Magyarország a tizenegyedik európai ország, amely valamilyen korlátozást vezet be az iskolai mobilhasználat körében.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Balatoni Katalin, köznevelési helyettes államtitkár egy ma közzétett Facebook-posztjában mutatott rá, hogy a „tanévkezdés új intézkedése körül sok álhír terjeng”. Bejegyzésében öt pontot sorol fel az iskolai mobilkorlátozással kapcsolatban, ami véleménye szerint alátámasztja a kormányzat törekvéseit.
Ezt is ajánljuk a témában
Az új tanévtől kezdve nálunk is tilos lesz telekommunikációs eszközöket használni a közoktatási intézményekben. Utánajártunk, szükség van-e a lépésre.
Ezek a következők:
1. Oktatási célra továbbra is lehet használni a mobiltelefont, az iskolák pedig jelentős mozgásteret kaptak, mindenhol a saját igényekre szabva hozzák meg a szabályokat.
2. A címzetes egyetemi docens szerint: „sok hazai és nemzetközi kutatás is bebizonyította, hogy a mobiltelefon-használat káros a diákokra nézve.”
3. Magyarország a tizenegyedik európai ország, amely valamilyen korlátozást vezet be az iskolai mobilhasználat körében.
Azaz egyáltalán nem igaz, hogy más nemzetek nem érzékelték volna a problémát. Mindez azért is érdekes, mert a hazai ellenzék és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is támadta az intézkedést, miközben a nyugati példák és tapasztalatok azt mutatják, hogy fontos és hasznos szabályozásról van szó
Továbbá – mutat rá a helyettes államtitkár:
4. A szülők és a magyar társadalom túlnyomó többsége is egyetért a korlátozással.
Ezzel kapcsolatban a Nézőpont Intézet közölt egy kutatást, amiről a Mandiner is beszámolt.
5. „Végezetül az sem vitás, hogy egy jogszabályokat be nem tartó, azokkal nyíltan szembehelyezkedő igazgató nem irányíthat egy állami intézményt, hiszen a rendelet a gyermekek tanulását és a pedagógusok munkáját segíti” – zárja a bejegyzését Balatoni Katalin.
***
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
A sztárpedagógus felvetése könnyedén bekerülne egy „Tíz mondat, amellyel csökkentheted a tanári szakma presztízsét” című összeállításba.
Ezt is ajánljuk a témában
A jövő évi pedagógus-béremelés, illetve az iskolaőrprogram kapcsán is hasonló vélemények születtek.
Ezt is ajánljuk a témában
A tanév szeptemberi indítása komolyabb zökkenők nélkül megvalósulhat.
Ezt is ajánljuk a témában
Komoly alkotmányos aggályokat véltek felfedezni a jogszabályban.
Az anyanyelv nem magától értetődő – hanem kiharcolt érték és jog.
Sokan úgy vélik, a családtámogatások megkurtítása igazságot szolgáltatna a gyermekteleneknek, hiszen nem kell másokat finanszírozniuk. Ám a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát éppen azok a gyermekek biztosítják, akiket ma nevelnek fel a szülők, jelentős áldozatok árán. A rövid távú spórolás tehát végül éppen azok számára válik a legdrágábbá, akik most nyertesnek hiszik magukat.
A szakértők szerint soha nem volt ilyen kevés első osztályos, mint idén.
Visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Kőnig Róbert írása.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Az áldozatok száma még nem ismert.
Több helyen és kényszerű változtatásokra volt szükség.
A svéd miniszterelnök nem árulta el, hogy kormánya ezt a javaslatot fogja-e követni.
