diplomáciai feszültségek 2024 végén kezdtek fokozódni, amikor  

Horvátország megakadályozta Montenegró számára a 31. EU-s csatlakozási fejezet (kül-, biztonság- és védelmi politika) lezárását.  

A parlamenti határozat, amely felkorbácsolta a kedélyeket 

Mindezt megelőzte a montenegrói parlament 2024 júniusában hozott határozata, amely a horvátországi Jasenovacban, valamint a dachaui és a mauthauseni náci haláltáborban elkövetett népirtásról szólt. Horvátország értelemszerűen élénken reagált erre. A határozat elfogadása után diplomáciai jegyzéket küldött Montenegrónak, amelyben tiltakozott a parlamenti döntés ellen, mivel úgy értékelte, hogy az sérti az ország történelmi érzékenységét.ország történelmi érzékenységét. 

Az újabb feszültség: a Jadran kiképzőhajó jelvényei 

A helyzet egy újabb diplomáciai botránnyal súlyosbodott az idén augusztus elején, amikor Horvátország  tiltakozó jegyzéket küldött a montenegrói védelmi minisztériumnak. Az ok, hogy  

Montenegró jelvényeket gyártott a Jadran kiképzőhajó képével, amely a horvátok szerint az ő tulajdonukat képezi.  

A Jadran hajó nemcsak a két ország közötti kapcsolatokat, hanem a két fél történelmi és kulturális örökségét is szimbolizálja. A horvát álláspont szerint ugyanis a hajó a nemzeti örökségük része, és bármilyen felhasználása a beleegyezésük nélkül diplomáciai feszültséget válthat ki.  

Fontos kiemelni, hogy ez a horvát tiltakozó jegyzék nem csak a Jadranról szólt, ugyanis magában foglalta „a teljes katonai örökség részletes elemzését”, amely szerint  

Montenegró több mint kétmilliárd dollárral tartozik Horvátországnak, azonban a jegyzékben azt nem határozták meg, hogy ez mire vonatkozik pontosan. 

Mivel a montenegrói védelmi minisztérium hivatalosan nem erősítette meg Horvátország ezen követelését, így az együttműködés nem túl valószínű ebben a kérdésben (sem). 

A montenegrói válasz: párbeszéd a megoldás érdekében 

A montenegrói külügyminisztérium részéről elmondták, hogy készek konstruktív párbeszédet folytatni Horvátországgal ezen kérdések megoldása érdekében. Hangsúlyozták, hogy a két ország közötti kapcsolatok alapja a jószomszédi viszony, a barátság, valamint a közös európai és euroatlanti értékek. A külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy a két fél 2024 januárjában és májusában kétoldalú konzultációk során megállapodott abban, hogy szakbizottságokat hoznak létre a vitás kérdések megoldása érdekében. A cél az volt, hogy a meglévő problémáikat, mint például a hajó tulajdonjoga, diplomáciai úton oldják meg. 

Hogyan oldhatják meg a vitás kérdéseket? 

A két ország közötti diplomáciai feszültségek elsősorban történelmi és kulturális okokra vezethetők vissza, mint a Jadran hajó tulajdonjoga és a második világháborús emlékek kezelése. A legújabb diplomáciai lépések, mint a tiltakozó jegyzékek és a párbeszédre történő felhívás, lehetőséget adnak arra, hogy a kettejük közötti kérdéseket békés és konstruktív úton oldják meg. A jövőben a párbeszéd és a diplomáciai csatornák használata kulcsfontosságú lesz a kétoldalú kapcsolatok javításában és a balkáni stabilitás előmozdításában. 

A horvát–montenegrói vita alakulását azonban szemmel kell követni hazai szempontból is, mivel a Balkán stabilitása, illetve a nyugat-balkáni EU-bővítés kérdése uniós csatlakozásunk óta prioritás. A konfliktus közvetlen hatással van mindezekre, mivel bár Montenegró az EU-tagsághoz legközelebb álló ország, ahogy említettük, tavaly Horvátország megakadályozta az uniós felvételének az előrehaladását. A két ország közötti feszültség csökkentése a balkáni EU-bővítés gördülékeny előrehaladása érdekében Magyarország fontos külpolitikai célja, és így hazánk is aktív szerepet vállalhat a helyzet mielőbbi megoldásában. 

Kapcsolódó: 

 
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon. 

Nyitókép: SAVO PRELEVIC / AFP