Német csúcstanácsadó: Magyarország ebben feltétlenül előrébb jár

Alexander Maximilian Eiber nem sok jót vár az új nagykoalíciótól.

Kockáztatott bármit rendszerkritikus dalával Majka? Bejött David Pressman húzása, hogy az amerikai külügyhöz édesgette a magyar influenszereket? Miért kezdenek el politizálni a hírességek? Székely Leventével, az Ifjúságkutató Intézet igazgatójával jártuk körbe a témát.
„Sosem voltam Taylor Swift-rajongó” – fogalmazott Donald Trump az elnökválasztási kampány alatt, miután kiderült, hogy a Grammy-díjas énekes a demokrata párti Kamala Harrist támogatja. Azt is megjegyezte, szerinte Swift megfizet a piacon a döntéséért – ezzel minden bizonnyal arra célzott, hogy politikai szerepvállalása miatt republikánus rajongói elfordulnak majd az énekestől, ami a bevételeiben is meg fog mutatkozni.
Mennyire van ma egy popsztárnak választása, ha eljön a kampányidőszak? Legutóbb fokozottan tapasztalható volt a jellemzően a demokratákhoz húzó popszakmában és filmvilágban a „vétkesek közt cinkos, aki néma” hozzáállás. Az, hogy Swiftnek a republikánus vagy az apolitikus rajongói miatt kell aggódnia a bevételeit illetően, nem egyértelmű. Nem most támogatta ugyanis először a demokrata jelöltet, tehát nem valószínű, hogy jelentős számú elkötelezett republikánus rajongóval számolhatott 2024-ben. Mindenesetre követői egy csoportja Swift nevét felhasználva már azelőtt kampányolni kezdett Harris mellett, hogy bejelentette volna, kit támogat.
Ebből is látszik, mennyire nem egyértelmű, hogy egy popsztár politikai megnyilvánulásai hány százalékban tartalmaznak saját véleményt, és hány százalékban igyekeznek megfelelni a rajongóiknak vagy a szakmának. Taylor Swift politikai befolyásáról külön Wikipédia-oldal létezik. Hogy a Majka néven alkotó magyar rappernek, Majoros Péternek mi volt a terve legújabb számával, nehéz megfejteni, de megpróbáljuk.
„Tizenöt év után lett végül elege a NER-ből, amint átigazolt a rossz trash-csatornától a jó trash-csatornához” – írja Gazics György, a Reaktor blog főszerkesztője Majka Csurran, cseppen című rendszerkritikus számával kapcsolatban a Hont András publicista által nemrég elindított Öt.hu véleményportálon. Gazics arra céloz, hogy a rendszerkritikus dal időzítésének köze van ahhoz, hogy az előadó nemrég átszerződött a TV2-től a kormánnyal kritikus RTL-hez.
A publicista szarkasztikusan azt is megjegyzi: „nem csak a magyar diktatúra kapott halálos sebet azonban a negyvenes fiatalok körében elképesztően népszerű rapzenésztől: a művész-politológus neofita buzgósággal még Donald Trumpba is beleállt, nyolc év késéssel. […] Én ezt a tempóvesztést az új, RTL-es kollégák hatásának tudom be, kortárs baloldali körökben ugyanis már jó ideje ott van a megmagyarázhatatlan tendencia, hogy a lúzerségükkel villognak nagy nyilvánosság előtt.”
Bármi motiválta is Majkát, kétségtelen, hogy nagyot robbantott a számmal és a klippel: rekordokat dönt a nézettsége. Ráadásul úgy tűnik,
a szövege termékenyítőleg hatott a baloldalra,
ahol régóta gondolkodnak azon, milyen hívószavakkal lehetne újra tömegeket megszólítani. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester legalábbis minden Facebook-bejegyzésében igyekszik leírni Majka költeményének egyik kulcsszavát: Bindzsisztán.
Ha így beindult a szekér, mi magyarázza, hogy az előadó aztán közleményben igyekezett eltolni magától a politikát? Talán megfontolt üzletemberként attól tartott, hogy a jármű a szakadék felé indult meg.
Majka esetét párhuzamba állíthatjuk egy emlékezetes történettel, amely minden idők egyik legjobb kosárlabdázójához, Michael Jordanhez kötődik. Az anekdota szerint az 1990-es szenátusi választás alkalmával rá akarták venni Jordant, hogy támogassa a demokrata jelöltet. Ő akkor már nemcsak a világ egyik legnépszerűbb sportolója volt, hanem sikeres üzletember is, akinek a nevével sportszerek tömegét lehetett eladni. Tisztában volt az érdekeivel, ezért ellenállt a nyomásnak, és viccesen azzal a megjegyzéssel hárította el a demokraták unszolását: a republikánusok is vásárolnak sportcipőt. Persze ezért a mondatáért később magyarázkodnia kellett, ám Jordan máig nem szállt be nyilvánosan egyetlen kampányba sem.
Hasonló megfontolások magyarázhatják Majka utólagos kommunikációját a számmal kapcsolatban. Az előadó ugyanis kikérte magának, hogy bármelyik politikai oldalhoz besorolják. „Ahogy eddig, ezután sem kívánok politikai oldalakhoz sorolni (nem is járulok hozzá a dal ilyen felhasználásához). […] Az én zeném továbbra is mindenkinek szól. Oldalaktól függetlenül. Én mindig Majka leszek…” – olvasható a közleményében.
Az Ifjúságkutató Intézet felmérései szerint a fiatalok többsége nem gondolja úgy, hogy kedvenc zenei produkcióinak szövege politikai üzenetet hordozna – tudjuk meg Székely Levente igazgatótól. Lehet tehát kockázata annak, ha egy előadó konkrétan kezd el politizálni, megvan ugyanis a veszélye, hogy egy kétosztatú politikai rendszerben elveszíti hallgatói egy részét, vagy legalábbis kiváltja a rosszallásukat. Persze ez nem vonatkozik olyan rétegműfajokra, mint a punk- vagy a szkinhedzene, amelyek pont azért népszerűek az adott szubkultúrákban, mert keményen politizálnak.
Ez alapján – nem elvitatva az előadótól, hogy lelkiismereti okai is lehetnek – üzleti szempontból az a logikus, ha Majka a liberális előadóművészi szakma elvárásainak teljesítése mellett továbbra is megmarad az egész ország Majkájának. Ez pedig megmagyarázhatja, hogy miért igyekezett finomítani a Csurran, cseppen kemény üzeneteit.
Utoljára talán akkor keltett ekkora közéleti hullámokat egy zenei előadóművész, amikor Ákos egy interjúban a nők és a férfiak közötti különbségekről beszélt. A konzervatív nézeteit régóta vállaló zenészt a balliberális oldalon nőgyűlölőnek kiáltották ki, és akkora hisztériát csaptak körülötte, hogy egyik szponzora, a Magyar Telekom szerződést bontott vele. „Az agitációs szórakoztatóipar zsákutcájába úgy rohannak bele az éhes majmok Magyarországon, hogy közben röhögve ákosoznak. Ákos ugyanebbe a tévútba savanyodott bele anno, még ha annak egy korábbi leágazásába is” – fogalmaz a szakma politikához való hozzáállásának következetlenségéről fentebb idézett írásában Gazics György.
Hogy Ákos valóban belesavanyodott-e bármibe, arról nincs tudomásunk, de nem úgy tűnik, hogy csorbát szenvedett volna a népszerűsége a világnézete miatt. A 2015-ös interjú után ugyanis, amely a „női princípium” kifejezésről híresült el, 2016-ban sorozatban harmadszor adott telt házas dupla koncertet a Papp László-arénában.
Megjegyzendő: minden szenzációhajhász híreszteléssel ellentétben, amely Majka „bátor” kiállásáról szól, a rappernek nem kell attól tartania, hogy a hatalom nyomására elapadnak a koncert- és fesztiválfelkérései – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő zenei menedzser a Blikknek. Arról sem tudunk, hogy bármely, a kormányhoz köthető cég szerződést bontott volna az előadóval.
Nem új jelenség, hogy a piaci szereplők és a politikai csoportosulások igyekeznek felhasználni az influenszereket – jegyzi meg Székely Levente. Emlékezetes: a nemrég leköszönő amerikai nagykövet, David Pressman arra törekedett, hogy a legnépszerűbb magyar influenszereket a progresszív amerikai külpolitika szolgálatába állítsa. „Jogos lehet a kérdés, vajon miért járkálnak ennyien az amerikai nagykövetségre. Mi hasznuk van abból, hogy egy fotólehetőséggel támogatják egy idegen ország érdekeit? Mi a hosszú távú célja az amerikai nagykövetnek azzal, hogy olyanokkal smúzol, akiket könnyű lenyűgözni egy fontosnak tűnő estebéddel?” – fogalmazott Dancsó Péter, Magyarország egyik legnépszerűbb youtubere egy videójában. Hozzátette: természetesen nem úgy kezdődik a politikai agitáció, hogy egyből megmondják, mit kell tenni, hosszú távon, lassan édesgetik magukhoz az influenszereket, hogy később már maguktól posztoljanak bizonyos politikai érdekeket közvetítő tartalmakat.
„Kutatásaink szerint az influenszerek követői elfogadják, ha az általuk követett tartalomgyártó pénzért reklámoz termékeket, ez általában nem zavar senkit. Nem ez a helyzet a politika esetében: ha az influenszer társadalmi ügyekben megnyilvánul, annak a megítélése jellemzően inkább pozitív, de megoszlanak a vélemények arról, hogy vajon javítja vagy inkább rontja a tartalomgyártó hitelességét – magyarázza Székely Levente. – Az viszont egyértelmű, hogy
minél közelebb kerül a napi politikához egy influenszer, a követői annál inkább elutasítják.
Ha tehát felszólal mondjuk az állatvédelem ügye mellett, az növelheti a népszerűségét, de ha elkezdi kommentálni a pártpolitikai eseményeket, az már kevésbé. Általánosságban elmondható, hogy az adott influenszert követő fiatalok kétharmadát nem érdekli, a tartalomgyártónak milyen politikai nézetei vannak, arra kíváncsi, hogy milyen kütyüket ajánl, milyen sminktippjei vannak, vagy hogy hogyan süti otthon a kenyeret.”
Kutatásaik szerint vannak olyan fiatalok, akik eleve azzal a stratégiával kezdenek el influenszerkedni, hogy a politikára specializálódnak. Ők számíthatnak egy stabil, a politika iránt érdeklődő követőtáborra, amely azonban valószínűleg soha nem fog vetekedni a legnépszerűbb apolitikus influenszerekével. Ám ha egy politikai influenszernek népes követőtábora van, az sem jelenti azt, hogy tömegek húzzák be oda az ikszet, ahova ő „parancsolja”. Az Ifjúságkutató Intézet igazgatója azt mondja: „A megkérdezettek válaszai alapján
elsősorban nem azért követik a tartalomgyártókat, mert mindenben egyetértenek velük.
Inkább azért, mert az általuk gyártott tartalmak szórakoztatók, inspirálók, vagy mert érdekes személyiségnek tartják őket. Ez messze nem jelenti azt, hogy példaképként tekintenek rájuk.”
Közvetlenül nem lehet tehát szavazatszámokban kifejezni az influenszerek politikai tevékenységét, de Székely Levente arra figyelmeztet, nem szabad lebecsülni a befolyásukat. Ha valaki fiatal korában folyamatosan egy irányba mutató tartalmakkal találkozik, az alapjaiban fogja meghatározni a gondolkodását és a világnézetét, ezért gondolhatják úgy sokan a politikában, hogy érdemes az influenszereken keresztül átadni az üzeneteiket.
Nyitókép: YouTube