Elsőre jó nagy kreténségnek tűnik, hogy Karácsony ilyesmivel égeti magát – de a saját szempontjából tulajdonképpen igaza van

„Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.”

Valószínűleg Petőfi hat sorba rejtett életfilozófiáját értelmezhette félre a nagyra nőtt főpolgármester, amikor a magyarok kedves városába, a Rákóczinak, Kossuthnak, Petőfinek a „szabadság” szóról valószínűleg egyből beugró Bécsbe látogatott, s fel is szólalt az ottani Pride-on. 

(Az angol szó büszkeséget jelent, és valami sajátságos logikából következően ezt a fogalmat

pedig a Homo sapiens sapiens annyi mindenre lehetne büszke, de ezt nem tenném az első százba.)

Tehát Petőfi és Karácsony találkozása ekképp született meg Gergelyünk ajkán: „Bécs ma ünnepli a szabadságot és a szerelmet, Budapest június 28-án fogja. Mert sem a szabadságot, sem a szerelmet nem lehet betiltani! Ha be lehet tiltani a Pride-ot egy európai uniós tagállamban, akkor az Európai Unió egyik állampolgára sincs biztonságban.”

„Ha meg lehet akadályozni egy uniós tagállamban, hogy a legesélyesebb jelöltet egy mondvacsinált ürüggyel eltiltsák a választáson indulástól (Franciaország) vagy egy már-már megnyert választást hipp-hopp elvegyenek a győztestől (Románia); vagy hogy a legnépszerűbb pártot betiltással fenyegessék (Németország), vagy egy nyilvánvalóan korrupt bürokrata vezesse a Bizottságot (Ursula von der Vakcina), vagy csak úgy simán csődbe lehessen vinni minden retorzió nélkül egy másfélmilliós várost (van ilyen?) – akkor csakugyan senki sincs biztonságban.

ha egy nem uniós tagállam háborújába úgy avatkozik bele a közösség, mintha hadviselő fél volna, az szintén erősen csökkenti a biztonságérzetünket.

A szerelmet egyébként senki sem akarja betiltani. (Ez egészen népmesei fordulat volna; azt mondja a gonosz király Bergengóciában: „Mától pedig tilos a szerelem!”, mire jön a jóképű Gergely, a király beleesik, boldogan élnek, míg meg nem halnak.)

és nem henceg el vele, bármilyen nemű és fajú is az illető. A szerelem – és pláne a szexualitás – olyan szinten magánügy (egész pontosan – jó esetben – két ember ügye), hogy teljesen anakronisztikus ezt tízezres felvonulásokon demonstrálni. 

de a saját szempontjából tulajdonképpen igaza van. A budapesti választók egy része nagyon ideológiavezérelt. Elhiszik, hogy ez a szabadság fokmérője, és mivel ők nagyon szabadok, ezért nem is érdeklik őket a közművek, a tömegközlekedés vagy a büdzsé állapota, csak a szabadság minősége, aminél ugye az alap a szexuális kisebbségek érdekérvényesítő képessége. A városüzemeltetéshez ugyan fikarcnyit sem ért, de nem településirányítási kompetenciaversenyt kell nyerni, 

Ez már a Tarlós Istvánnal megvívott ütközeten is jól látszott: Tarlós nem volt elég magas és sovány, nem integetett eleget biciklik nyergéből és nem posztolt Pride-felvonulásról. Egy unalmas bürokrata volt, aki ezt-azt épített, eligazgatta rendben a várost, megspórolt egy csomó pénzt, átadott metrót, múzeumot, villamosvonalat.

Szentkirályi Alexandra szintén elment Bécsbe, hogy – velem ellentétben – ne csak a klaviatúra mellől okoskodjon, és amilyen képeket feltöltött, azok alapján valóban szánalmas és undorító, ha efféle megmozdulások jelentik egy kontinens szabadságának minőségét, és erre bárki büszke. Még a miniszterelnök is egy rövid „Na, ez az, amit nem akarunk itthon!” megjegyzéssel kommentálta,

Ezzel együtt még nincs lefutva a dolog, Karácsony beígérte a június 28-i pesti menetet. Valaki mindenképpen csapdába kerül. Ha a Pride-ot megtartják, az összes megjegyzés, tiltakozás, axióma és hasonlók, amelyek arra építettek, hogy Magyarországon diktatúra van, súlyos sebet kap.

hiszen ha mindezek után mégis vonaglanak a főváros utcáin a magamutogató szexuális devianciák, akkor nincs megállás. Akkor bárki bármilyen ürüggyel és témával utcára vonulhat, hiszen ha egy betiltott rendezvény megtartható, akkor ugyan

Ha viszont az egésznek az a lényege, hogy szeretnénk meghonosítani idehaza hagyományos nyugati performanszokat a szabadság jegyében, sokkal praktikusabb lenne a pamplonai bikafuttatás. Izgalmasabb, látványosabb, szórakoztatóbb, adrenalinfokozóbb –

***

(Nyitókép: MTI/Kovács Tamás)