Bajban Magyarország kőolajellátása? – Összefoglalónk az ukrán olajstopról!

Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Hatalmas sokk a magyarországi, a szlovákiai és kisebb részben a csehországi olajellátás számára, hogy Ukrajna a gáz mellett olaj szállítását is leállítaná a területén keresztül 2025 januárjától. Az indoklás mindkét esetben ugyanaz: az érintett orosz társaságokkal kötött tranzitszerződés lejár, és azokat Ukrajna nem kívánja meghosszabbítani.

Rendben jön az olaj, de meddig?

A Barátság kőolajvezeték stopjának szándékát Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója pénteken közölte a News.Live-on keresztül. Éppen akkor, amikor a Mol egy ideje már Ukrajnában arról egyeztet, hogyan juthatna hozzá ismét a Lukoil olajához. Azt ugyanis Ukrajna július 19. óta nem engedi át a területén, hogy így (is) csökkentse az ellene már több mint két éve háborúzó Oroszország bevételeit. Vagyis most, amikor már kibontakozóban van a Mol új importkonstrukciója, lehet, hogy az csak az év végéig lesz életben.

Az olajtranzit leállítása kapcsán Mihajlo Podoljak azzal érvelt, hogy az uniós állásfoglalás szerint a Barátságon keresztül ellátott Szlovákiának, Csehországnak és Magyarországnak is diverzifikálnia kellene az olajellátását, és le kell állítani az Ukrajnán keresztüli tranzitot.

E ponton egyébként az ukrán illetékes (és a Brüsszeli Bizottság) nyitott kapukat dönget: a Mol az elmúlt években már alkalmassá tette a százhalombattai finomítót arra, hogy mintegy 30 százalékban orosztól eltérő olajat dolgozzon fel. Teljesen saját forrásból dolgozik azon a sokmilliárdos programján is, amellyel az arányt 100 százalékra növelni. Ez a beruházássorozat azonban időigényes.

Most pörögnek majd fel az események

Az ukrán bejelentés kapcsán a Mol első reagálása az volt, hogy arról nem kapott semmilyen jelzést, pedig ha lenne változás, arról az ukrán fél elsőként tájékoztatná. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ukrán féllel továbbra is jó az üzleti kapcsolata, a szállítások pedig folyamatosak.

Bár Podoljak bejelentését sok médium átvette, a legmagasabb szintű reagálások, megerősítések vagy cáfolatok még váratnak magukra. Amint megérkeznek, közzétesszük azokat.

A Lukoil-forgatókönyv viszont formálódik

A Lukoil olaját a Mol százhalombattai és a Mol csoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi finomítója várja hiába. Megjegyzendő, hogy közben Oroszország továbbra is hozzájut a Lukoil félreállítása miatt kiesett bevételhez, hiszen – Magyarország, Szlovákia és Csehország szerencséjére – lényegében most is a szokásos olajmennyiség érkezik a Barátságon. A Lukoil olaját ugyanis két másik, meg nem nevezett orosz olajtársaság, jó eséllyel a Tatnyefty és a Rosznyefty pótolja. Ennek alapján eddig – tehát csak a Barátság kilátásba helyezett elzárásáig – még azt gondolhattuk, hogy a Lukoil-stop inkább politikai üzenet volt, mint olyan eszköz, amivel ellátási zavart akartak volna okozni.

Szijjártó Péter lépett

Főleg, mivel erőteljes magyar közbenjárásra (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több hetes egyeztetésének hatására) már terítéken van az a megoldás, amelyen keresztül újra érkezhetne a Lukoil olaja. Eszerint az érintett olajat a Mol már fehérorosz-ukrán határon megvásárolná, onnan pedig magyar áruként szállíttatná a Barátságon. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a változással járó plusz szállítási és biztosítási díj nagyjából másfél dollárral drágítaná az érintett olaj hordóját. Vagyis Ukrajna magasabb tranzitdíjat kér a Moltól, mint előtte a Lukoiltól.

Sok még a nyitott kérdés

Lapunknak nincs információja arról, hogy az új import- és szállítási konstrukció csak a Lukoil olajára vonatkozik-e, vagy a Mol teljes, Ukrajnán keresztüli behozatalára. Az előbbi esetén „biztonságba kerülne” a másik két orosz exportőr olajának a szállítása is, de a Molnak már teljes, Ukrajnán keresztüli mennyiségért kellene magasabb szállítási és biztosítási díjat fizetnie. Az ilyen részletek ugyan a magyar átlagpolgárt aligha érdeklik, az már annál inkább, hogy mennyit kell fizetnie a benzinért és a gázolajért.

Annak is lenne hátulütője, ha az új szállítási megállapodás csak a Lukoilra vonatkozna. Ekkor ugyanis keleti szomszédunk később még belekényszerítheti a Molt abba, hogy a Lukoilé után a Tatnyefty és a Rosznyefty olaját is vegye meg a fehérorosz-orosz határon, és azok után is fizessen a korábbinál magasabb tranzitdíjat. Ám a fentiek alapján ez szinte már mindegy. Mostanra az vált elsőrangú kérdéssé, hogy érkezik-e 2025. január 1-jétől egyetlen csepp olaj is a Barátságon.

A brüsszeli illetékesek eddig nem láttak nagy bajt

Érdemes felidézni a Lukoil-ügyben a Brüsszeli Bizottság szerepvállalását, pontosabban annak hiányát. Hiába kérte ugyanis Magyarország és Szlovákia júliusban az uniós illetékesek Ukrajnánál történő közbenjárását, Brüsszel nem lépett. Indoklása szerint azért nem, mert az érintett importőröknek vannak olaj- és üzemanyag-tartalékai, az orosz olaj pedig más eladóktól ugyan, de rendben érkezik. Nincs tehát rövidtávú ellátás-biztonsági probléma. A brüsszeli passzivitást felrovó magyar vádakra reagálva az Európai Bizottság a napokban közleményben jelezte, hogy a helyzetet azonnal és alaposan megvizsgálta, de nem látta okát, hogy intézkedjen.

Kérdés, hogyan reagál az Európai Bizottság a Barátság olajvezeték tervezett, teljes leállítására.

Gáztranzit: Magyarország hátra dőlhet

A magyar-ukrán energiakapcsolatok fontos területe az orosz gáz Ukrajnán keresztüli szállítása, Ukrajna pedig a jövő évtől leáll az orosz gáz továbbításával. Az azonban, hogy e téren Magyarországnak mégsincs mitől tartania, már több éve eldőlt. Erről Oroszország és a vele együttműködő országok (Törökország, Bulgária, Szerbia és Magyarország) gondoskodott egy térségünkig érő, Ukrajnát elkerülő alternatív szállítási útvonal kiépítésével. Igaz, a Török Áramlat és annak balkáni folytatása hosszabb, mint az Ukrajnán keresztüli Testvériség, emiatt drágább is, a rajta való szállítást pedig új geopolitikai kockázatok fenyegethetik. Ez az ára azonban annak, hogy a magyar gázellátás teljesen független legyen az Ukrajnán keresztüli tranzittól.

Ez a függetlenség még akkor is megvan, ha az aktuális hosszú távú magyar-orosz gázimport-megállapodás szerint az évi 4,5 milliárd köbméterből 1 milliárd köbméter Ausztria felől léphet be magyar területre, Ausztriába pedig Ukrajnán és Szlovákián át jut. Ez a mennyiség ugyanis könnyen pótolható a Szerbia felőli fő irányon át. Mellesleg Magyarország már legalább fél éve nem importál orosz gázt Ausztria felől, pedig még tehetné. Az orosz gáz behozatala kizárólag dél felől, Szerbián át történik.

Jövőre is lesz élet az ukrán-magyar gázhatáron

Ha a jövő évtől leáll az orosz gáz Ukrajnán keresztüli szállítása amiatt, mert Ukrajna nem kívánja meghosszabbítani a 2024 végén lejáró ukrán-orosz tranzitmegállapodást, akkor is marad valamekkora gázmozgás a magyar-ukrán határon. Európai kereskedők ugyanis előszeretettel juttatnak gázt részben Magyarországon át a kedvező tárolási díjakat kínáló ukrajnai tárolókba, ukrán kereskedők pedig vásárolnak Magyarország felől érkező gázt. Ennek alapján Ukrajna és Magyarország is rendezett gázkapcsolatokban érdekelt, de Ukrajna kitettsége nagyobb.

Megy a magyar áram Ukrajnába

Ugyanez igaz az áramkereskedelemre is, amely szintén nagyon megváltozott az Ukrajnában folyó háború kezdete óta. Előzőleg Magyarország jelentős mennyiségű villamos energiát vásárolt az ukrán áramhálózathoz képest szigetüzemben, az európaival viszont összehangoltan működő burstini erőműtől. De ez már a múlt. Az energiarendszerét ért háborús károk miatt Ukrajna áramigénye rövid idő alatt megugrott. Ezen igény részbeni kielégítését azt tette lehetővé, hogy létrejöttek azok a jogi és műszaki feltételek, amelyek révén már az egész ukrán áramhálózat együttműködhet az uniós energiarendszerrel. (Ez az együttműködés egyébként is szerepelt a tervek között, de megvalósítását a háború miatt előbbre hozták.) Az érintett villamosenergia-rendszerek összekapcsolódásában nagy szerepe volt a hazai rendszerirányítónak, a Mavirnak. Pillanatnyilag is az a helyzet, hogy Ukrajna erősen rászorul a Nyugatról, döntően egyébként éppen Magyarországról érkező áramra. Ezt a magyar vezetés is szem előtt tartotta, és tartja ma is. Miközben például szlovák részről felmerült, hogy a Lukoil-stopra reagálva korlátozni kellene az Ukrajnába engedett villamos energia mennyiségét, Magyarország a maga részéről ettől elhatárolódott. Tegyük hozzá, emellett magyar anyagi érdekek is szólnak. Bizonyos napszakokban a naperőművek olyan mennyiségű többletáramot termelnek, amelyet jó üzlet exportálni.