Pontosan negyven esztendeje, 1980. május 26-án lőtték fel a Szojuz 36 űrhajót, a fedélzeten a magyar Farkas Bertalannal és a szovjet Valerij Kubaszovval. A Mandiner a korabeli újságok tükrében nézte meg a történelmi űrrepülést. Egy biztos, működtek a reflexek.
A szocialista blokkból csehszlovák, lengyel, kelet-német és bolgár űrhajóst is felvittek már korábban a szovjetek, így várható volt, hogy idővel magyar utasa is lesz a kozmosznak. Azt mindenki tudta, hogy
ám azt nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan mikor indul az űrhajó, arról csak a bennfentesek értesülhettek.
Éppen ezért a május 26-án megjelent lapokban még szinte semmit sem írtak a nagy útról, ellenben sokan felkapták a fejüket a Keravill-hirdetése láttán, hiszen a vízmelegítős kelet-német mosógép 2690 forint helyett csak 1990 forintba került, az NDK-s minicentrifuga 1150 forint helyett pedig 850 forintba. Aztán este jött a nagy hír, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor Farkas Bertalan elindult a történelmi űrutazásra.
Fotó: Fortepan/MHSZ
Tíz perccel a hír érkezése után már ott volt a rikkancsok kezében a piros fejléces Népszabadság Budapest legforgalmasabb pontjain. A Népszabadság arról is beszámolt, hogy
Botos Miklósné törzsvendég fél tucat Népszabadságot kért és meg is indokolta: „Kell a brigádnak. A Helyközi Távbeszélő Igazgatósága Március 15. szocialista brigádjának vagyok a tagja, s ha már itt járok, veszek a többieknek is.”
„Most énekelje valaki, nem vagy legény Berci! Csak képen ne töröljem!” – tréfálkozott örömében Szarvas László olvasztár, a Béke kohó Asztalos János szocialista brigádjából, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek öltözőjében, az éjszakai műszakkezdés előtt.
A másnapi újságok természetesen a címlapon hozták az űrrepülést, Farkas Bertalan részletes életrajzában pedig nem felejtették megírni, hogy „jól végzett munkájának, példás közösségi magatartásának, az ifjúsági szervezetekben végzett tevékenységének elismeréseként 1976-ban alakulatának kommunistái felvették a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak sorába”.
Az is megjelent, hogy az Országos Villamos Teherelosztó fogyasztásmérő műszereinek tanulsága szerint 800 ezer televíziókészülék képernyőjén lesték a híreket az emberek előző este.
Az űrutazás alkalmából úrhajós bélyeget is kiadtak, valamint a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egy kislemezt is piacra dobott. Az egyik oldalán az űrrepülés kezdetének hangdokumentuma szerepelt, a másik oldalon pedig az utazásra írt ünnepi dal, amelynek zenéjét Presser Gábort írta, a szöveget pedig Sztevanovity Dusán írta. Arról is beszámoltak a lapok, hogy Balázs Árpád egy űrhajósindulót is írt, amelynek zenekari változatát az ország nagyvárosaiban adták elő. A bemutató egyik helyszíne a Csepel Művek főbejáratánál volt.
Csillagvárosban aztán az egyik lap Georgij Beregovojt, a Jurij Gagarin űrhajós kiképző központ vezetőjét is meginterjúvolta. A hivatalnokról azt is megírta az újság, hogy anno „részt vett Magyarország felszabadításában, a légi harcokban elért győzelmeiért kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést”.
Az űrutazás kapcsán Beregovoj elérzékenyülve mondta a távirati iroda újságírójának, hogy „a két nép együttműködésének ezek a harcok vetették meg az alapját”, majd kitért arra is, mennyire nagyszerű feladat ez a közös űrrepülés.
A szovjet központi napilapok első oldalán mindenhol Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan fotóját láthatták a szovjet emberek.
Az Úttörő űrszonda című lap, amely a turai Jurij Gagarin úttörőcsapat kiadványa volt, szintén rendkívüli kiadással jelentkezett.
Az ország minden pontjából érkeztek a táviratok a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához. Iparvállalatok, termelőszövetkezetek, tanácsok, KISZ-tervezetek és szocialista brigádok köszöntötték büszkén a szovjet-magyar űrrepülést. A posta négyezer táviratot kézbesített, sokan egyenesen Bajkonurba küldték a jókívánságaikat.
Ebben többek között ezt írták: „Elvtársak! Meggyőződésünk, hogy Önök a kommunistákra jellemző becsülettel igazolják azt a nagy bizalmat, amelyben részesültek. Aláírás: Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev.”
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov végül június 3-án tért vissza a Földre, a mai Kazahsztán területén landoltak. Farkas Bertalan ma is él, 70 esztendős; Kubaszov – aki rutinos űrrepülő volt – 2014-ben, 79 éves korában aludt el örökre.
A negyven évvel ezelőtti űrrepülés óta sokat változott a világ. A szocialista rendszer összeomlott, Kádár és Brezsnyev is meghalt. És még a nagy kedvezménnyel kapható kelet-német minicentrifuga is eltűnt a polcokról.
Melyik húsvéti szimbólum fért bele és melyik nem a szocialista világnézetbe? Miről írt a szocialista sajtó húsvét idején? És mi köze van a focinak a húsvéthoz? – ezekre a kérdésekre válaszolt a Mandinernek Porogi András, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa.
Oroszországban a Szovjetunió összeomlása óta soha nem szűnt meg és nem tűnt el a Szovjetunió iránti nosztalgia.
Van olyan, amikor az Isten által teremtett világ egész egyszerűen nem tűr meg valamit.
Alapjaiban rendült meg a kommunikációs trükk, miszerint a pártjának rengeteg kiábrándult fideszes szavazója van.
„Utoljára ilyen nagy emberrel Kádárral fogtam kezet” – mondta az egyik szimpatizáns.
Napjaink ukrajnai háborúja azért robbant ki, mert az angolszász országok, Amerika és kisöccse, Anglia úgy döntött, nem elégszik meg azzal, hogy kiszorították Kelet-Európából a Szovjetuniót.
A Liverpool nagy valószínűséggel vasárnap bajnok lesz.
Ahhoz pedig még Magyar Péternek se volt arca, hogy a „Női Sikernapról” elijesszen minden nőt és egyedül mosdassa magát a színpadon férfiként.
