Orbán Viktor a jövőbe lát? – öt helyzet, amikor senki sem értette a miniszterelnök motivációit, de utólag kiderült, igaza volt

„Amikor Graham Bell feltalálta a telefont, volt egy nemfogadott hívása Chuck Norristól.” Mondhatnánk, hogy Orbán Viktor a politika Chuck Norrisa, aki már akkor felhúzatta a határvédő kerítést, amikor még épphogy csak kikötöttek az első migránsokat szállító hajók Európa partjainál. Persze ez nyilván költői túlzás, de ha megvizsgáljuk a közelmúlt nemzetközi politikai eseményeit, meglepő, milyen sokszor fordult elő, hogy Orbánt kezdetben kinézték valamiért, majd pár évvel később mindenki követni kezdte az ő példáját.

Persze akadt bőven olyan helyzet is, amikor minden tervezés és diplomáciai igyekezet ellenére is alulmaradt a történelmet alakító nagyobb erőkkel szemben, hiszen a koronavírus miatt kitört járványhelyzet, valamint az ukrajnai háború okozta gazdasági és egészségügyi vészhelyzetre ő sem volt felkészülve. A budapesti ingatlanárak emelkedése, a rohamos infláció, valamint a forint gyengülése a nagyobb nemzetközi valutákhoz képest valószínűleg nem volt a miniszterelnök tervei között, ahogy a visszatartott EU-s források, és legutóbb a kormány budapesti projektjének, a Mini-Dubaj beruházásnak a megtorpedózása sem. 

Alice Weidel február 12-i budapesti látogatása során Orbán Viktor többször is megemlítette, azért most találkozott az AfD listavezetőjével, mert most még nem nagy az érdeklődés iránta, de hamarosan harcolni fognak a kegyeiért. Bár ez most meglepőnek tűnhet, tekintve, hogy az AfD-t még saját hazájában sem fogadják el a többivel egyenrangú pártként, az a rohamos népszerűségi növekedés, amelyen az elmúlt időszakban keresztülment, arra enged következtetni, talán mégsincs eltévedve a magyar miniszterelnök, ha a radikális jobboldali párt sikerét jósolja. És azt se felejtsük el, hogy nem Weidel lenne az első politikusnő, akit Orbán már azelőtt felfedez, hogy a kontinens egyik legbefolyásosabb politikusává válik.

Cikkünkben összeszedtünk öt olyan helyzetet, amikor Orbán már tudott valamit, de még senki nem hitt neki.

A migrációs nyomás egy valódi, komoly veszély

„A Fidesz megvédi önt valamitől, ami sosem fenyegette” – olvashatjuk a 444 baloldali sajtóorgánum 2015. január 12-i cikkében, amely arról szól, hogy a migráció valójában nem is olyan veszélyes és rossz dolog, mint Orbánék állítják, sőt, tulajdonképpen inkább előnyös, de Magyarországot úgyse érinti. „Orbán és Rogán úgy ígéri a Magyarországra irányuló bevándorlás megállítását, hogy érdemben nincs ilyen jelenség” – írja a cikk szerzője, aki 2015-ben valószínűleg nem volt egyedül ezzel az álláspontjával sem itthon, sem Európában.

A szerző több nyugat-európai országot felhoz példának, sőt, az Egyesült Államokat is, ahol az általa hivatkozott kutatás szerint semmi negatív hozadéka nem volt a bevándorlás megnövekedésének. Sőt, kiemeli, hogy a képzett munkaerő jól jár a bevándorlók érkezésével, mert például egy mérnök többet tud dolgozni, ha nem kell a házimunkával foglalkoznia, mert azt egy bevándorló olcsón elvégzi helyette.

Franciaországban, Németországban, Olaszországban, de még az Egyesült Államokban is az az egyik legnagyobb oka a jobboldal elsöprő sikerének, hogy a lakosság életét teljesen ellehetetlenítette a migránsok jelenléte. Napi szinten hallunk a szélsőséges iszlamisták által elkövetett merényletekről, illetve a társadalmi és gazdasági problémáktól, amiket a tömegek befogadása okoz.

Orbán Viktor egyik pénteki, a Kossuth Rádiónak adott interjújában a müncheni terrortámadással kapcsolatban emlékeztetett, Magyarország 2015 óta mondja egész Európának, hogy a migráció veszélyes és védekezni kell ellene.

– vallotta be.

Magyarország a saját határai védelme mellett közel egy évtizede azért is tesz, hogy az Európába érkező menekülteknek ne kelljen elhagyniuk otthonukat. Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság rengeteg közel-keleti és afrikai fejlesztési projektet támogat, amelyek a helyi lakosság mindennapjait teszik jobbá és élhetőbbé. A kormány mottója a menekültkérdést illetően: a segítséget kell helybe vinni, nem pedig a bajt idehozni.

Ezzel a hozzáállással eddig sikerült megakadályozni a migrációs válságot, és mára már egyre többen értenek egyet a Fidesz migrációs politikájával, és kezdik belátni, hogy Orbánnak igaza volt.

Béke kell, nem háború

A migrációhoz nagyon hasonló a háború kérdésköre, amiben szintén már a kezdetektől fogva nagyon határozott és egyértelmű álláspontot képvisel a magyar kormányfő: mihamarabbi tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Orbán Viktor az elmúlt három évben több alkalommal is elmondta, hogy az orosz-ukrán háború kérdésében két békepárti ország van: Magyarország és a Vatikán.

 A háború kitörése óta rengeteg minden történt, ami sokak álláspontját megváltoztatta. Belátták, hogy Ukrajna képtelen lesz legyőzni Oroszországot, egyre többen halnak meg a fronton, és látszólag a NATO tagállamok által elköltött rengeteg pénz sem hozta meg a kívánt eredményt.

Az amerikai elnök telefonon már egyeztetett is a háború lezárásáról Putyinnal.

„Halleluja” – reagált Orbán Viktor a hírre egy rádióadásban – „erre vártunk, erre rendezkedtünk be, építettük a magyar stratégiát, az európaiak bénának és bénultnak bizonyultak, ezért jó, hogy jött Donald Trump. Nekünk, magyaroknak megérte kitartani az álláspontunk mellett. Hosszú ideig mi voltunk meg a Vatikán a béke mellett” – nyilatkozta.

Az Európai Unió jelenlegi formájában nem életképes

A Fidesz és az Európai Unió között már a 2015-ös migrációs válság óta fennáll egy komoly érdekellentét, amely az elmúlt években csak fokozódott. Miközben Brüsszel Magyarország jogállamiságának a kérdését feszegeti, a magyar kormány úgy látja, az unió vezetése nem az európai lakosság érdekeit szolgálja.

Orbán Viktor és a Fidesz számos kritikát fogalmazott meg az unióval szemben, amely szerintük a nemzetek szövetsége helyett egyfajta identitás nélküli szuperállam szerepét próbálja felvenni, és egy olyan átláthatatlan bürokratikus rendszer uralkodik az intézményben, ami ellehetetleníti a racionális, a tagállamok érdekét képviselő döntéshozatalt.

Még a legvészjóslóbb időszakokban is, amikor az EU jogtalanul elkezdte visszatartani a Magyarországnak járó pénzforrásokat, akkor is azt hangoztatta, a magyarok számára nem opció az unió elhagyása.

Gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe került, amikor a Fidesz frakció kilépett az Európai Néppártból, és az Európai Konzervatívok és Reformisták pártjába sem vették be őket, ahol Orbán egyik nagy szövetségese és barátja, az olasz Giorgia Meloni pártja, valamint a lengyel Jog és Igazságosság párt is van.

Orbán ekkor belekezdett terve megvalósításába, és többek között a francia Nemzeti Tömörüléssel és az olasz Ligával karöltve megalapították a parlament harmadik legnagyobb pártcsaládját. A Patrióták Európáért pártba azok lépte be, akik egyetértenek Orbán uniós törekvéseivel, és az unió megreformálásának szükségességével. De rajtuk kívül sokan hasonlóan gondolkodnak az Európai Konzervatívok és Reformisták között is, illetve budapesti látogatásán az AfD társelnöke is az orbáni gondolatokat visszhangozta.

Sőt, pár hete még a CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz is bírálta az EU vezetését egy interjúban, ő is a fölösleges szabályozásokat és bürokráciát kárhoztatta, miközben szerinte a tagállamok egyre élhetetlenebbé válnak. 

Donald Trump a jövő kulcsa

A német választással kapcsolatban Orbán egyértelművé tette Alice Weidel számára, hogy a pártok közti szimpátia nem fogja felülírni azt az álláspontját, hogy jó kapcsolatot akar ápolni a mindenkori német kormánnyal, bárki is van hatalmon, mert ezt diktálja a magyar érdek.

Ezt már 2016-ban is egyértelműen kifejezte, és a 2024-es választás előtt is aktívan kampányolt az USA jelenlegi elnöke mellett. Lépten-nyomon hangoztatta: a világnak Trumpra van szüksége.

Megválasztása után Trump az elsők között fogadta Orbánt, és a hírek szerint a két politikus rendszeresen konzultál egymással telefonon. Ennek a jó kapcsolatnak köszönhető, hogy már az USÁ-ban is elkezdtek érdeklődni a magyar politikai és a magyar kormány munkája iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy Tucker Carlson a napokban újabb interjút készített Orbán Viktorral, akinek az amerikai politikával kapcsolatban is kikérte a véleményét.

Meloni felemelkedése

„Olasz fasiszták körében lépett fel Orbán Viktor, vastaps és ének fogadta” – ezzel a címmel jelent meg 2019 szeptemberében egy cikk a Nyugati Fényben arról, hogy a magyar miniszterelnök Rómába látogatott a Fratelli d’Italia ifjúsági szervezetének a rendezvényére. A lap szerzője Meloni pártjára „nacionalista, unió-ellenes törpepártként” hivatkozik, és fasisztának titulálja őket.

Orbán Viktor a rendezvényen beszédet is mondott, és a felvételen, amelyet a magyar miniszterelnök és Meloni is megosztott a közösségi médiában, Giorgia Meloni kitörő lelkesedéssel tapsolja a magyar miniszterelnököt.

Ezt követően rendszeressé váltak a kölcsönös látogatások a két politikusok között, sorra jelentek meg a közös, ölelkezős képek a közösségi médiában, Orbán Viktort pedig rendre kritizálták, amiért nemcsak szóba áll Melonival, de jó kapcsolatot is ápol a szélsőséges párt vezetőjével.

A 2019-es európai parlamenti választáson a Fratelli d’Italia mindössze ötöt szerzett meg az Olaszországnak járó 73 parlamenti székből, és valóban egy marginális párt volt az olasz politikában. Aztán a 2022-es választások váratlan fordulatot hoztak: a Draghi kormány bukását követően a Fratelli d’Italia lett a legnépszerűbb párt Olaszországban, közel 26 százalékos támogatottsággal, és így a jobboldali koalíciós kormány miniszterelnöke nem más lett, mint az a Giorgia Meloni, akit korábban Orbán Viktoron kívül senki sem vett komolyan.

Egyike volt azoknak, akiket Donald Trump megválasztása után floridai birtokán fogadott, és Elon Musk is szoros kapcsolatot ápol az olasz miniszterelnökkel.

Meloni esete kísértetiesen hasonlít Alice Weidelére. Míg előbbit a fasizmussal, utóbbit a náci ideológiával próbálja mindenáron összemosni a baloldali média. Hogy a német politikusnő ellen sikerül-e a lejárató kampány, az csak a szerencsén múlik. Vagy mégsem?

Nyitókép: JOHN THYS / AFP