Macron, Costa, Meloni – erős nevek, erős érvek. Mutatjuk!
Egymást érik a válságtanácskozázok Párizsban miután egyértelművé vált, hogy beigazolódott Orbán Viktor miniszterelnök jóslata, miszerint az Európai Unió és az uniós tagállamok elhibázott külpolitikája miatt úgy tűnik, Európa kimarad az Ukrajnai háború rendezéséből. Erről beszélt nemrég Keith Kellogg Donald Trump ukrajnai ügyekért és Oroszországért felelős különmegbízottja is.
Ennek ellenére az európai országok ragaszkodnak ahhoz, hogy Ukrajna és Európa közvetlen részvétele nélkül nem lehet tárgyalni az ukrajnai békéről. Azonban egy problémát még mindenképpen megkellene oldaniuk az európai országoknak, ez derül ki az Euronews cikkéből. A portál ugyanis azt írta, hogy hiába akarnak tárgyalóasztalhoz ülni az európai vezetők, még arról sem kezdtek tárgyalni arról, hogy ki képviselhetné őket.
Ezt is ajánljuk a témában
„Scholz bukik, Rutte forog mint a szélkakas, Brüsszel kapitulál, Magyarországnak pedig végig igaza volt” – fogalmazott videójában Orbán Balázs.
A portál diplomáciai forrásai elmondták, egyelőre Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke „kétoldalú konzultációkat kezdett” a 27 tagállam vezetőivel, hogy kiderítsék, „mit hajlandóak tenni az Ukrajnának nyújtandó segélyek és a biztonsági garanciákkal kapcsolatos álláspontjuk tekintetében”.
„A Coreper tegnap este értesült a kezdeményezésről” – mondta a forrás az Euronewsnak.
A Coreper valamennyi uniós tagállamot képvisel egy állandó képviselő (Coreper II.) és egy helyettes állandó képviselő személyében (Coreper I.), akik egyben az Európai Unió nagykövetei státusszal rendelkeznek. A Coreper kiemelt szerepet játszik az EU döntéshozatali rendszerében. Koordinálja és előkészíti a Tanács valamennyi ülésének munkáját, célja pedig, hogy saját szintjén megállapodást érjen el, amely ezt követően elfogadás céljából a Tanácshoz kerül.
Eközben Ukrajna folyamatosan sürgeti az Európai Uniót, hogy mielőbb nevezzen ki egy különmegbízottat az ügyben, az Egyesült Államokhoz hasonlóan.
„Gyorsan meghozott döntésnek kell lennie” – mondta a hét elején Ihor Zsovkva, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője a Bloombergnek. „Remélem, rögtön a párizsi találkozó után. Cselekednünk kell, nem pedig reagálnunk” – fogalmazott.
Ennek ellenére úgy tűnik, nem várható gyors döntés a kérdésben.
Nincsenek nevek a versenyben. Ez nem releváns kérdés. Itt nem az egyének egójáról van szó, hanem érdekekről. Tehát először ki kell dolgoznunk egy közös álláspontot arról, hogy mit akarunk, és nem arról kell vitatkoznunk, hogy ki képviselje ezt az álláspontot”
– árulták el diplomaták a Euronewsnak.
Az Euronews által megkeresett szakértők szerint
Európa gyakorlatilag kizárta magát azzal, hogy nem készült fel a tárgyalásokra korábban, amikor erre lehetősége lett volna.
„Úgy gondolom, hogy az EU-nak vagy néhány európai államnak már Trump kezdeményezése előtt tárgyalásokat kellett volna javasolnia, esetleg más, nem uniós államokkal” – mondta Claude-France Arnould, volt francia diplomata, az Institut Français des Relations Internationales (IFRI) elnökének európai ügyekért felelős különleges tanácsadója.
Az Euronews több szakértőt is megkeresett, hogy kik lehetnek azok, akik potenciálisan képviselhetnék az Európai Uniót. Legtöbben Antonio Costát, az Európai Tanács elnökét és Kaja Kallast az EU az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét említették. De Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is szóba jött, mint potenciális képviselő.
Armida van Rij, a Chatham House Európa programjának vezetője szerint az uniós vezetők valószínűleg nehezen tudnak majd megállapodni egy személyben, mivel eltérők a saját nemzeti érdekeik. Macron például megosztó álláspontot képviselt korábban Ukrajnával kapcsolatban – katonákat küldött volna a háborúba – továbbá gyenge belpolitikai helyzete miatt sem valószínű, hogy erdményes tárgyaló lehetne a francia elnök.
Az olasz miniszterelnök Giorgia Meloni – akit Trump szövetségeseként tartanak számon – bár ő Ukrajna-, EU- és NATO-párti, de Olaszországot nem tekintik jelentős katonai szereplőnek, így kevés esélye van arra, hogy komolyan vegyék a tárgyalások során. Az időzítés annál is inkább „szerencsétlen” – jegyezte meg van Rij – mivel mindez a németországi választási kampány kellős közepén történik. Friedrich Merz, a CDU kancellár-jelöltjének valószínűleg hónapokig tartó koalíciós tárgyalásokba telhet, mire új kormányt tud alakítani, így ő is kiesik a lehetséges képviselők közül.
Mindezek együttesen azt jelentik, hogy „nagyon valószínűtlen, hogy egy személy fogja képviselni Európát vagy az EU-t ezeken a tárgyalásokon”
– mondta van Rij.
Ezt is ajánljuk a témában
Washington és Moszkva megtette az első lépéseket, de az sem meglepő, hogy Európát kihagyták. Mutatjuk, mi a helyzet most!
Az Euronews azt is felidézte, Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyetértettek abban, hogy nem látják valószínűnek Európa bevonását a tárgyalásokba. Rubio később annyi engedményt tette, hogy elképzelhetőnek tartja az Európai Unió bevonását a szankciók feloldásáról szóló tárgyalásokba.
Eközben az EU nagykövetei azonban éppen ellenkezőleg nem a szankciók feloldásáról tárgyalnak, hanem jóváhagyták az Oroszországgal szembeni 16. szankciócsomagot.
Fotó: Ursula von der Leyen X-oldala
Ezt is ajánljuk a témában
A kulcskifejezés a „kölcsönös geopolitikai érdekek”, és hamarosan személyesen is találkozhatnak.
***
Kőkemény vádakkal állt elő az amerikai elnök, ezt nem teszi zsebre a liberális lap.
Orbán Viktor szerint Magyarország előtt két út áll: vagy követi a nyugati országokat, ahol a migráció szerinte biztonsági problémákat okozott, vagy a saját, magyar utat járja.
„Magyarország maradjon a béke szigete!” – jelentette ki a miniszterelnök.
Szijjártó Péter szerint Trump hivatalba lépése óta aranykor köszöntött be a két ország viszonyában.
A 2023 óta felfüggesztett Smert a szlovák miniszterelnök diplomáciája miatt fenyegeti a kirúgás.
Ez az a dolog, amit szeretek a politikában.
Ismét felelevenítették a szabadrúgásgólját.
Nagy rendőrségi művelet indult kedden este Bécs Leopoldstadt nevű kerületében.
