Abban ma már mindenki egyet ért, hogy gigantikus fordulat megy végbe a világ hatalmi struktúrájában. A Tranziton sem volt ez másképp.
Nyitókép forrása: Képernyőmentés
Abban ma már mindenki egyet ért, hogy gigantikus fordulat megy végbe a világ hatalmi struktúrájában. A történelem nem igazán akar véget érni. Mi az átalakuló világrendben Magyarország szerepe? – erről is vitáztak, beszélgettek a Tranziton, a Kommentár Alapítvány rendezvénysorozatán. A résztvevők Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, illetve Hack Péter, az ELTE ÁJK tanszékvezetője voltak. A moderátor Gulyás István volt.
Schmidt Mária a beszélgetés során többször leszögezte: világrendszer-váltás zajlik napjainkban, az Egyesült Államok elvesztette vezető pozícióját, s új szereplők jelentek meg, akik nem érdekeltek az eddigi világrend fenntartásában. Hack Péter pedig úgy látta, az elmúlt években az a rendszer, ami 1945 óta felépült, bizony-bizony működésképtelenné vált.
Új rendszer épül, ebben minden kontinens keresi a helyét.
Schmidt azt mondta, szemben a Nyugat felfogásával, a nacionalizmus újra teljes erőbedobással alakítja a politikai küzdelmeket a világban. Ebben az Európai Unió magára maradt, mert az USA, Kína, India és a kelet-európai országok is nacionalisták. (Az ELTE tanszékvezetője hozzátette, dinamikus államokról van szó.)
Sőt, egy nacionalista háború folyik a határainknál, fűzte hozzá a történész. Viszont az Európai Unió mégis mindig azt képviseli, hogy a nacionalizmus már meghaladott dolog, ezért nem találja a helyét ebben a megváltozott világban. „Az EU beáll a nacionalista Ukrajna mögé, miközben ő maga ezt nem tartja fontosnak, hanem egy nemzetek feletti föderális államban gondolkodik” – jegyezte meg.
Az EU gyenge pozíciójáról a következőket mondta: „Európának arra kellene felkészülnie, hogy tudja képviselni saját érdekeit a megváltozott világban, ugyanakkor nem látom az Európai Unióban az erre való képességet.
Valószínű, ha ez az elit marad, akkor az EU kiszolgáltatottá válik az USA érdekeinek. Az USA viszont nem tartja, soha nem is tartotta feladatának, hogy képviselje az unió érdekeit.”
Magyarországra rátérve pedig kifejtette Schmidt: „Európa pozíciója határozza meg, hogy velünk mi fog történni. A magyar kormány felismeri a változó világrendből eredő kihívásokat, de a mozgásterünk túl korlátozott ahhoz, hogy meghatározó szerepet játszunk egy ilyen világátrendeződés közepette”.
A történész a Nyugat és Európa fő problémájának okát abban látta, hogy a nyugati világ elhagyta a hitet, holott korábban a keresztény hit alapján épült fel a kontinens. „A nyugati ember ma mindenben hinni akar; hisz abban, hogy férfiból nő lehet, hisz az életmódváltozás fontosságban, hisz a szépészeti, megfiatalító műtétekben, csak a Jóistenben nem hisz, így a legfontosabbat, a reményt veszti el!"
Hasonlóképpen vélekedett a beszélgetés egyik pontjánál a tanszékvezető is. Mint fogalmazott: „zajlik egy forradalom, amit mondjuk a »common sense«, a józan ész legyőzésére hivatott. Az ember abba, ha belegondol, hogy valaki 1999-ben kómába került valamilyen betegség vagy baleset következtében, és most nyáron újra magához tér, akkor mit lát maga körül a világban. Gondolok akár az olimpiára, akár a politikai diskurzusokra.
Arról vitatkozunk, hogy szülhet-e egy férfi. Hogy azok a gazemberek, akik úgy gondolják, hogy a férfiaknak nem kellene a női sportágakban megmérettetniük magukat” – vélekedett Hack.
A teljes beszélgetést alább nézhető vissza:
***
Ezt is ajánljuk a témában
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter előadást tartott a tihanyi Tranziton A magyar gazdaság esélyei a veszélyek korában címmel. Összefoglalónk!
Ezt is ajánljuk a témában
Büszkébbnek kellene lenni a múltunkra, mint amennyire vagyunk – fejtette ki a történész. Emlékezetpolitikai okfejtések a politikai fesztiválon.
Ezt is ajánljuk a témában
Modernizáció vagy modernizmus? Nyugati értékek vagy amerikai erőltetés? Összefoglalónk!
Ezt is ajánljuk a témában
Voltak, vannak, és minden bizonnyal lesznek is olyan kísérletek, amelyek fenyegetik egy ország szuverenitását, a mozgásterét, a független döntési képességét. Tranzit-vita G. Fodor Gábor és Dull Szabolcs között.
Ezt is ajánljuk a témában
A vita során többek között szó esett az európai uniós jogalkotás, a folyamatos szerződésszegés, az uniós források visszatartása, vagy épp a Patrióták Európáért nevű jobboldali európai parlamenti frakció kiszorításáról is.
Arthur Koestler a huszadik század egyik legizgalmasabb, legérdekesebb és legolvasottabb magyar szerzője. Százhúsz éve született, emlékére konferenciát szervez a Kertész Imre Intézet.
Életének melyek azok a mozzanatai, amiket Karácsony követendő példaként akar elénk állítani? Az ukránellenességet?
Így számoltak be a miniszterelnök nyaralásáról a vezető országos lapok.
Márki-Zay Péternek se dőltek be, pedig mögötte azért volt egy csapat, ott állt az összes létező párt.
A külügyminiszter szerint Európa szívében két háborúban álló ország vív egymással háborút úgy, hogy a kontinens maradék részének döntő többsége a háború csitítása helyett hatalmas marmonkannával hordja az olajat a tűzre.
Rohamosan fogy a németek türelme.
