Opioid-krízis: ez történik az Egyesült Államokban, és így kopogtat már Európa ajtaján is a rémálom (INTERJÚ)

2025. november 22. 06:29

Paul J. Larkin Jr., Budapesten adott exkluzív interjút Mandinernek. Így vált az opioid-krízis közegészségügyi katasztrófává és nemzetbiztonsági kockázattá az Egyesült Államokban.

2025. november 22. 06:29
null
Pataki Zoltán
Pataki Zoltán

Paul J. Larkin Jr., a Heritage Foundation vezető jogi kutatója, aki hosszú évek óta foglalkozik drogpolitikával és az opioid válsággal, nemrég Budapesten az MCC Budapest Summit alkalmával adott interjút a Mandinernek. A beszélgetés során Larkin részletesen elemezte a fentanyl és más szintetikus drogok jelentette veszélyeket, az opioid-krízis társadalmi okait, valamint a lehetséges megoldásokat. Az interjú során hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok tapasztalatai értékes tanulságokkal szolgálhatnak más országok, például Magyarország számára is.

opioid-krízis
Az opioid-krízisért nem lehet egyvalakit felelőssé tenni, ez egy komplex probléma, ahogy a megoldása sem könnyű – véli a szakértő. Forrás: MCC

A fentanyl veszélyei: Mi teszi különösen halálossá?

Larkin az interjú elején kiemelte, hogy a fentanyl és más szintetikus drogok csempészete súlyos közegészségügyi vészhelyzetet és nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára. „A fentanyl egy erős opioid. Van egy skála az opioidok hatékonyságának mérésére: a morfium 1-es erősségű, a heroin 5-ös, a metadon 7-es, míg a fentanyl 50-100-szoros. De vannak variációk, mint a karfentanil, ami elefántnyugtatóként használatos, és 10 000-szer erősebb a morfiumnál” – magyarázta. 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Magyar Péter Sztálingrádja, Török Gábor minisztersége, Zelenszkij bukása – itt a Mesterterv legújabb adása

Magyar Péter Sztálingrádja, Török Gábor minisztersége, Zelenszkij bukása – itt a Mesterterv legújabb adása
Tovább a cikkhezchevron

Az opioidok túladagolás esetén leállítják a légzőrendszert, ami azonnali halált okoz. Larkin szerint a fentanyl illegális gyártása, szállítása és értékesítése különösen veszélyes, mert gyakran más drogokba keverik, vagy hamis tabletták formájában álcázzák. „Az Egyesült Államokban egyes halottkémek szerint, ha valaki tűvel a karjában hal meg, az szinte biztosan fentanyl miatt van – olyan gyorsan öl” – mondta. 

Larkin szerint Kína szervezett bűnözői elemei – és a kínai kormány legalábbis szemet hunyva – küldik a prekurzor vegyszereket Mexikóba, ahol laborokban állítják elő a fentanylt. „Ez egyfajta hidegháborús stratégia az USA ellen” – mondta, utalva arra, hogy a függőség és a túladagolások az országot belülről gyengítik. 

Az opioid-krízis társadalmi okai

Arra a kérdésre, hogy miért használják az emberek a fentanylt annak ellenére, hogy ennyire veszélyes, Larkin három hullámra bontotta krízist:

  • Az első hullám a legálisan felírt fájdalomcsillapítókkal, például oxikodonnal kezdődött, amit orvosok túladagoltak.
  • Második hullám: krónikus fájdalom esetén függőséget okozott, és amikor a kormány visszaszorította a recepteket, az emberek heroinhoz fordultak.
  • Harmadik hullám: a fentanyl olcsó, szintetikus alternatíva, ami gyorsan átjut a vér-agy gáton, így erősebb hatást fejt ki, ezért egyre nagyobb teret hódít. 

„Néhányan vétlenül veszik be, mások keresik, de nem tudják az adagot, mert nem »ellenőrzött« termék.” Larkin kiemelte, hogy a probléma komplex, és nem lehet egyetlen felelőst kijelölni. A gyógyszeripar jelentős szerepet játszott:

A gyógyszergyárak hazudtak arról, hogy ezek a fájdalomcsillapítók nem okoznak függőséget. Ösztönözték az orvosokat, hogy minél többet írjanak fel, gyakran finanszírozási ösztönzőkkel.”

A Politikai mozgalmak is hozzájárultak: a betegjogokért küzdők a fájdalmat az „ötödik életjelnek” nevezték (a pulzus, légzés, vérnyomás és testhőmérséklet mellett), ami nyomást gyakorolt az orvosokra, hogy agresszívan kezeljék a fájdalmat. Ez később drogliberalizációs kampányokhoz vezetett, amelyek a dekriminalizációt hirdették mint megoldást.

Larkin említette az 1950-es éveket, amikor elmegyógyintézetekben pszichotróp gyógyszereket használtak, amelyek bent segítettek a betegeken, de kiengedés után, ha nem jutottak hozzá, visszaestek. „Ez mutatja, hogy a függőség kezelése nem csak orvosi, hanem társadalmi kérdés” – jegyezte meg.

Magyarország az amerikai opioid-válság 

A Kádár-rendszer „legvidámabb barakkja” részben abból a milliárdos bevételből épült, amit a magyar állam – a katonai hírszerzés aktív közreműködésével – az Egyesült Államokba irányított illegális kábítószer-kereskedelemből szerzett. 

A drog: metakvalon (Quaalude)

A hetvenes években az USA-ban robbanásszerűen terjedő szintetikus nyugtató-hipnotikum, a metakvalon (közismert nevén Quaalude vagy „disco biscuit”) nem opioid, hanem barbiturátszerű szer volt, amely euforikus, szexuális vágyakat fokozó hatása miatt vált a parti- és celebvilág kedvencévé. (Használói között volt például Jordan Belfort, a Wall Street farkasa.) A szer 1984-es teljes betiltása előtti évtizedben az amerikai piac évi több tonnát fogyasztott – jelentős részét Magyarországról szerezték be a kereskedők. Az újpesti Chinoin gyógyszergyárban legálisan gyártották a hatóanyagot (Mandrax néven), amelyet hivatalosan harmadik világbeli országokba exportáltak. Svájcon keresztül a szállítmányok illegálisan az USA-ba kerültek. A logisztikát és a védelmet a magyar katonai hírszerzés (MNVK II.) biztosította: ők szervezték a kapcsolatot a Los Angeles-i magyar emigráns maffiával és Pablo Escobar jobbkezével, Carlos Lehderrel. A bevételt részben aztán részben Magyarországon fektették be – ebből épülhettek a 70-80-as évek luxusszállodái is. Az üzlet volumene évente több tonna metakvalon volt, értéke több milliárd dollárban mérhető.

Miért éppen a magyar hírszerzés?

A szocialista titkosszolgálatoknak szükségük volt keményvaluta-bevételre, amit a fegyverkereskedelem mellett a drogüzlet biztosított. A katonai hírszerzésnek már megvoltak a csatornái Nyugatra (diplomata-útlevelek, fedőcégek), és a Chinoin fejlett gyógyszeripara tökéletes alapot adott. Az együttműködés a kolumbiai Medellín-kartellel a hidegháborús „ellenségem ellensége” logikán alapult: az USA gyengítése mindkét oldal érdeke volt.

Az amerikai opioidválság és a Quaalude

Bár a mai opioidválság (fentanil, oxikodon, heroin) a 2010-es évektől számít járványnak, a hetvenes-nyolcvanas évek Quaalude-őrülete az USA egyik első, országos szintű szintetikusdrog-hulláma volt. A magyar szállítmányok is hozzájárultak ahhoz, hogy a szer milliók számára elérhetővé váljon, és előkészítették a talajt a későbbi, még halálosabb opioid-krízishez.

Mely társadalmi rétegek és régiók érintettek leginkább?

Larkin szerint a krízis az egész nemzetet érinti, de egyes részek kiemelkednek. „West Virginia például, ahol a szénbányászok kemény munkája miatt sok fájdalomcsillapítókat használtak, és »pill mills« – azaz receptgyárak – alakultak ki. Itt kezdődött az első hullám.” 

A heroin sokáig New York problémája volt, mivel a drogot onnan csempészték be Európából vagy Ázsiából, és ott ragadt meg, ahol a kétharmada az USA heroinfüggőinek összpontosult. Ma a fentanyl mindenhova eljut, és gyakran methamphetamine-be keverik, ami további halálokat okoz.

A drogpolitika jövője: kutatás és tanulságok

Larkin kitért a kutatások szerepére: „Ha az elnök vagy a Kongresszus döntene, óriási összegeket költenének olyan »off-switch«-ek kifejlesztésére, mint a metadon az opioidokra, de a methamphetamine-ra vagy kokainra nincs ilyen.” A metadont a németek fejlesztették ki a II. világháborúban, amikor elvesztették az ópiumforrásaikat. „Lehet, hogy megtaláljuk a helyettesítőket, de jelenleg nem tartunk ott” – mondta, hozzátéve, hogy új pszichoaktív szerek, mint a karfentanil, nehezítik a dolgot, mert könnyebb őket erősebbé tenni, mint ellenszert találni.

Oregon példáját hozta fel Larkin mint figyelmeztetést:

Minden drogot dekriminalizáltak, ami katasztrófához vezetett – túladagolások, hajléktalanság, és bűnözés is nőtt. Érdekes tanulság, hogy a dekriminalizáció eltörlése után sokan, akik elkezdték, nem hagyták abba – van egy része az embereknek, aki függő marad, akkor is, ha a segítség rendelkezésre áll.”

Larkin cikkeiben gyakran kritizálja ezt, hangsúlyozva, hogy a dekriminalizáció nem vezet automatikusan kezeléshez, mint ahogy Oregonban sem mindenki kereste azt.

Mi lehet a tanulság Magyarország számára?

Larkin szerint a stigmák hasznos eszközök lehetnek: „Ne dobjuk el, mert megváltoztathatja a viselkedést, ha több embert ment meg, mint amennyinek árt.” „Gyűlöld a bűnt, de szeressük a bűnöst” – mondta. Kutatásokat kell támogatni helyettesítő anyagokkal kapcsolatban, de óvatosnak lenni a liberalizációval. Larkin Magyarországra vonatkoztatva figyelmeztetett: 

Legyetek szkeptikusak a dekriminalizáció vagy legalizáció utópikus ígéreteivel”.

Hozzátette, a közpolitika kudarcot vall, ha irreális emberi viselkedésre épít, mint Oregonban. Amerika hibáiból tanulva: ne dobjuk el a stigmákat, használjuk okosan, és fektessünk a kutatásba, de ne egyetlen megoldásban gondolkodjunk – foglalta össze.

***

 

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!