Így épült fel a Lajka-mítosz, bélyeggel, csokival és balladával.
Nyitókép: Lajka az aprócska kabinjában. Nem élte túl az űrutazást. Fotó: Arcanum/Népszabadság
1957 novemberében egyik napról a másikra egy moszkvai keverék kóbor kutya lett a világ legismertebb négylábúja, miután november 3-án a szovjetek a Szputnyik-2 műhold belsejében kilőtték a világűrbe Lajkát, amely első élőlényként jutott a Földről a világűrbe. A valóban történelmi léptékű utazás azonban a hetedik órában gellert kapott, ma már tudjuk, a kutya a 90 Celsius fokra forrósodó kabinban kínok között lelte halálát.
A szovjet kommunista vezetés szokás szerint nem az őszinteséget választotta és napokon át úgy tett, mintha a kutya élne.
Nem túlzás, Lajka-lázban égett a világ, így Magyarország is, ám ahogy múltak a napok, egyre többen tették fel a kérdést, jó, de mi van a kutyával az űrben és mi lesz vele a program végén? Napok után megérkezett a hivatalos moszkvai állásfoglalás: a kutya élete nincs veszélyben, teljes biztonságban van a rakéta fülkéjében és a csengő jelére rendszeresen étkezik. Miközben ekkor már napok óta nem élt…
Ezt is ajánljuk a témában
A Kádár-rendszert szidalmazó falfeliratokra bukkantunk a legnagyobb hazai képmegosztó oldalon, a Fortepanon. Az ötvenes évek végén és a hatvanas években készült fotókat rendőrségi bűnügyi helyszínelők készítették, s nem egyszer a III/III-as osztály bevonásával próbálták kézre keríteni a tettest.
A Dolgozók című lap egészen bátor lépést tett azok után, hogy sokáig nem jött hivatalos jelentés az űrkutya sorsáról. Egy képet közölt Lajkáról, azzal markáns címmel, hogy Mi van vele? „Mindenkit érdekel Lajka sorsa. Az ellentétes értelmű nyilatkozatok teljes zavart idéztek elő” – fogalmazott az újság. A korabeli lapok szerint a bizonytalanságot
a Nyugati téri rikkancs is kihasználta, aki rengeteg lapot adott el, miután időközönként belekiáltott a villamosra váró tömegbe, hogy „baj van a kiskutyával!”
Több sem kellett az embereknek, megrohanták a ravasz újságárust. Egy dán lapnak sikerült megszólaltatnia a moszkvai csillagászati intézet igazgatóját, aki azt mondta, hogy a kutya egy héten belül visszatér a földre. Egy mondatban kétszer is hazudott. Lajka már régen nem élt, másrészt pedig a Szputnyik-2 esetében fel sem merült a visszatérés, a szovjetek eleve elkönyvelték, hogy a kutya el fog pusztulni a világűrben.
Ezt is ajánljuk a témában
Művésze volt a bútorasztalosságnak, s a tehetsége révén odáig jutott, hogy megvette azt a bútorgyárat az Üllői úton, ahonnan kiebrudalták, mikor évekkel korábban munkára jelentkezett. Ő Thék Endre, akinek a budavári palotában a századforduló legszebb reprezentációs terme, a Szent István-terem csodás faburkolatát köszönhetjük és akit a Tanácsköztársaság ideje alatt a kommunisták nem engedtek a családi sírboltba temetni, mert burzsujnak bélyegezték. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
A Népújság újságírója még tett egy halovány kísérletet, mikor azt írta: „Lajka repül, él és valószínűleg sértetlenül tér majd vissza hazájába, kutyatársai közé”, ám november 7-én aztán Moszkvában is megerősítették, a kutya elpusztult, amelynek halálát aztán újabb mesével színesítették: „világűrutazásának hatodik napján ételébe nagy adag altatószert kapott.” Olyan lap is akadt, amely egészen finoman próbálta beadni a négylábú elpusztulásának hírét:
„Lajka valószínűleg az eszkimókutyák ősi nemzetségének mennyei vadászterületén jár már.”
Ami tény, az előzetes forgatókönyv szerint egy hétig vizsgálták volna, hogyan hat az állat szervezetére a világűr, s utána adták volna be a nagy adag morfiumot. De erre már nem kerülhetett sor.
A többit tudjuk. Elkezdődött Lajka kutya legendájának építése. Emléktáblát kapott Leningrádban, itthon pedig a Népakaratban egy balladát írtak hozzá, többek között ezek a sorok is megjelentek: „Mert a földi lét titkai zárját/széttörtük, s immár nem titok az Ég/indulj hát, Lajka, szimatold az ösvényt/amelyre most a Gazda lába lép.” A következő években a legtöbb kiskutya a Lajka nevet kapta itthon,
megjelentek a Lajkát ábrázoló bélyegek, a következő év februárjában pedig az általános iskolás farsangokon sok kicsi öltözött Lajka-kutyának.
Az sem meglepő, hogy a Kisvárdán rendezett cukrászversenyen a legnagyobb sikere a grillázsból készült Szputnyik és Lajka aratta és az egyik hazai csokoládégyár piacra dobta a csokoládérakétán ülő porcelán kutyafigurát, amellyel az űrbe lőtt kutya előtt tisztelgett. A Szovjetunióban megjelent a Lajka márkájú cigaretta, a Népszabadság pedig 1958-ban folytatásos mesét közölt a hős űrkutya kalandjaiból: „Lajka kutya mezítláb vándorol az égen át. Ismerkedik mindenekkel. Csillagokkal, fellegekkel, majd egy kék mezőn megáll” – állt a mesében. A kutya mítoszára jellemző az is, hogy az Érdekes Újság hetilap olvasói úgy szavaztak, az 1957-es évben az újság negyedik legnépszerűbb címlapja az volt, amelyen a híres kutya szerepelt. Törőcsik Marit még Lajka sem tudta megelőzni…
Ezt is ajánljuk a témában
Pontosan negyven esztendeje, 1980. május 26-án lőtték fel a Szojuz 36 űrhajót, a fedélzeten a magyar Farkas Bertalannal és a szovjet Valerij Kubaszovval. A Mandiner a korabeli újságok tükrében nézte meg a történelmi űrrepülést. Egy biztos, működtek a reflexek.
Farkas Bertalan 1980-ban hét napot töltött a világűrben.
Az ikonikus mesefigura kistestvére már Farkas Bertalan mellett is megtapasztalta a súlytalanság állapotát.
Az űrkutatásért felelős kormánybiztos beszélt erről őszintén.
Az Axiom–4 legénységének minden tagja épségben megérkezett a Földre.
Ferencz Orsolya, a HUNOR program vezetője Peggy Whitsonnak, a misszió parancsnokának üzent: „Vigyázz a mi fiunkra, Peggy Whitson!”
Tengerpartunk ugyan nincsen, ez sokszor behozhatatlan hátrány a gazdaságban, kereskedelemben, és soha nem leszünk nagy hajós nemzet. De a világűrrel mindenki egyformán határos. Ungváry Zsolt írása.
Suárez helyzete és honfitársunk jó formája miatt kötöttek vele szerződést.
Sikorski: Alig várjuk, hogy Ukrajnát az EU családjában üdvözölhessük.
