Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán
A SPAR a hibás üzleti döntései miatt veszteséges – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb elemzésében, amelyről pénteken tájékoztatták az MTI-t. „A napokban nagy sajtónyilvánosságot kapott, hogy a SPAR tulajdonosai panaszt nyújtottak be Magyarország ellen a kormány által 2022-ben bevezetett különadó diszkriminatív mivolta miatt” – írták, hozzátéve, a Nézőpont Intézet gazdaságkutatói elvégezték a három legnagyobb kiskereskedelmi lánc gazdasági értékelését, „annak érdekében, hogy objektíven megítélhetővé váljon valóban kizárólag a különadónak köszönhető-e a SPAR nehéz helyzete”.
Az elemzés szerint a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelemi üzletág három legnagyobb szereplője a Lidl, a Tesco és a SPAR.
Utóbbi 2018-ban még 523,4 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el, 2022-re pedig már 766,2 milliárd forintra növelte árbevételét, amely öt év alatt 46 százalékos növekedésnek felel meg – tették hozzá.
Ugyanezen időszakban a legnagyobb hazai kiskereskedelmi üzletláncnak, a Lidlnek az árbevétele több mint kétszeresére növekedett: 445,1 milliárd forintról 973,5 milliárd forintra. A harmadik legnagyobb lánc, a Tesco árbevételének növekedési üteme (16 százalék) szintén messze elmarad a piacvezetőtől – írták.
„Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az árbevétel növekedési üteme alapján nemcsak a SPAR, de a Tesco is alulmaradt a Lidllel szemben,
a piaci verseny elvesztését azonban csak a SPAR magyarázta a kormány gazdaságpolitikájával”
– fogalmaztak.
Úgy folytatták, hogy a SPAR ügyvezető igazgatójának, Heiszler Gabriellának a nyilatkozata szerint „az iparágban, a hozzánk hasonló kereskedőknél 2-3 százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség”.
A vizsgált időszak alatt a SPAR bevételarányos nyereségessége folyamatosan romlott:
míg 2018-ban a 3,8 százalékos eredményükkel még a vállalat ügyvezető igazgatójának mércéjét is megugrották, addig 2022-ben -1,7 százalékos eredményükkel már saját elvárásaikat is messze alulteljesítették.
(MTI)
***