Mintha azt vésné valaki a talapzat köveire: Szeretlek, Julis! Attól, hogy azt faragja a kövekre: Szeretlek, Jézus!, a falfirka csak falfirka marad – írja a főszerkesztő.
Nyitóképünk: Nemzeti Hauszmann Program
„Nem kell oda a kereszt!” – kezdi némileg meghökkentő Facebook-posztját (és egyben a Demokratán megjelent írását) Bencsik András, amelyet a Gellért-hegyi Szabadság-szoborról írt. Azzal folytatta a Demokrata című lap főszerkesztője, hogy az ide tervezett kereszt körülbelül olyan volna, mintha a milói Vénusz talapzatára valakik utóbb egy keresztet faragnának, vagy mintha a Puskás Aréna főbejáratánál egy hatalmas kőkeresztet szerelnének az aréna homlokzatára, vagy mintha a riói kitárt karú Krisztus-szobor talapzatára faragnának egyet.
„Vannak dolgok, amik úgy tökéletesek, ahogy vannak, és nem szabad őket háborgatni. Nem szabad. Tilos. Nem pingálunk aranyláncon lógó keresztet a Mona Lisa nyakába sem.
Keresztények vagyunk, de tiszteljük a művészet szent érinthetetlenségét”
– fogalmaz.
Az állítja, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor ritka szép alkotás, Budapest jelképe lett, vetekszik a világ legszebb jelképpé vált szobraival. Állítása szerint azért, mert tökéletes és megrázóan tiszta. Egy karcsú, de mégis erőteljes nőalak a győzelem pálmaágát emeli a magasba.
Kapcsolódó vélemény
Magyar Nemzet
Félnek tőle, mint az ördög a tömjénfüsttől.
„Kinek a győzelme?” – teszi fel a kérdést és azonnal meg is válaszolja: „az enyém, a tiéd, mindenkié”. Úgy véli, Kisfaludi Strobl Zsigmond legszebb műve olyan kiemelkedően tökéletes alkotás, mint a tőle 26 évvel idősebb művésztárs, Zala György szobra a budapesti Hősök terén, a 36 méter magas oszlopon álló Gábriel arkangyal, aki kezében az apostoli kettős keresztet és a Szent Koronát emeli a magasba, ezért sem hozzátenni, sem elvenni belőlük nem lehet.
Kapcsolódó vélemény
Szemlélek
A békepárti Karmelita Államegyház ne generáljon vallásháborút!
Majd azzal folytatja, hogy
ő keresztény ember, fontos számára a hit, a maga módján igyekszik szolgálni abban a szent küldetésben,
amely a magyarságot Istenben kívánja megtartani és megmenteni. És bár tisztában van azzal, hogy azokat a baloldaliakat és liberálisokat, akik egyre hangosabban tiltakoznak a Gellért-hegyi emlékmű átalakítása ellen, egészen más cél vezérli, jelesül egy tiltakozási hullám kiprovokálása – mert lételemük és egyetlen reménységük a káosz –, mégis azt kell mondania a Szabadság-szoborról, hogy ne legyen ott kereszt!
Ezt is ajánljuk a témában
A kereszt megosztó jelkép, Jézus kardot hozott, így nem kell félni a társadalmi polarizációtól. Az egység nagy érték, de vannak nagyobb értékek. Szilvay Gergely válasza Hofher József jezsuitának.
„Azért ne legyen, mert nem illik oda. Mert az a szobor, miként a legnagyobb művek szerte a világban, időtlen, ezért fölötte áll koroknak, kihívásoknak és divatoknak” – szögezi le. S közli, tudja, hogy erős bennük az akarat nem csupán arra, hogy megvallják, meg is védelmezzék, de meg is hirdessék az elsötétülő világnak lángoló hitüket és bizalmukat Istenben, ezért tiszteli azt a szándékot, hogy ez az erős akarat sokféle okból látványosan meg kíván nyilvánulni.
De ne így. Ne egy már létező remekmű megalázásával, mert ez így csak olyan volna, mint egy falfirka.
Mintha azt vésné valaki a talapzat köveire: Szeretlek, Julis! Attól, hogy azt faragja a kövekre: Szeretlek, Jézus! – a falfirka csak falfirka marad” – fogalmaz.
Ezt is ajánljuk a témában
Ebben az országban még az ateista is keresztény. Jó helyen lesz az a kereszt a Gellérthegyen! Ungváry Zsolt írása.
Ugyanakkor örül, hogy az osztrák megszállók arrogáns emlékművét, a gyűlölet erődjét, a Citadellát röpke 175 éves késéssel a jelenkor végre megtöri és a saját létéhez igazítja, ezt helyesnek, szükségesnek és támogatandónak tartja, mert ez a szerencsére befejezetlen erőd végre méltó feladatot kap,
kerete és szelíd alapja lesz a gyönyörű Szabadság-szobornak.
„Ami pedig a keresztény Magyarországot illeti, ami ellen bárhogy ágálnak a levitézlett kommunizmus túlélő majmai, ez a Magyarország örök, és amíg Istenbe veti hitét, legyőzhetetlen. Átellenben a Várdombon lassan elkészül egy másik remekmű, amelyik a maga módján és a maga nyelvén szintén a szent, örök Magyarország és Isten dicsőségét hirdeti: az újjászülető budai Vár. Pusztán a maga szépséges létezésével. Mindenféle belemagyarázás nélkül” – zárja a Bencsik András a bejegyzését.
Kapcsolódó vélemény
2024. 08. 21-én, az állami ünnepet követő napon.
Hogy mi lett ötvenhatban? Hát csak annyi, hogy az álszent és hazug Nyugat az oroszokkal összekacsintva csapdába csalt, majd cserben hagyott bennünket.
Ha rajtam múlna, akkor a Gellért hegyen, a világ számára jól láthatóan ráadásul kettős kereszt világítana, hogy még egyértelműbb legyen, miről is szól a magyar szabadság.
Az augusztusi hőségben a Nemzeti Hauszmann Program borzolta fel a budapesti kedélyeket, mikor kiderült, hogy egy helyreállítási munkálat során 2026-ig kereszt kerülhet a Citadella elé.
Iránymutatás mind a betolakodóknak, mind a magyar lakosság gyökérvesztett részének.
Lényegében azt az üres talapzatot védik most a keresztet ellenzők, amely egy templomromboló diktatúra monomániás monumentalizmusának valóban „méltó” emléke. Maljusin Mihály írása.
Lenne-e itt ilyen város, ha nem lenne kereszténység? Lenne-e a sokszínűség érték, ha nem lenne kereszténység?
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
