A hivatalos útjain kapott relikviákkal együtt árulják az egykori szocialista államfő barcsi házát

Losonczi Pál húsz éven át volt a szocialista rendszer államfője, 1989-be aztán eladta a budai házát és szülőföldjére, Barcsra vonult vissza.

A képek egy 1969-es fácánvadászaton készültek és a helyi pártfőnök adta postára.
Izgalmas tétel bukkant fel egy hazai árverésen. Egy levél és a hozzá tartozó nyolc fénykép, amelyek 1969 januárjában, egy elvtársi vadászaton készültek. A levelet Erdősi József, az MSZMP Bács-Kiskun megyei első titkára írta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, Kedves Losonczi Elvtárs megszólítással, majd így folytatta:
Ezt is ajánljuk a témában
Losonczi Pál húsz éven át volt a szocialista rendszer államfője, 1989-be aztán eladta a budai házát és szülőföldjére, Barcsra vonult vissza.
„Mellékelten megküldöm a január 5-i vadászatról készült képeket. Elvtársi üdvözlettel: Erdősi József.”
A vadászaton nem mellékesen nem csupán Losoczi Pál vett részt, hanem maga Kádár János is, akiről természetesen azt a képet éltették a közvéleményben, hogy puritán ember, aki még a villájában is csirkéket tartott, és akit olyannyira nem érdekelt a flancolás, hogy a párt ügyei mellett leginkább csak sakkozott.
Ezt is ajánljuk a témában
Napra pontosan 110 éve született Kádár János, aki 1956. novemberben a szovjetek meghosszabbított kezeként került hatalomra, s akire később – annak ellenére, hogy Nagy Imre és társai halálra ítélésének és kivégzésének egyik fő felelőse volt – sokan mint tapasztalt bölcsre tekintettek, és „Kádár apánk”-ként emlegették. Az egykori pártfőtitkárról Földváryné Kiss Réka történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét kérdeztük.
Pedig a „puritán” Kádár is rendszeresen vadászott, olyannyira, hogy a pártelit tagjainak egy külön vadásztársaságot is alakítottak, Egyetértés néven.
Az elvtársak pedig ennek az egyletnek a tagjaként vígan vadászhattak vadvédelmi területeken is és állami tulajdonú földterületeken.
A pártelit mellett a Honvédelmi Minisztériumnak is volt külön vadásztársasága, amelyet Zalka Mátéról, a spanyol polgárháborúban meghalt kommunista tábornokról nevezték el. A Kádár-fémjelezte Egyetértés tagjai között volt többek között Apró Antal, Biszku Béla, Czinege Lajos, Fock Jenő és természetesen a Kádár-Losonczi duó is.
Ezt is ajánljuk a témában
A megfelelő helyre került mára a kommunizmus megítélése a nemzeti emlékezetben? Miért nem működhetett a büntetőjogi számonkérés Biszku Béla és társai esetében? A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) éppen tíz éves munkájáról kérdeztük az intézmény vezetőjét, Földváryné Kiss Rékát. Interjúnk.
Az elvtársak sűrűn nyúltak a puska után, egy kimutatás szerint 1971-ben például Fock Jenő 90 napot, nem nehéz kiszámolni, átlagban négynaponta lövöldözött az erdőben. Aczél György szerényebb elvtárs volt, ő 64 napot vadászott abban az esztendőben. Kádár János számos komoly trófeát ejtett, és több mint húsz évig elmondhatta magáról, hogy világrekord dámlapáttal büszkélkedő dámszarvast ejtett.
A különleges állatot természetesen neki tartogatták, arra pedig nagyon vigyázott mindenki, hogy ne taszítsák le a trónról Kádárt, inkább kerülték a világcsúcsgyanús dámbikákat a vadászat során.
Persze nem volt nehéz világrekordert csinálni Kádárból, ugyanis a dámlapát nem minősült trófeának, a vadászokat sokkal jobban izgatta a szarvas agancsa. A pártvezér amúgy komolyan vette a vadászatot, a korabeli visszaemlékezések szerint nem szerette, ha a vadászok családtagjai is megjelentek, mert zavarta a fegyelmezetlenség, a ricsaj, szeretett a vadra koncentrálni.
Az antikvarium.hu február 23-án záruló árverésén feltűnt fotók közül többen feltűnik Kádár. Az egyiken valószínűleg egy fácánt vett célba, a másikon az elvtárasakkal diskurál és természetesen kép készült a terítékről is, ahol számtalan fácán látható.
Ezen kívül akad olyan fotó is, ahol a lövöldözésben megfáradt elvtársak és a hajtók étkeznek.
Kádár János persze a nagyvadakat sem kímélte, sok trófeája a Mezőgazdasági Múzeumba került.
Ezt is ajánljuk a témában
Hogy ki volt Tamáska Mária és mennyire hatott Kádár Jánosra? Vagy hogy ki volt igazából Kádár János és milyen volt a házassága? Ha nem is mindent, de sokat megtudhatunk.
Nyitkép: Kádár János a sakkozás mellett a vadakat is űzte. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás