A kínai autók egymással fognak versenyezni Magyarországon
2024. augusztus 08. 18:56
Az már biztos, hogy a közeljövőben újabb kínai márkák jelennek meg Magyarországon, amivel élénkülhet közöttük a verseny. A kérdés csak az, hogy ebből mi profitálunk-e.
2024. augusztus 08. 18:56
6 p
4
1
224
Mentés
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Jó ár-érték arányuk miatt egyre több magyar választ Kínában előállított autót. A kínai gyártásra a hazai vásárlók immár nem hátrányként tekintenek, hanem innovatív, high-tech megoldásokként. Az már biztos, hogy újabb kínai márkák jelennek meg Magyarországon a közeljövőben, amivel élénkül majd közöttük a verseny. A kérdés sokkal inkább az, hogy ebből fogunk-e profitálni.
Az Európai Bizottság által bevezetett extravámok életbelépése előtt a kínai gyártók és az európai forgalmazók apait-anyait beleadtak a spájzolásba. Az eredmény: 11 százalékos kínai piaci részesedés az uniós területen.
„Az átlagember megítélése megváltozott: a kínai autó mint szóösszetétel, már nem ugyanazt jelenti neki, mint két évtizeddel ezelőtt” – mondta Markó Zoltán. A 27 márkaképviselettel rendelkező Duna Autó Zrt. üzletfejlesztési igazgatója szerint a kínai gyártók számára két észszerű stratégia lehetséges: az egyik az, amelyiket a Szegeden óriásüzemet építő elektromosautó-bajnok BYD is követ – a politikai csatározások ellenére eldöntötte, hogy nálunk építi fel első európai bázisát –, a másik pedig a kivárás. Mert mindig van egy B tervük.
Egyre gyorsabb ütemben terjeszkedik a kínai autógyár.
Az első kínai gyártású autómárka, amely sikeresen megvetette a lábát a magyar piacon, az MG volt. Legnépszerűbb, egyben legolcsóbb modellje, a ZS – egy kisméretű SUV –, amelynek az alapára 6,5 millió forint, de a magasabb felszereltségű Anniversary Edition változata is „mindössze” 7,5 millióba kerül. De egy polccal feljebb, a Luxury-verzió is „csak” 7,9 millió forint körül van.
A visszajelzések alapján az MG-k a versenytársakhoz viszonyítva jó ár-érték arányt képviselnek, megfizethetők, és a szélesebb közönség számára is rendelkezésre állnak.
A Datahouse adatai alapján 2024 januárja és júliusa között, vagyis hét hónap alatt 1213 darab MG került forgalomba Magyarországon, melyből 876 volt a ZS (hazai forgalmazásnak másfél éve alatt 3000 példányt értékesítettek belőle).
A kínai autógyártók az idén bevihetik az utolsó, végzetes ütést a belső égésű járművek piacának: a zöldenergia-tároló rendszerek – egyben az autók – árát olyan drasztikusan csökkentik, hogy azzal már senki nem tud versenyezni. A folyamat innentől magát táplálja, ha elindul, nincs esély menekülni előle.
Az MG eredendően a sportautók iránt érdeklődők körében volt népszerű, ugyanakkor 2022-es magyar piacra lépéskor a nagyközönség már a brit hagyományokon alapuló, kínai gyártású gépjárművekkel ismerkedett meg. Ennek köszönhetően az érdeklődők többsége tisztában van a vállalat múltjával és az autók jelenlegi előállítójával. Sőt, az importőri jogokat gyakorló Duna Motors Disztribúció Kft-nél azt tapasztalják, hogy a kínai gyártásra a vásárlók nem hátrányként tekintenek, hanem innovatív, high-tech gyártási megoldásokként.
Az mindenesetre egyértelmű, hogy további kínai márkák jelennek meg hazánkban a közeljövőben, ami élénkíteni fogja a versenyt, a kérdés sokkal inkább az, hogy ebből mi, magyarok profitálunk-e.
Ott van rögtön a BYD, amely itthon a 148 eladott személyautóval 25,4 százalékos részesedést hasított ki júliusban a tisztán elektromos BEV-kategóriából. Idén pedig 663 értékesített darabnál járnak, ami esetükben azért nagy szó, mert tavaly októberben jelentek meg a magyar piacon.
A kínai autók magyarországi térnyerését segítené elő, ha az MG-t is tulajdonló SAIC nálunk építené fel első európai gyárát. A cég várhatóan szeptember 30-a előtt dönt a beruházásról, az első, a kontinensen készült kocsiját pedig 2027 negyedik negyedévében tervezi legyártani.
Markó Zoltán úgy gondolja, hogy ugyan most még nem az, de az okostelefonokhoz hasonlóan az autóknál is eljön az az idő, amikor divatos lesz a kínai származás.
A Szeged mellett épülő BYD-gyár lesz a kínai gigász legfontosabb helyőrsége abban a küzdelemben, amelynek a végkimenetele eldönti, ki lesz Európában a legnagyobb gyártó.
Németország mind a termékeknél mind a szolgáltatásoknál a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb: jó irány a magyar kormány részéről, hogy a gazdasági semlegességgel bővítse a magyar gazdasági kapcsolatokat és ezáltal érjen el növekedést.
Helyi közlekedésre van már egy-két jó elektromos és a kínaiak között is vannak kimondottan jó kis kocsik, de az autó nekem még mindig az élményről szól.
A Mustangot semmire nem cserélném le.
Ráadásul, ha nyugisan használom 8-9 literrel simán elmegy. 30000 km után 11.8 az átlagfogyasztása a legutóbbi tankolásnál 550 km-t írt hatótávnak (61 literes tanknál), ami több mint, amit egy átlag elektromos bír.
No igen, Magyarországon kb 4,1 millió autó van, ebből ~51 ezer az összes zöld rendszámos. Egy év alatt 663 db a hibahatáron kívül esik. Az e-autó, van akinek nincs problémája, az vesz egyet. A hybrid a megoldás, hogy ne kelljen 2 autó. Nyugaton általában 2., 3. autónak veszik. Norvégiában sem csökkent a belsőégésűek száma, sőt növekedett. Hybridből nem nagyon van kínálat kínai márkából. Csak jelzem, hogy 250+ autógyártó van Kínában. Az e-autó ott is csak városban jelent megoldást.
Amíg nem lesz rajtuk vonóhorog én nem veszek, nekem ez fontos szempont. E tekintetben a Diesel még sokáig itt lesz velünk én úgy hiszem. Most is az van, meg az előző is az volt.
Az elektromosnak nagy a tömege, vontatásra nagyon jó lenne, csakhát az a fránya akksi nem bírja.