Pröhle Gergely, Stefano Bottoni és Szilvay Gergely arról beszélgettek, hogy a kereszténység tette-e a Nyugatot gazdasági, kulturális szempontból a világ vezető hatalmává.
Alaposan feladta a leckét Gaal Gergely, a Dialógus Alapítvány igazgatója az általuk – illetve a Pro Civitate Dei Egyesülettel közösen – megszervezett beszélgetés meghívott résztvevőinek, hiszen elsőként azt kérdezte tőlük, mit érthetünk Nyugaton, nyugati világon, illetve, hogy a kereszténység tette-e a Nyugatot gazdasági, kulturális szempontból a világ vezető hatalmává. Az „A keresztény értékek jövője a nyugati világban” című rendezvényt a Pasaréti Közösségi Házban tartották, az érdeklődők nemcsak személyesen, hanem a Facebookon is nyomon követhették az elhangzottakat.
Ezt is ajánljuk a témában
Sokan vádolják Donald Trumpot azzal, hogy álkeresztény, a vallásossághoz fűződő viszonya felületes és vallásos gesztusainak célja kizárólagosan a politikai haszonszerzés. A leendő elnök ennek ellenére egyre népszerűbb a keresztények körében. Vajon miért? Pogrányi Lovas Miklós elemzése.
Stefano Bottoni történész, a firenzei egyetem docense szerint nehéz egységes tényezőként definiálni, hogy mit érthetünk Nyugat alatt, hiszen jelenthet intézményrendszert, értékközösséget, politikai szövetséget, gazdasági rendszert, s egyszerre mindegyiket is. Kijelentette, az
nem vitatható, hogy a kereszténységnek óriási hatása volt a Nyugat fejlődésére.
Ugyanakkor szerinte az oszmán világ öröksége is meghatározó Európa egyes területein, Szicíliában, a Balkánon, Granadában. Később arról beszélt, hogy a vallásosság miért lett egyre kevésbé fontos Európa legtöbb országában, s ebben mekkora a felelősségük a különböző egyházaknak.
Szilvay Gergely publicista, kutató, a Mandiner főmunkatársa úgy fogalmazott, különböző nyugati konferenciákon az előadók nyugati hagyományokon elsősorban a felvilágosodás óta eltelt, tehát az előző 3-500 év felvilágosult hagyományát értik, s ebbe időnként mellékesen beleértik a kereszténységet is. Azt lehet szimbolikusan mondani – jelentette ki –, hogy ezen gondolkodók szerint a francia forradalommal teremtették meg a nyugati világot. Amikor pedig a Nyugat naggyá lett, dominánssá vált, a kereszténység elkezdett visszaszorulni, legalábbis az elit köreiben. Szilvay ugyanakkor idézett egy nem keresztény történészt, aki azt mondta,
minden, ami a Nyugatnak értékes – emberi jogok, személy fogalma, egyebek – az a kereszténységnek köszönhető.
Pröhle Gergely, a Magyarországi evangélikus Egyház világi vezetője, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója kijelentette, a mai Nyugat arcélét a zsidó-keresztény hagyomány és a felvilágosodás eszméi határozzák meg; különböző arányban, függően attól, milyen ideológiai háttérrel rendelkezünk. Európa gazdasági felemelkedése akkor kezdődött, amikor zajlott a katolicizmus és protestantizmus közötti párharc. Arról lehetne vitatkozni – fogalmazott –, hogy a kereszténység megbomlása jót tett-e a keresztény közösségnek vagy sem. Az viszont biztos, hogy a nyugati államberendezkedésnek az alapvető előfeltétele a kereszténységből eredő felebaráti szeretet és az a bizalom, amely ebből levezethető.
(A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi linken.)
Nyitóképünk: Dialógus Alapítvány
A Magyar Szemle különszáma a kultúr- és politikai kereszténység kérdését járta körbe. A lapbemutatón a szerzők Orbán Viktor tusványosi szavaira is reagáltak.
Túlságosan könnyű megülni a langyos vízben, és elhinni, hogy sosem jöhet olyan új medencemester, aki lassan felforralja a vizet. Pedig jöhet, és látjuk, hogy itt van a kapuban. Giró-Szász Áron írása.
Szilvay Gergely kollégánk is megosztotta gondolatait a Rosinec Mária és családjának szervezett gyűjtéssel kapcsolatban.
Az Ars et Viriditas egyszerre 1) értékközpontú és alkotó szemléletű életrend, munkaéthosz; 2) az emberi tevékenységek minőségi színvonalán nyugvó ökológiai alternatíva; 3) közösségi hálózat.
Jó kis indirekt bevédése ez a tiszás adóemelésnek.
A valóságtól teljesen elrugaszkodott „elemzés” látott napvilágot.
Tyler Robinsont, a 22 éves utahi férfit Charlie Kirk jobboldali aktivista meggyilkolásának ügyében tartóztatták le, ám a gyanúsított nem működik együtt a hatóságokkal.
Több mint tízszeresére ugrott a „polgárháború” említése az X közösségi oldalon Charlie Kirk jobboldali aktivista halálát követően.
