A SPAR az Orbán-kormány ellen: példátlan, amit Magyarországon művel az osztrák bolthálózat

Idén márciusban hidegzuhanyként érte a magyar nyilvánosságot, hogy a SPAR Österreich tulajdonosa, egyben vezérigazgatója 

Így robbant ki a SPAR-botrány

Hans Reisch a Lebensmittel Zeitungban szólalt meg, de nagyjából ezzel egy időben a Die Presse is interjúzott vele. Az egymás utáni két nyilvános szereplés üzenete lényegében megegyezik: a menedzser szerint a magyar állam viszonylag nyíltan tolmácsolta feléjük, hogy részesedést szerezne a kereskedelmi láncban.

Ez a kirohanás nem volt előzmény nélküli. Akkoriban derült ki ugyanis, hogy 

Ennek felső mértéke az idén 4,5 százalék, és azokra vonatkozik, akik nettó százmilliárd forint feletti árbevételt érnek el. De kifogásolták az élelmiszerárstopot is. Ezt követően állt elő Hans Reisch azzal, hogy a magyar kormányzat felajánlotta neki, hogy adja el a magyar SPAR legalább egy részét.

Tekintve, hogy sem a kiskereskedelmi különadó (ez 2020 májusától jelent meg újra – szerk.), sem az élelmiszerárstop – melyet tavaly augusztusban már kivezettek – nem új intézkedés, felmerül a kérdés, hogy a Spar miért éppen most nyitotta ki a vitát uniós szinten.

A SPAR veri az asztalt, de egyelőre hiába

Pláne, hogy a kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága jogszerűnek nyilvánította. Ezt még 2020-ban mondta ki abban a precedens értékű perben, amelyet a Tesco áruházlánc indított a magyar állam ellen. Ebben a brit gyökerű multi visszakövetelte az elsőként 2010-ben, a távközlésben és a kiskereskedelemben válságkezelési szándékkal kivetett különadós befizetéseit, mondván, hogy az adó kivetése uniós jogokat sértett.

Ezt melegítette tehát fel Hans Reisch, aki előzékenyen azt is elmondta, hogy az osztrák gazdasági miniszternél, illetve a külügyminiszternél is lobbizott, és bírja a támogatásukat. 

Szerintük ugyanis a magyar különadó, az árstop, valamint a kötelező akciózás diszkriminatív intézkedések, és sértik az áruk szabad mozgását, nem beszélve más uniós jogokról. A SPAR felszólította Brüsszelt, hogy avatkozzon be a működését érintő pusztító hatások enyhítése érdekében.

Panaszukban azt állították, hogy a kormány beavatkozása mintegy 90 millió euróval növelte a költségeiket, és 2023-ban közel 50 millió eurós veszteséget okozott a vállalkozásnak. A feljelentés nem maradt visszhang nélkül: az Európai Bizottság rendkívül komolyan vette a Magyarországon második legnagyobb kiskereskedő problémáját és bejelentette, hogy vizsgálják a beadványt.

Mindez még áprilisban volt, és hiába telt el azóta majdnem fél év, nagy a csend az ügy körül. Pedig Hans K. Reisch a nyár közepén Brüsszelben lobbizott a magyar szabályozás ellen. A napokban a SPAR Österreich rá is erősített, hogy még mindig várja az Európai Bizottságtól, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen.

A SPAR „a balhés gyerek”

Miközben a magyar kormányzattal szemben rendre kimutatja a foga fehérjét a SPAR, más piacokon már jóval harmonikusabb a kapcsolata az adott ország vezetésével. Persze mindig kettőn áll a vásár, de azért az figyelemreméltó, hogy a SPAR kétségkívül hangos botrányain túl elvétve találni arra példát, hogy más magyarországi cég ilyen szinten rúgja össze a port a kormánnyal.

Pedig nemzetközi multikból nincs hiány Magyarországon. Csak tavaly példátlan mértékű befektetői aktivitás történt: 

A bejelentett projektek száma még ennél is dinamikusabban nőtt. Az újonnan létrehozandó munkahelyek száma (19 692) szintén jelentős, 30 százalékos növekedést könyvelhetett el. Még soha ennyi új munkahelyről nem született döntés éves szinten.

Vagyis erősen úgy tűnik, hogy 

Minden jel szerint a SPAR ugyanezt vallja – hiszen nem akar kivonulni –, csak valamilyen okból kifolyólag jobbnak látja a hangos érdekérvényesítést.

Hogy az osztrákoknak van-e igazuk vagy súlyosat tévedtek, azt majd az idő eldönti.