Dobrev Klára utcára szólította az embereket október 23-ra. A DK EP-képviselője nem hirdetett forradalmat, lázadást, viszont a pénteki Facebook-posztjában közölte, hogy ő harcos ellenálló, aki kész és képes a hangos tiltakozásra. Ezzel önmagában nem lenne probléma, hiszen egy politikusnak ez – is – a dolga, ám az finoman fogalmazva is disszonáns, hogy mindezek a felhívások az Apró-villában születnek. Persze senki nem tehető felelőssé a rokonaiért, így Dobrev sem a nagyapja bűneiért, de azért nem árt, ha tudjuk, ki is volt Apró Antal.
Szürke eminenciás
Évtizedeken át a hatalom első vonalában szolgált, amit a moszkvai és hazai kommunista elvárásrendszerhez való rugalmas alkalmazkodóképessége tett lehetővé. A kommunista pártelit tagja volt, a hosszú pályája és a magas beosztásai ellenére a neve a köztudatban mégsem forrt össze a szocialista rendszerrel, ami leginkább azzal magyarázható, hogy
Apró tudatosan kerülte a rivaldafényt, a „szürke eminenciás” szerepkörében érezte igazán jól magát.
szerepkörében érezte igazán jól magát. 1913. február 8-án született Szegeden, Apró Piroska 19 éves, római katolikus vallású szakácsnő törvénytelen gyermekeként, apja ismeretlen. A házasságon kívül született gyermekekre akkoriban vonatkozó szokás szerint anyja vezetéknevét kapta meg, aki nem tudta ellátni, ezért árvaházban adta. Az elemi iskola elvégzése után Makón, majd Budapesten szobafestőként dolgozott. 1930-tól tagja a Magyar Építőmunkások Szövetségének, 1931-ben lépett be az illegális kommunista pártba, itt formálódott az egész életét meghatározó politika- és társadalomképe. Többször letartóztatták és internálták, fél évig a szegedi Csillag börtön vendégszeretetét is élvezhette. 1944 szeptemberében a Békepárt Központi Bizottságának tagja lett, megbízták az ellenálláshoz szükséges fegyverek beszerzésével.
1945. január 22-étől a Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetősége (KV) Szakszervezeti Osztályának a vezetője, februártól a KV Tömegszervezetek és Tömegmunka Osztály irányítója lett, majd az 1945. április 13-án létrehozott KV Szakszervezeti Bizottság élére került. 1945-től országgyűlési képviselő is. 1946 májusától az MKP Politikai Bizottságának (PB) pót-, majd rendes tagja, októbertől részt vett a Szervezőbizottság munkájában. 1948-ban tagja az MKP-SZDP (Szociáldemokrata Párt) Közös Szervezőbizottságának.