A tanév szeptemberi indítása komolyabb zökkenők nélkül megvalósulhat.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
Az elmúlt hetekben számos spekuláció és találgatás látott napvilágot a közoktatásban uralkodó pedagógushiányról. Egyes vélemények szerint akár ezres nagyságrendű tanárhiány is fennállhat, de a valós helyzet feltárása nem egyszerű feladat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 2023-2024-es tanévben az általános iskolákban dolgozó tanárok száma közel 1200 fővel csökkent az előző évhez képest, míg a középfokú oktatási intézményekben a tanárok létszáma nagyjából változatlan maradt – írta meg a VG.
A pedagógushiány valódi mértékének megállapítása azonban kihívást jelent, mivel az üres álláshelyekről nem áll rendelkezésre teljes körű információ. A KSH szerint az oktatási szektorban az év első negyedében összesen 7030 betöltetlen pozíció volt, de ezek az adatok az oktatás egészére vonatkoznak, nem kizárólag a közoktatásra. A köznevelésért felelős minisztérium úgy véli, hogy a pedagógusok toborzása nem kötelező jellegű, így nincs pontos nyilvántartás arról, hány tanárt keresnek az állami, egyházi és magánintézményekben.
A Belügyminisztérium véleménye szerint a tanév szeptemberi indítása komolyabb zökkenők nélkül megvalósulhat. A tárca szerint a pedagógushiányról szóló híradások gyakran eltúlzottak, és becsléseik szerint a tanárhiány mindössze 1 százalék körül mozog, ami egy ilyen méretű rendszerben nem jelentős.
A pedagógushiánnyal foglalkozó közlések többsége hatásvadász és messze áll az igazságtól”
– fogalmazott a tárca. Ugyanakkor elismerték, hogy egyes intézményekben és tantárgyaknál időnként problémaként jelentkezhet a tanárhiány, amely megoldást igényel.
Előveszem Csics Gyula 1956-os naplóját, mondom a gyerekeknek, hogy ezt a naplót 1956-ban egy ugyanannyi idős kissrác írta, mint ők. Rögtön van jelentkező a felolvasásra. Csender Levente írása.
A programprospektusokban nem szerepel, és a bejárat körül sem hívja fel rá semmi a figyelmet, hogy odabent filmeket vetítenek. Ide csak betévedni lehet, ahogyan az álmaimban tévedek be, mindig meglepetten, mindig örvendezve, hogy vannak még ilyen helyek.
„Minden megoldás jobb annál, mintha a gyerekeknél maradna a telefon” – véli a telefonhasználat iskolai korlátozásáról Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője, akit az eddigi tapasztalatokról, a már bevált, jó gyakorlatokról és a várható hatásokról kérdeztünk. Összeállításunk.
Azért nekem még mindig hiányérzetem van.
Nincs, aki tanítson.
Erre eddig senki nem gondolt.
