A katolikusok világszerte ezen a napon emlékeznek meg Jézus fogantatásáról. Az ünnep gyökerei rendkívül régre nyúlnak vissza.
Gyümölcsoltó Boldogasszony a megtestesülés,
Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepe.
9 hónappal Jézus születése előtti nap, melyen Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét – olvasható a Katolikus Lexikonban.
„Keleten a legrégebbi időktől az egyik legnagyobb ünnep (Örömhírvétel; a legszentebb Istenszülő örömhírvétele néven), Rómában a keleti származású I. Sergius pápa (687–701) honosította meg Annuntiatio Domini (az Úr hírüladása) néven. 692-ben említik először, amikor a Trullai Zsinat helyesnek ítélte nagyböjtben való ünneplését – valószínűleg ekkor már hosszú ideje a jeles napok sorába tartozott. Korábban, Ravennából származó adatok szerint a karácsonyt megelőző vasárnap emlékeztek meg az angyali üdvözletről” – írja a Magyar Kurír katolikus hírportál az ünnep eredetével kapcsolatban.
„Ezen a napon, ahogy karácsony ünnepén is, a hitvallás »...megtestesült a Szentlélek erejéből, Szűz Máriától, és emberré lett...« szavaira térdet hajtunk” – fogalmaz a portál.
A Magyar Kurír rámutat:
az ünnep magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Országszerte általános szokás volt, hogy ezen a napon kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust.
A portál szerint legrégibb liturgikus emlékeink is számontartják az ünnepet – az ünnepi szentmise liturgiájához Padányi Bíró Márton följegyzése szerint hozzátartozott a leborulás régi magyar hagyománya: „Karácsony napján és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján a misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen. Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, így imádja a megtestesült Igét, és az isteni kegyességnek ebben kinyilatkoztatott titkát ilyen alázatossággal tiszteli.”
„A föld és a menny a Te »igen«-edre vár, ó legtisztább Szűz. Szent Bernát szavai ezek, híres, szép szavak. Várják »igen«-edet, Mária. Várják »igen«-edet. Egy édesanya, akinek szülnie kell. Egy férfi, akinek személyes, családi, társadalmi felelősséget kell vállalnia, várja igenlésedet. S itt következik Mária válasza, itt a válasz, melyet egy édesanya ad, íme egy fiatal asszony válasza: egy igen, mely egész életre szól” – idézi az ünneppel kapcsolatban Szent II. János Pál pápát a Magyar Kurír.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Mária kultuszából is látszik, mennyire igaztalan és abszurd az a vád a katolikus egyházzal szemben, hogy a nőket valamiképpen másodrendűvé minősítené. Ungváry Zsolt írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Fontos, hogy ezeket a jeleket ne önmagukban szemléljük. Nem a víz vagy a hely a lényeg, hanem az, akire mutat: Krisztus. Interjúnk.
Nyitókép: Az angyali üdvözlet - Andrea del Sarto festménye (1528 körül)
Miért ünnepelnek a katolikusok egy barbár kivégzőeszközt? Végül is... a kérdés jogos: tényleg, miért állítjuk középpontba azt a fát, amelyen az Emberfia kínhalált szenvedett? Ádám Rebeka Nóra írása.
Ha ez a csend, a szív csendje az igazi lakhelyünk, nem tévedünk el a világ zajában. Kocsi Lajos írása.
Isten ilyen jellegű jeleit csakis azok értik meg, akik már belülről hallanak. Ádám Rebeka Nóra írása.
S ahhoz mit szólna a rabbi úr, ha jövőre haszid zsidónak vagy rabbinak öltözött homoszexuálisok vonulnának, kezükben a szivárványos kotonnal ékesített Tórával?
A színész el volt ragadtatva a találkozástól.
A mesterséges intelligencia által generált videókról megoszlanak a vélemények.
Szegedről Katalóniába vezethet az izlandi útja.
Az ÁSZ elárulta, mikorra válhat fizetésképtelenné Budapest.
