Ukrajnát az EU-ba? Sokkoló, hogy mit eredményezne a döntés

Véget ért a Tisza Párt a Nemzet Hangja című szavazása, a kitöltők pedig egyértelművé tették, mit várnak Magyar Pétertől és pártjától: nagy többségük támogatja Ukrajna felvételét az EU-ba (58,18 százalék igen, 41,82 százalék nem). Mindez azért lényeges, mert 

Mindez persze nem olyan meglepő, tekintve, hogy bár Magyar Péter és a tiszás politikusok jó ideig nem foglaltak egyértelműen állást az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kérdésekben (fegyveres és/vagy pénzügyi támogatás, EU-csatlakozás), azért az Európai Parlamentben a néppárti vonalhoz igazodva igenis megszavazták azt az előterjesztést, amely Ukrajna EU-taggá válását sürgeti, sőt ennek elősegítésére nagy összeggel (cca. 35 milliárd euró) támogatná a háború sújtotta országot. 

Egyes elemzők szerint ez az egész arról szól, hogy a Tisza Párt megegyezett a brüsszeli vezetéssel, hogy ők továbbra is visszatartják a Magyarországnak járó uniós támogatásokat – hiszen ez, ahogy a Tisza Párt politikusa, Kollár Kinga nyíltan bevallotta, a magyar emberek életszínvonalának romlását eredményezi, és ez szerintük politikai hasznot jelent nekik a jövő évi országgyűlési választáson –, cserébe támogatják az Unió vezetésének törekvését, hogy az ukrán állam minél előbb tagságot kaphasson. 

Hogy ezt mennyire szeretné felgyorsítani a brüsszeli vezetés, arról egyértelműen tanúskodik az Európai Tanács korábbi elnökének nyilatkozata. Charles Michel ugyanis közölte, a cél, hogy Ukrajna akár már 2030-ban csatlakozhasson az EU-hoz. Ez azonban még egy évtizeden belül sem reális cél – már amennyiben az Európai Unió alapszerződésében lefektetett szabályok szerint történik minden (láttunk már példát néhányszor ennek az ellenkezőjére). 

Még a Financial Times és a Bruegel Intézet szerint is óriási árat kellene fizetni az ukránok felvételéért

Valószínűleg senki sem vitatja, hogy az ukrán EU-csatlakozás hatalmas költségekkel járna, hiszen még a baloldali beállítottságú Economist is úgy véli, mindennek a közeljövőben kevés realitása lenne – vagy óriási ára, ahogy a Financial Times cikke részletezi, megjegyezve, hogy „Ukrajna nemcsak háborúban álló ország, hanem a konfliktus előtti népességét tekintve az EU ötödik legnagyobb tagja lenne, és messze a legszegényebb, ami hatással van a költségvetés felosztására”. 

A Világbank idén februárban tette közzé becslését Ukrajna a háború befejezését követő újjáépítésének költségeit illetően. A szervezet szerint 

A brüsszeli döntéshozatalt gyakran befolyásoló Bruegel Intézet pedig azt becsülte meg részletesen, hogy mennyibe kerülne az ukrán EU-csatlakozás. Számításuk szerint a bővítés nettó évi 18 milliárd euró pluszkiadást okozna, azaz közel 7,5 ezer milliárd forintot emésztene fel csak az, hogy Ukrajna felvételt nyer 28. tagállamként a közösségbe. Emellett mindez az uniós országok fejlesztését szolgáló kohéziós pénzek évi 24 milliárd euróval csökkenését is eredményezné. 

De mit is jelentene mindez Magyarország számára? Egyes vélemények szerint Ukrajna felvétele az európai közösségbe nemzeti érdekünk, 

hosszú távon befolyásolná az Unió – és benne Magyarország – gazdasági egyensúlyát, ezen belül is kiemelten az agráriumot, hatással lenne az illegális migrációra, arról nem is beszélve, hogy az Európai Unió ezzel maga is belesodródhatna egy háborús konfliktusba. Nézzük, hogy néz ki mindez részletesen!

• Az MKI által közzétett dokumentum becslései az alábbi elemeket tartalmazzák: 
• Ukrajna újjáépítésének költségei
• a háború utáni ukrán hadsereg újjászervezésének költségei
• Ukrajna belső biztonságának fenntartási költségei a politikai és társadalmi stabilitás biztosítása érdekében
• az EU támogatásainak költségei, amelyek jelenleg is segítik az ukrán kormány hitelképességét és a háború után is folytatódnak majd
• Ukrajna EU-csatlakozásának költségei, például a Kohéziós Alap és a KAP támogatások szempontjából 
• az EU-ban jelenleg tárgyalt, az egyes tagállamok GDP-jének 0,25 százalékára vonatkozó kötelező hozzájárulás költségei, amelyet különösen az Európai Néppárt szorgalmaz az Európai Parlamentben
•  az amerikai-ukrán ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásban szereplő bányászati beruházások kezdőtőke-költségei 
• valamint végül az ezek finanszírozásához szükséges hitel kamatköltségei.

Óriási összeget igényelne Ukrajna EU-csatlakozása

Hogy mit jelent mindez Magyarországra nézve? Az MKI számításai szerint

• Ukrajna csatlakozása az EU-hoz, hadseregének újbóli megerősítése és az ország újjáépítésének Magyarországot érintő teljes költsége, beleértve a hitelfelvételi kiadásokat és az adósságszolgálatot is, az elkövetkezendő időszakban 

• A magyar mezőgazdasági szektor várhatóan évi 672 milliárd forint (1,68 milliárd euró) veszteséget szenvedhet el a kieső Közös Agrárpolitikai (KAP) források miatt; 
   
• Az Európai Unió egészére nézve az ukrán csatlakozás teljes költsége várhatóan 2,447 ezermilliárd euró lehet, ami nagyjából a 2025-ös Európai Uniós költségvetés 12,7-szerese. 

Hogy ez a gyakorlatban mit jelentene, azt Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója érzékeltette az Indexnek adott interjúban, amikor úgy fogalmazott, 

Ez nagyjából így nézne ki számszerűen: 

Bár a Portfolio szerint Európa összességében nyerne Ukrajna újjáépítésével, erre vonatkozó pontos becsléseket egyelőre nem igazán látni. Az Európai Unió valószínűleg profitálna abból, hogy egy hatalmas területtel és természeti erőforrásokkal bíró országot vesz fel tagjai közé, ám az óriási összegű befektetés biztosan nagyon lassan térülne meg – ha egyáltalán megtérülne az az összeg, amit Ukrajnának fizetne Brüsszel. 

Szintén óriási ára lenne az ukrán EU-csatlakozásnak az, hogy hogy a jelenleg fejlesztendő uniós régiók – köztük sok magyarországi térség – a sokkal elmaradottabb ukrán térségek miatt magasabb fejlettségi besorolást kapnának, és ezért nagy összegű uniós fejlesztési támogatásoktól esnének el. Arról nem beszélve, hogy az egész Európai Unió mezőgazdasága az összeomlás szélére kerülhetne az ukránok felvételének következtében. 

Ahogy arról beszámoltunk, az ukrán mezőgazdaságra nem a legmodernebb termelési technológiák, nem a talaj- és környezetkímélő, élelmiszer-biztonsági szempontból kiváló alapanyagok termelése jellemző, a cél a minél nagyobb mennyiségű, ám kérdéses minőségű termék előállítása. Az uniós csatlakozás miatt Ukrajnának elvileg a világ legszigorúbb uniós élelmiszer-minőségi szabályrendszerét is kötelező lenne alkalmaznia, ám az Unió vezetése kész lenne átmeneti időszakot is elfogadni az átállásra. 

Ez azt eredményezné, hogy a háború miatt elvileg a világ élelmiszer-ellátását szolgáló szolidaritási folyosókon még hosszú éveken keresztül érkezne az EU-ba a rossz minőségű, akár az egészséget is veszélyeztető olcsó ukrán élelmiszer az uniós piacra, közte Magyarországra, és nem nehéz belegondolni, hogy mit jelentene ez a magyar gazdálkodókra nézve. 

A kormány szerint nem jó ötlet 

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Money Talks nevű pénzügyi konferencián elmondott beszédében kijelentette, hogy Ukrajna uniós tagsága óriási kihívás lenne az európai közösségnek, hiszen mindez az uniónak 2500 milliárd euróba kerülne. Magyarországnak 20 ezer milliárd forintos terhet jelentene a csatlakozás: a magyar gazdák is évente két milliárd euró forrástól esnének el. 

„Az eddig nettó haszonélvező országok Ukrajna csatlakozásával nettó befizetővé válnának. Azaz nem kapnának többé pénzt, Magyarország helyzetét elképesztő mértékben gyengítené.” 

– húzta alá. Hozzátette: Magyarország az egyetlen az EU-ban, amely ezt a csatlakozást meg tudja akadályozni. A Voks 2025 szavazással kapcsolatban megjegyezte: ez lehet a következő évek legfontosabb eseménye. „Itt az ideje, hogy a hangunk még erősebben szóljon” – zárta beszédét Orbán Balázs.

Nyitókép: MTI/Purger Tamás