Negyven éve indult az űrbe Farkas Bertalan

2020. május 26. 09:57

Pontosan negyven esztendeje, 1980. május 26-án lőtték fel a Szojuz 36 űrhajót, a fedélzeten a magyar Farkas Bertalannal és a szovjet Valerij Kubaszovval. A Mandiner a korabeli újságok tükrében nézte meg a történelmi űrrepülést. Egy biztos, működtek a reflexek.

2020. május 26. 09:57
Sal Endre
Sal Endre

A szocialista blokkból  csehszlovák, lengyel, kelet-német és bolgár űrhajóst is felvittek már korábban a szovjetek, így várható volt, hogy idővel magyar utasa is lesz a kozmosznak. Azt mindenki tudta, hogy

Farkas Bertalan és Magyari Béla két évig készül a nagy útra,

ám azt nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan mikor indul az űrhajó, arról csak a bennfentesek értesülhettek.

Éppen ezért a május 26-án megjelent lapokban még szinte semmit sem írtak a nagy útról, ellenben sokan felkapták a fejüket a Keravill-hirdetése láttán, hiszen a vízmelegítős kelet-német mosógép 2690 forint helyett csak 1990 forintba került, az NDK-s minicentrifuga 1150 forint helyett pedig 850 forintba. Aztán este jött a nagy hír, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor Farkas Bertalan elindult a történelmi űrutazásra.  

Fotó: Fortepan/MHSZ

Tíz perccel a hír érkezése után már ott volt a rikkancsok kezében a piros fejléces Népszabadság Budapest legforgalmasabb pontjain. A Népszabadság arról is beszámolt, hogy

az EMKE aluljáróban kisebb fajta csődület támadt Kiss Béláné újságos standja előtt.

Botos Miklósné törzsvendég fél tucat Népszabadságot kért és meg is indokolta: „Kell a brigádnak. A Helyközi Távbeszélő Igazgatósága Március 15. szocialista brigádjának vagyok a tagja, s ha már itt járok, veszek a többieknek is.”

„Most énekelje valaki, nem vagy legény Berci! Csak képen ne töröljem!” – tréfálkozott örömében Szarvas László olvasztár, a Béke kohó Asztalos János szocialista brigádjából, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek öltözőjében, az éjszakai műszakkezdés előtt.

A másnapi újságok természetesen a címlapon hozták az űrrepülést, Farkas Bertalan részletes életrajzában pedig nem felejtették megírni, hogy „jól végzett munkájának, példás közösségi magatartásának, az ifjúsági szervezetekben végzett tevékenységének elismeréseként 1976-ban alakulatának kommunistái felvették a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak sorába”.

Az is megjelent, hogy az Országos Villamos Teherelosztó fogyasztásmérő műszereinek tanulsága szerint 800 ezer televíziókészülék képernyőjén lesték a híreket az emberek előző este.

Az űrutazás alkalmából úrhajós bélyeget is kiadtak, valamint a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egy kislemezt is piacra dobott. Az egyik oldalán az űrrepülés kezdetének hangdokumentuma szerepelt, a másik oldalon pedig az utazásra írt ünnepi dal, amelynek zenéjét Presser Gábort írta, a szöveget pedig Sztevanovity Dusán írta. Arról is beszámoltak a lapok, hogy Balázs Árpád egy űrhajósindulót is írt, amelynek zenekari változatát az ország nagyvárosaiban adták elő. A bemutató egyik helyszíne a Csepel Művek főbejáratánál volt.

Csillagvárosban aztán az egyik lap Georgij Beregovojt, a Jurij Gagarin űrhajós kiképző központ vezetőjét is meginterjúvolta. A hivatalnokról azt is megírta az újság, hogy anno „részt vett Magyarország felszabadításában, a légi harcokban elért győzelmeiért kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést”.

Az űrutazás kapcsán Beregovoj elérzékenyülve mondta a távirati iroda újságírójának, hogy „a két nép együttműködésének ezek a harcok vetették meg az alapját”, majd kitért arra is, mennyire nagyszerű feladat ez a közös űrrepülés.

A szovjet központi napilapok első oldalán mindenhol Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan fotóját láthatták a szovjet emberek.

„A barátság űrhajója” és az „Együtt a csillagok felé” cím több lapban is visszaköszönt.

Az Úttörő űrszonda című lap, amely a turai Jurij Gagarin úttörőcsapat kiadványa volt, szintén rendkívüli kiadással jelentkezett.

Az ország minden pontjából érkeztek a táviratok a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához. Iparvállalatok, termelőszövetkezetek, tanácsok, KISZ-tervezetek és szocialista brigádok köszöntötték büszkén a szovjet-magyar űrrepülést. A posta négyezer táviratot kézbesített, sokan egyenesen Bajkonurba küldték a jókívánságaikat.

Közös dísztáviratot küldött az űrhajósoknak Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió első embere és magyar kollégája, Kádár János.

Ebben többek között ezt írták: „Elvtársak! Meggyőződésünk, hogy Önök a kommunistákra jellemző becsülettel igazolják azt a nagy bizalmat, amelyben részesültek. Aláírás: Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev.” 

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov végül június 3-án tért vissza a Földre, a mai Kazahsztán területén landoltak. Farkas Bertalan ma is él, 70 esztendős; Kubaszov – aki rutinos űrrepülő volt – 2014-ben, 79 éves korában aludt el örökre.

A negyven évvel ezelőtti űrrepülés óta sokat változott a világ. A szocialista rendszer összeomlott, Kádár és Brezsnyev is meghalt. És még a nagy kedvezménnyel kapható kelet-német minicentrifuga is eltűnt a polcokról.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 71 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Attatroll
2020. május 26. 14:16
https://index.hu/tudomany/tortenelem/2018/04/27/a_szovjet_urhajosok_magyari_belat_kuldtek_volna_az_urbe/ Szabó József prof ezt ugyanígy mesélte nekem is, ahogyan ebben az interjúban van, de egy élő konferencián láttam, hogy Farkas Berci ellentmondott neki, és finoman és udvariasan arra utalt, szerinte a szovjetek döntöttek (Magyari ott ült az első sorban.) Nekem úgy tűnt, hogy mindkettőjüknek (Farkasnak és Magyarinak) kényelmesebb volt úgy kezelni, mintha a szovjetek döntöttek volna. Az Interkozmosz űrhajósai közül ugyanezen a konferencián többen is kiemelték, mennyire tisztelték a két magyart, hogy nem basztatják egymást állandóan hát mögött, mint a többi páros. Nem úgy tűnt, mintha csak udvariasságból mondták volna. Farkas Berci előadása szerint leültek még az elején, és megbeszélték, bármelyiküket választják ki, a másik elfogadja azt.
fagyongy.fgy
2020. május 26. 13:42
Biztos igaz, ha ismerted. Az amerikai sztorija erős érv lehet ... De hirtelenjében egy MTI fotót találtam a szüleiről, linkelni asszem nem lehet... ... ez meg erősen cáfol ... De mit lehet tenni? Például engem erősen kipcsak-lépűnek találnál, bizony, és onnan már esélyem se lenne, látom :-) A vázában tartott díszfasz státusz a másiknak is kijárt volna, ha másképp alakíjják a dolgot az elvtársék, ugye...
Bell & Sebastian
2020. május 26. 12:06
Recenzió "A fekete komédiából kiderül, hogy az első élőlény az űrben nem a Lajka nevű kutya volt, hanem a Lajkó nevű magyar mezőgazdasági munkás. 1957 elején ugyanis a Szovjetunió úgy döntött, hogy Magyarországnak adja az esélyt, hogy az első űrhajóst az űrbe küldje. A legmegfelelőbb jelölt nem más, mint Szerán Lajos, akit mindenki csak Lajkó néven ismer, és aki gyermekkora óta vonzódik a csillagokhoz. Amikor kiválasztják a rendkívüli küldetésre, még nem tudja, hogy az álmai nem véletlenül válnak valóra." Lajkó - Cigány az űrben
OberEnnsinnen
2020. május 26. 11:43
Az egyik vidéki nagyvárosunk megyei lapjában - 130 ezer példányszám - fa betűkkel, tényleg öklömnyikkel ez a főcím jelent meg: MAGYAR AZ ŰRBEN de majdnem hiba csúszott, majdnem ez lett MAGYAR A ZŰRBEN Mindenki büszke volt, főként Farkas Bertalanra és persze a ruszki társaira is. A kacsintós rendszer ekkor, 1980-ban volt csúcson. De kacsintgatós János már tisztában volt vele, ha még nem teljes mélységében: nagy bajok vannak. Ekkoriban történt, hogy Fekete János, az MNB deviza főosztályának vezetője, MNB elnökhelyettes nem engedte be a bank titokszobájába a MN pénzügyminiszterét, Faluvégi Lajost. A pénzügyminiszter csak érdeklődni szeretett volna, igazak-e az eladósításról keringő minisztériumi susogások...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!