A résztvevők G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, és Dull Szabolcs újságíró, politikai elemző voltak. Egyetértettek abban, voltak, vannak, és minden bizonnyal lesznek is olyan kísérletek, amelyek fenyegetik egy ország szuverenitását, a mozgásterét, a független döntési képességét.
Nyitókép forrása: Tranzit Facebook-oldal
Kik Európa új vezetői és merre van a magyar út? – erről is vitáztak, beszélgettek a Tranziton, a Kommentár Alapítvány rendezvénysorozatán. A résztvevők G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, és Dull Szabolcs újságíró, politikai elemző voltak. A moderátor Bohár Dániel volt.
Annak, hogy merre van a magyar út, s hogy ez a magyar út globalista-e vagy netalántán szuverenista, e kérdésfeltevéseknek vannak még előzménykérdései
– kezdte mondandóját G. Fodor Gábor.
Van-e értelme egyáltalán például magyar útról beszélni, mi ennek a politikai feltétele, magától értetődő-e a magyar út léte, politikai teljesítmény-e, hogy lehetséges ennek kilátásairól beszélni, s netán ha valaki más nyer majd a jövőben, van-e értelme ezt a kérdést feltenni.
Az elsődleges kérdése annak, hogy merre van ez a magyar út, az az, hogy milyen politikai kormányzatnak kell politikai cselekvőképességhez jutni, hogy egyáltalán ennek a kérdésnek létjogosultsága legyen.
Dull Szabolcs szerint az a kérdés, Magyarország útja a globalista vagy épp a szuverenista irányába közelít. Hogy egy ország küzd a szuverenitásáért, normális, méltányolandó, azonban kérdés, hogy egy ország hol és meddig küzdhet a szuverenitásáért: hol vannak a határok? Pláne ebben a gyorsan változó világban.
Erre gyorsan rá is kérdezett Bohár Dániel:
hol van ebben a változó globális világban Magyarország helye?
G. Fodor nem hisz abban, csupán egy pontig, hogy mindig minden változik.
A változásoknak terjedelme, minősége van, egyáltalán tapasztaltunk-e már ilyen folyamatokat a történelemben. Itt szintén felhozta, ahhoz, hogy magyar útról beszéljünk, kell lennie egy politikai szereplőnek, aki hisz benne. „Nem mindegy, hogy ki van kormányon belül, hogy ha az a kérdés, hogy hova menjünk kívül.” Konfliktust kell vállalni nem csak az út kijelölésével, az arra lépéssel szintúgy, így ez egy politikai kockázatot is jelent a magyar út képviselője számára.
Mert vannak, akik szerint marhaság magyar útról beszélni, az egy vesztes pozíció, nem lehet kitérni a globális változások elől, feloldódunk valamiféle világtengerben.
Dull viszont úgy látta, kérdés, hogy a magyar utat, a stratégiát mennyiben csak rajtunk, a kormányon lehet „számonkérni”.
Vannak ugyanis helyzetek, globális körülmények, ahol Magyarországnál erősebb szereplők elzárják a különutasságot, s azt üzenik: „forduljatok vissza!”
G. Fodor erre azonban úgy reagált, a szuverenitás alapkérdése az épp az, hogy kié a főhatalom. Hogy a főhatalomnak megvan-e a joga ahhoz, hogy meggondolja: meddig érdemes elmenni, mikor és hol szükséges kompromisszumot kötni, kitérni a nagykutyák elől.
„S ugyan vitatkozni jöttünk, abban nincs nézetkülönbség közöttünk, hogy nem lehet fejjel nekimenni a falnak. Vannak nagykutyák, van földrajz, geopolitikai mozgástér, vannak nagyhatalmi érdekek, amikkel kalkulálni kell” – tette hozzá a stratégiai igazgató, megjegyezve, pusztán ez az egyórás beszélgetés számításai szerint több mint 40 ezer euróba (több mint 16 millió forint) kerül ma Magyarországnak, mert szuverének próbálunk lenni (utalt az EU Bíróság júniusi döntésére ⁄ közismert, a bíróság úgy döntött, hogy a menekültügyi rendszer miatt naponta 900 ezer euróval, a kitoloncolási miatt pedig 100 ezerrel nő az összeg, ebből áll össze az egymillió euró).
Nem sokkal később már a külföldi beavatkozások kerültek terítékre, hiszen emlékezetes, hogy a honi ellenzék szereplőihez, háttérszervezeteihez jelentős pénzmennyiség érkezett javarészt az Egyesült Államokból.
„Nem érdemes fellebbezni a farkas természete ellen. A farkas az farkas”
– e felütéssel futott neki a témának G. Fodor Gábor. Akik csinálják a politikát, számolnak ezekkel az adottságokkal. Voltak, vannak, és minden bizonnyal lesznek is olyan kísérletek, amelyek fenyegetik egy ország szuverenitását, a mozgásterét, a független döntési képességét.
Az a kérdés, hogy okos politikával, szövetségesi rendszerrel, megegyezéssel, erőfelmutatással lehet-e mérsékelni ezeket a hatásokat.
Dull Szabolcs szerint sem megsüvegelendő, mi több, megengedhetetlen, ha a honi ellenzéki pártok külföldi pénzekből folytatnak politikai tevékenységet.
Pláne, ha feltesszük a kérdést: ki, mit kért cserébe mindezekért?
A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója ehhez hozzátűzte, ha vitapartnerének premisszái tarthatóak, a helyzet a 2026-os országgyűlési választásokkor is fennállhat, akkor is tetten kell érni a befolyásolási kísérletet, és akkor is kérni fognak valamit cserébe az ellenzéki szereplőktől a pénz mögött álló erőpólusok.
De mi a cél?
– G. Fodor szerint van egy receptkönyv, ami máshol már bevált. Ha 2015 előtt kimondták azt a nevet, hogy Soros György, problémát jelentett. Ma viszont már – mondhatni – konszenzus övezi, hogy Soros György létezik, Soros György politikai szereplő, befolyásol, alakít a maga eszközeivel. „Tette a dolgát a térségben, szóval miért ne próbálná meg itt is? Ráadásul egy olyan politikával, kormánnyal szemben, amely homlokegyenest mást gondol, mint a saját maga célkitűzése.”
Dull ehhez kapcsolódva megemlítette a Facebookot, annak algoritmusait, amelyek nemzetállami kereteken kívül komoly hatást gyakorolnak mindenkire. Szabályozása pedig szuverenitási kérdés, nem is beszélve arról, hogy mennyire szükséges lenne.
A beszélgetés során szó esett még a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció létrehozásáról, nem utolsó sorban pedig a közelgő amerikai elnökválasztásról.
„Természetesen az elit nincs lefegyverezve. Az elit sikeresen védi a pozícióit. A politikai problémára viszont van megoldás. Erre jött létre a Patrióták” – fogalmazott a stratégiai igazgató. A politikai elemző pedig úgy látta, az egész európai jövőre hatással lesz az új/ismét megválasztott amerikai elnök személye. Eltérő geopolitikai szándékokkal bír Donald Trump és Kamala Harris.
Ezt is ajánljuk a témában
Büszkébbnek kellene lenni a múltunkra, mint amennyire vagyunk – fejtette ki a történész. Emlékezetpolitikai okfejtések a politikai fesztiválon.
Ezt is ajánljuk a témában
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter előadást tartott a tihanyi Tranziton A magyar gazdaság esélyei a veszélyek korában címmel. Összefoglalónk!
***
Zsigmond Barna Pál leszögezte, „a brüsszeli migrációs politika tönkreteszi Európát”.
Most, hogy kiderült, hamarosan egyirányú „migránsszállító” buszokat indítunk Röszkéről a belga fővárosba, Brüsszel levegőért kapkod.
Kiemelte: nem lehet hagyni, hogy egyes országok a földrajzi helyzetükből adódóan nagyobb terhet viseljenek.
Az államtitkár szerint a politikailag labilis, elsivatogosodó, élelemhiánnyal sújtott közép-afrikai térségben óriási szükség van jelenleg külső segítségre.
A kormánypárti politikus szerint a Tisza Párt a DK, az MSZP, a Momentum által kitaposott, saját hazájuk ellen áskálódó nyomvonalon kívánják az európai parlamenti munkájukat folytatni, ez abból is kiderül, hogy hallgattak a képviselői, amikor Magyarországot a Nemzeti Kártya miatt támadták az EP-ben.
Csak nem az ordenáré, gyerekeinket megrontani kész kisebbséggel kellene alkudoznunk?
Szlovákia lecsúszhat a lehetőségről.
A miniszterelnök a kötcsei pikniken tartott beszédét figyelő hallgatóság ruházatáról mutatott be egy összeállítást.
