„Le van szarva Kádár János” – így graffitiztek a kommunizmus idején

„Emberek! Ne hagyjátok a rohat kommunistákat élni, verjétek agyon a spicliket!” Ezt írta valaki 1958-ban Budapesten egy kopott ajtóra. A helyesírási hiba és a betűk formázása alapján vélhetőleg egy iskolás volt a tettes,

A bejelentés után a rendőrség kiszállt, a bűnügyi helyszínelők pedig fotókat készítettek a feliratról, majd még aznap eltüntették őket. Ezekből a helyszínen készült rendőrségi fotókból került fel több is a legnagyobb hazai képmegosztóra, a Fortepanra. A fotókat Budapest Főváros Levéltára adományozta a weboldalnak, a képek pedig a BRFK bűnügyi technikai osztályáról származnak.

A képeket böngészve kiderül, a levert 1956-os forradalom után volt dolgunk a helyszínelőknek. 1958-ban egy téglafalon akadt rá a rendőrség a következő feliratra: „1,20 lett a forró lángos, le van szarva Kádár János”, de ugyanebben az évben egy merészebb feliratot is rögzítettek, majd eltüntettek. „Akaszuk fel a Kádárt” – ezt írta valaki egy pesti ház falára. A helyesírási hiba itt is arról árulkodott, hogy egy iskolás műve, nem egy szervezett csoport áll a rendszerellenes felirat mögött. 1963-ból származik az a falfelirat, amelyet egy pesti házon találtak a belügyi szervek, ezen a következő állt:

Nem egyszer azonban a III/III-as ügyosztályt is bevonták a nyomozásba. Müller Rolf, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója több könyvet is írt a kommunista politikai rendőrségről és egy tanulmányt is publikált még 2010-ben, amelyben a rendszerellenes falfeliratokkal is foglalkozik.

Ebben olvasható, hogy 1981 nyarán, Mátészalkán jelent meg a helyi Lenin szobor talapzatán a „Hüje volt” felirat. Az írást a szobor melletti virágágyásból vett petúnia lila virágszirmával készítették. A helyi rendőrségen a primitív eszközhasználat és a helyesírási hiba miatt úgy gondolták, nem egy szervezett „támadásról” van szó. Lefényképezték, majd letörölték.

Két hét múlva viszont újra megjelent a hüje Lenin felirat, majd nem sokkal később a pártházon is. Mindezt pedig tetézte, hogy szeptemberben a Lenin-szobor talapzatán ott éktelenkedett, hogy:

Ekkor már a megyei III/III-as osztály kezdett nyomozásba, hiszen tudatos, ellenforradalmi cselekménynek vélték.

Nyílt és titkos nyomozást tartottak, sőt, megfigyelték a szobrot, ám nem jártak sikerrel. Még egy „operatív csapdát” is bevetettek, felírták a Lenin-szobor talapzatára, hogy „Éljen Lenin”, de ennek sem volt hatása. Annyit tudtak megállapítani, hogy a rendszerellenes feliratok két embertől származtak, aztán lezárták a nyomozást.

Megesett persze, hogy börtön lett a rongálás vége. Szintén Müller Rolf tanulmányában szerepel egy Cserszegtomajnál történt eset, amikor is 1975-ben megrongálták a felszabadulási emlékművet, a tetejéről a csillagot pedig elhajították. Mint a nyomozás kiderítette, három fiatal volt a tettes, akik az esti italozás után döntöttek úgy, megrongálják az emlékművet. Végül nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás vétsége miatt állították ők bíróság elé és mindhárman börtönbe kerültek.

Ők sokkal rosszabbul jártak, mint a petúniás ellenforradalmárok.

Fotók: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/BRFK helyszínelési fényképei/BRFK Hivatala Bűnügyi Technikai Osztály