Szakértők: Ez bizony Von der Leyen csúfos kudarca

Stefán Csaba és Lévai Dániel, a Magyar Külügyi Intézetkutatóinak írása.

***

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyik fő ígérete az volt, hogy egy „geopolitikai Bizottságot” fog vezetni, 

A kezdeményezés szükséges és jogos is volt, hiszen már 2019-ben is egyre kevésbé kedvezett a nemzetközi környezet annak a szabály- és szabadkereskedelem-alapú rendszernek, amely a második világháborút követően Európa gazdasági megerősödését és stabilitását biztosította.

A Bizottságra váró kihívásokat már akkor is előre lehetett tudni.

Mindez ugyanakkor nem jelentette szükségszerűen azt, hogy a von der Leyen vezette Bizottság hat évvel később kudarcra lett volna ítélve,

Szerezhetett volna az Európai Unió további szövetségeseket, szervezhetett volna szabadkereskedelmi koalíciókat, hogy határozottabban meg tudja védeni a gazdasági érdekeit – és ez nem feltétlen az amerikaiakkal való szembefordulást jelentette volna, ahogy az amerikai vámok sem Európa elárulását jelentik, hanem az amerikai érdekek határozott képviseletét.

Donald Trump második elnöksége ezért újra pánikot keltett Brüsszelben, hiszen a változás kiszámíthatatlansággal jár, az EU pedig egy híresen körülményes és kockázatkerülő nemzetközi szereplő. Ez többek között megmagyarázza, hogyan is követhette el az EU azt a súlyos tárgyalási hibát, hogy kereskedelmi kérdésekben is Ukrajna amerikai támogatását próbálhatta szavatolni: az amerikai garanciák esetleges elvesztésétől való félelem odáig vezethetett, hogy a Bizottság túlbiztosíthatta magát a kereskedelmi érdekek rovására.

Az Egyesült Államok új vezetése ezt tudja és érti is: az új multipoláris világrendben, ahol a nagyhatalmi logika, továbbá a befolyási övezetek kialakítása, és a modern gazdasághoz szükséges nyersanyagok megszerzése az első, nem spórolható meg a kockázatvállalás. A nagy nemzetközi szervezetek tekintélyére és stabilitására alapozó régi világrend nincs többé.

A hiba ebben az, hogy az uniós érdekek és értékek éppúgy érvényesíthetők lennének az új világrendben is egy újfajta kiállással. Közben továbbra is születnek EU-s nyilatkozatok önálló energiapolitikáról, a versenyképesség visszaszerzéséről, vagy éppen – mostanra ironikusan – az önállóság kiharcolásáról. De a Von der Leyen vezette Bizottság végül a Trump által képviselt realitás falába ütközött. Nem elég nyilatkozni, a szavakat tettek kell, hogy kövessék. Az amerikai elnök nem csak kiváló kommunikátor, de amit mond annak súlya és következménye van. A Bizottságnak szava van, súlya kevesebb.

– főleg, hogy  az EU piacára az USA-nak is szüksége van. A jelenlegi megállapodás azonban – „stratégiai autonómia” ide vagy gazdasági önállóság oda – komoly nyomást gyakorol az EU folyó fizetési mérlegére, amit elsősorban az ipari szereplők, és ezáltal a gazdasági növekedés sínyli meg. A Bizottság azzal védekezik, hogy „a lehető legjobb elérhető alkut kötötték” – igen, az ő felfogásukkal biztosan. 

Az Atlanti-óceán másik oldalán a rizikósnak hitt lépések pedig bejönni látszanak, hiszen Trump megmutatta szavazóinak, hogy az America First az nem egy szlogen, hanem valódi politikai program. Az amerikai GDP 3%-kal nőtt a legújabb negyedévben, az illegális határátlépések történelmi csökkenést értek el, és az Egyesült Államok a vámbevételeinek növekedésével tovább bővíti pénzügyi mozgásterét. Szeretni az Európával szemben nem előnyös intézkedéseit nem kell, de tanulni lehet belőle, hogy a kontinens megmaradjon az új világrend viharos tengerén – mert ha a Bizottság nem akar még tovább lemaradni a geopolitikai versenyben, alapjaiban kell változnia.
 

Nyitóképen a nagy találkozás. Forrás: Brendan SMIALOWSKI / AFP