A vita során többek között szó esett az európai uniós jogalkotás, a folyamatos szerződésszegés, az uniós források visszatartása, vagy épp a Patrióták Európáért nevű jobboldali európai parlamenti frakció kiszorításáról is.
Értékek és érdekek – Magyarország szerepe az átalakuló világban – erről is vitáztak, beszélgettek a Tranziton, a Kommentár Alapítvány rendezvénysorozatán. A résztvevők L. Simon László kultúrpolitikus és Magyari Péter, a Válasz Online újságírói voltak. A moderátor Gulyás István volt.
Magyar érdek? Magyar érték?
– L. Simon László úgy felelt, a legfontosabb magyar érdek, hogy Magyarország önálló szuverén ország maradjon. Evidencia, politikai közhely ez, ráadásul egy ezeréves folyamat része e küzdelem, és bármennyire is furcsa ezt kimondani, de Magyarország a szuverenitását a trianoni békediktátummal szerezte vissza. Magyar értékből pedig nagyon sokat tudott volna mondani, de talán a magyar költészetnél nagyobb csoda nem létezik a világon. „Az ember tán csak azt sajnálja igazán, hogy ezt semmilyen közvetítő nyelven nem tudjuk átadni másoknak.”
Magyari Péter az értékeknél maradva szintén megemlítette a nyelvet, a kultúrát; érdeknek viszont egy kevésbé politikai választott, azt, „hogy mi, itt, a Magyarországon élők minél jobban legyünk”. Mire L. Simon hozzáfűzte: ne keverjük össze az érdekeket a célokkal, a cél továbbra is, hogy minél jobban éljünk, jobb legyen az ellátás, az infrastruktúra, miegymás. De ezek egyike sem garancia Magyarország szuverenitására.
Mert ha száz esztendő múlva idehaza arabul fognak beszélni, a lakosság felét mondjuk kicserélik, az ugyanúgy igényként fog felmerülni, hogy jobban éljünk, hogy jobb kórházak, utak legyenek. Az identitásunk megőrzéséhez viszont szükségeltetik a szuverenitás.”
Ugyanakkor milyen szerepe van Magyarországnak az átalakuló világban? – érdeklődött a moderátor.
A szó L. Simonnál maradt, aki ezúttal is egy különutas válasszal lepte meg a közönséget. Bár helyénvalónak tartja, hogy a jelenlegi kabinetben előkerülnek vágyvezérelt célok, gondolatok, és ezt intézkedésekkel is alá kell támasztani, magát óvatosnak tartja.
Vannak ugyanis dolgok, amik a „mi vágyvezérelt politikai gondolkodásunkban” nem igazán stimmelnek – utalt a döntési kompetenciakérdésekre. „Az én konzervativizmusom sziklaszilárd, és ez a konzervativizmus a globális politikai tér megítélésében sok szempontból találkozik annak a pártnak az iránymutató gondolataival, aminek jómagam is képviselője voltam több mint egy évtizedig. De hát azért óvatos vagyok…” – fogalmazott az egykori múzeumi főigazgató, jelezve, hogy bravúros volt az a teljesítmény, egy nagyon jó fricska is, amelyet a magyar kormányfő véghez vitt békemissziójával, azonban továbbra is fennáll a kérdés:
van-e Magyarországnak tényleges mozgástere abban, hogy alakítsa a magyar helyzetet befolyásoló globális, geopolitikai eseményeket.
L. Simon úgy vélte, akkor lenne nagyobb mozgástere a magyar kormánynak, ha az Európai Unión belül erősebb pozíciói lennének a budapesti kabinetnek, de „sajnos nincsenek”. Azért nincsenek – fűzte hozzá –, mert a kormánypártok nemzetközi szövetségesei nem tudnak a saját hazájukban átütő sikereket elérni.
Magyari szerint viszont Magyarország helye ott van, ahol nem az erőszak, az erővel való visszaélés. Szerződések és protokollok, „tehát a nyugati világ”. Úgy vélte, Magyarország mozgástere egyre kisebb, szűkül a NATO-ban, az Európai Tanácsban, és így tovább. Mind mögött pedig a magyar kormány provokatív stílusa áll, vélekedett a Válasz Online újságírója.
A vitában szó esett még az európai uniós jogalkotás, a folyamatos szerződésszegés, az uniós források visszatartása, vagy épp a Patrióták Európáért nevű jobboldali európai parlamenti frakció kiszorítása.
A teljes beszélgetést lentebb tekinthetik meg:
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Ahogyan nincs ingyenes színház- vagy mozijegy, sem ingyenes könyv, úgy ezen a területen is joggal várják el a vezetők, hogy legyen lehetőségük a bevételszerzésre, ezzel is kiegészítve a szerény fenntartói forrásokat.
Már a Medián mérése szerint is javult a közhangulat, csökkent a kormányváltás esélye. Ja, és közben még Orbán Viktor folytatja a békemissziót.
Az orosz elnök elmondta a véleményét a béketervről.
A leleplezés után egy névtelen válaszcikkben estek neki a Mandinernek.
Az idei világkiállítás óriási érdeklődő tömeget vonzott, a teljes időtartama alatt mindösszesen 30 millió embert. L. Simon László írása.
Orbán Viktor nem először találkozik a katolikus egyház vezetőjével annak érdekében, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború.
Azért mindennek van határa.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
