A Tisza Párt szavazói és Manfred Weber egyértelművé tették, mit várnak Magyar Péteréktől, ám az Európai Unió és Magyarország óriási árat kellene fizessen ezért.
Véget ért a Tisza Párt a Nemzet Hangja című szavazása, a kitöltők pedig egyértelművé tették, mit várnak Magyar Pétertől és pártjától: nagy többségük támogatja Ukrajna felvételét az EU-ba (58,18 százalék igen, 41,82 százalék nem). Mindez azért lényeges, mert
a Tisza Párt korábban világossá tette, hogy a szavazás eredményei alapján állítja össze programját, azaz amennyiben kormányra kerülnének Magyarország támogatná a brüsszeli kezdeményezést, hogy az ukránok minél előbb uniós tagságot kapjanak.
Mindez persze nem olyan meglepő, tekintve, hogy bár Magyar Péter és a tiszás politikusok jó ideig nem foglaltak egyértelműen állást az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kérdésekben (fegyveres és/vagy pénzügyi támogatás, EU-csatlakozás), azért az Európai Parlamentben a néppárti vonalhoz igazodva igenis megszavazták azt az előterjesztést, amely Ukrajna EU-taggá válását sürgeti, sőt ennek elősegítésére nagy összeggel (cca. 35 milliárd euró) támogatná a háború sújtotta országot.
Egyes elemzők szerint ez az egész arról szól, hogy a Tisza Párt megegyezett a brüsszeli vezetéssel, hogy ők továbbra is visszatartják a Magyarországnak járó uniós támogatásokat – hiszen ez, ahogy a Tisza Párt politikusa, Kollár Kinga nyíltan bevallotta, a magyar emberek életszínvonalának romlását eredményezi, és ez szerintük politikai hasznot jelent nekik a jövő évi országgyűlési választáson –, cserébe támogatják az Unió vezetésének törekvését, hogy az ukrán állam minél előbb tagságot kaphasson.
Hogy ezt mennyire szeretné felgyorsítani a brüsszeli vezetés, arról egyértelműen tanúskodik az Európai Tanács korábbi elnökének nyilatkozata. Charles Michel ugyanis közölte, a cél, hogy Ukrajna akár már 2030-ban csatlakozhasson az EU-hoz. Ez azonban még egy évtizeden belül sem reális cél – már amennyiben az Európai Unió alapszerződésében lefektetett szabályok szerint történik minden (láttunk már példát néhányszor ennek az ellenkezőjére).
Ezt is ajánljuk a témában
Beláthatatlan következményekkel járna, ha Brüsszel az érdemalapú bővítési folyamat kritériumrendszerét sutba dobva politikai megfontolásból döntene Ukrajna EU-s felvétele mellett. Kohán Mátyás írása.
Valószínűleg senki sem vitatja, hogy az ukrán EU-csatlakozás hatalmas költségekkel járna, hiszen még a baloldali beállítottságú Economist is úgy véli, mindennek a közeljövőben kevés realitása lenne – vagy óriási ára, ahogy a Financial Times cikke részletezi, megjegyezve, hogy „Ukrajna nemcsak háborúban álló ország, hanem a konfliktus előtti népességét tekintve az EU ötödik legnagyobb tagja lenne, és messze a legszegényebb, ami hatással van a költségvetés felosztására”.
A Világbank idén februárban tette közzé becslését Ukrajna a háború befejezését követő újjáépítésének költségeit illetően. A szervezet szerint
ez 411 milliárd dollárba, vagyis 149 ezer milliárd forintba kerülne, és akkor egyéb költségekről még szó sem esett.
A brüsszeli döntéshozatalt gyakran befolyásoló Bruegel Intézet pedig azt becsülte meg részletesen, hogy mennyibe kerülne az ukrán EU-csatlakozás. Számításuk szerint a bővítés nettó évi 18 milliárd euró pluszkiadást okozna, azaz közel 7,5 ezer milliárd forintot emésztene fel csak az, hogy Ukrajna felvételt nyer 28. tagállamként a közösségbe. Emellett mindez az uniós országok fejlesztését szolgáló kohéziós pénzek évi 24 milliárd euróval csökkenését is eredményezné.
De mit is jelentene mindez Magyarország számára? Egyes vélemények szerint Ukrajna felvétele az európai közösségbe nemzeti érdekünk,
a Magyar Külügyi Intézet tanulmánya szerint azonban elképesztő ára lenne az ukrán EU-csatlakozásnak, és ez nem csak a viszonylag pontosan kiszámítható konkrét és rövidtávú pénzügyi költségeket jelenti;
hosszú távon befolyásolná az Unió – és benne Magyarország – gazdasági egyensúlyát, ezen belül is kiemelten az agráriumot, hatással lenne az illegális migrációra, arról nem is beszélve, hogy az Európai Unió ezzel maga is belesodródhatna egy háborús konfliktusba. Nézzük, hogy néz ki mindez részletesen!
Hogy mit jelent mindez Magyarországra nézve? Az MKI számításai szerint
19 229 milliárd forint (48,1 milliárd euró) körüli összeg lehet, ami nagyjából Magyarország 2023-as éves költségvetésének 68 százalékát jelenti.
Hogy ez a gyakorlatban mit jelentene, azt Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója érzékeltette az Indexnek adott interjúban, amikor úgy fogalmazott,
„Egy átlag magyar dolgozónak az adóterheken felül további 4 millió forintot kellene fizetnie öt év alatt, amely több mint nyolcszorosa az átlagos magyar fizetésnek. Minden magyar állampolgárt számítva, beleértve a gyermekeket és a nyugdíjasokat is, ez az összeg 2 millió forint” .
Ez nagyjából így nézne ki számszerűen:
Bár a Portfolio szerint Európa összességében nyerne Ukrajna újjáépítésével, erre vonatkozó pontos becsléseket egyelőre nem igazán látni. Az Európai Unió valószínűleg profitálna abból, hogy egy hatalmas területtel és természeti erőforrásokkal bíró országot vesz fel tagjai közé, ám az óriási összegű befektetés biztosan nagyon lassan térülne meg – ha egyáltalán megtérülne az az összeg, amit Ukrajnának fizetne Brüsszel.
Szintén óriási ára lenne az ukrán EU-csatlakozásnak az, hogy hogy a jelenleg fejlesztendő uniós régiók – köztük sok magyarországi térség – a sokkal elmaradottabb ukrán térségek miatt magasabb fejlettségi besorolást kapnának, és ezért nagy összegű uniós fejlesztési támogatásoktól esnének el. Arról nem beszélve, hogy az egész Európai Unió mezőgazdasága az összeomlás szélére kerülhetne az ukránok felvételének következtében.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner sorozatában az ukrán EU-tagság várható hatásait járjuk körbe.
Ahogy arról beszámoltunk, az ukrán mezőgazdaságra nem a legmodernebb termelési technológiák, nem a talaj- és környezetkímélő, élelmiszer-biztonsági szempontból kiváló alapanyagok termelése jellemző, a cél a minél nagyobb mennyiségű, ám kérdéses minőségű termék előállítása. Az uniós csatlakozás miatt Ukrajnának elvileg a világ legszigorúbb uniós élelmiszer-minőségi szabályrendszerét is kötelező lenne alkalmaznia, ám az Unió vezetése kész lenne átmeneti időszakot is elfogadni az átállásra.
Ez azt eredményezné, hogy a háború miatt elvileg a világ élelmiszer-ellátását szolgáló szolidaritási folyosókon még hosszú éveken keresztül érkezne az EU-ba a rossz minőségű, akár az egészséget is veszélyeztető olcsó ukrán élelmiszer az uniós piacra, közte Magyarországra, és nem nehéz belegondolni, hogy mit jelentene ez a magyar gazdálkodókra nézve.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Money Talks nevű pénzügyi konferencián elmondott beszédében kijelentette, hogy Ukrajna uniós tagsága óriási kihívás lenne az európai közösségnek, hiszen mindez az uniónak 2500 milliárd euróba kerülne. Magyarországnak 20 ezer milliárd forintos terhet jelentene a csatlakozás: a magyar gazdák is évente két milliárd euró forrástól esnének el.
„Az eddig nettó haszonélvező országok Ukrajna csatlakozásával nettó befizetővé válnának. Azaz nem kapnának többé pénzt, Magyarország helyzetét elképesztő mértékben gyengítené.”
Felfoghatatlan, hogy van Magyarországon olyan párt, amely erre igent tud mondani
– húzta alá. Hozzátette: Magyarország az egyetlen az EU-ban, amely ezt a csatlakozást meg tudja akadályozni. A Voks 2025 szavazással kapcsolatban megjegyezte: ez lehet a következő évek legfontosabb eseménye. „Itt az ideje, hogy a hangunk még erősebben szóljon” – zárta beszédét Orbán Balázs.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Ennyit a barátságról.
A nagy ellenállás után meglepően sima lett az út.
Moszkva kész az olajszállítás újraindítására a Barátság vezetéken.
Horváth József szerint sem Ukrajna, sem Brüsszel nem ad majd magyarázatot a Barátság vezeték leállítására. Hozzátette: Kijev a jövőben is zsarolásra fogja használni a kőolajszállítást.
A tranzakció a valaha volt legnagyobb lakóingatlan-eladások közé kerülhet.
Összesen 10 megbeszélést tervez lefolytatni.
Közleményt adott ki a klub.
Kétmillió magyar várja lélegzetvisszafojtva, mit lép az új kormány velük kapcsolatban; hogy tisztulás jön-e és korrupcióüldözés, vagy éppen tisztulásnak álcázott, brutális politikai leszámoláshullám, amibe beleremegnek a magyarság kultúrájának utolsó külhoni bástyái is.
