Felkötheti a nadrágját Von der Leyen, ha Trump nyeri az elnökválasztást
A közép-európai országok viszont kedvező helyzetbe kerülhetnek.
Idén is izgalmas vitáknak és beszélgetéseknek ad teret a tusványosi szabadegyetem.
Nyitókép: Századvég
A Századvég-lounge sátorban a 33. Tusványosi Szabadegyetem hivatalos első napján Európa válságáról vitázott egymással Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő és Molnár Attila Károly, a Századvég eszmetörténésze. A moderátor Megadja Gábor, a Századvég kutatóigazgatója volt. Megadja azt a kérdést tette fel először a résztvevőknek, valóban válság van-e Európában (Nyugaton) vagy csak fenntartja magát ez a válságtudat?
Molnár Attila Károly erre azt válaszolta, hogy már a francia forradalom óta létező gondolat a Nyugat válsága. „Sokan mondhatják, hogy ez tévtudat, de az elmúlt 30-40 évben olyan empirikus adat is előkerült, ami azt mutatja, hogy a Nyugattal sok probléma van.
A II. világháború végén Európa elvesztette az önállóságát és a saját maga feletti rendelkezést.
Amire annyira büszkék voltak az európaiak, legyen szó a kultúráról vagy a gazdaságról, abban megcsúszás tapasztalható. Ezt leginkább a geopolitikai önállóság elvesztésében lehet látni” – hangsúlyozta az eszmetörténész.
Kapcsolódó vélemény
A történelemben alig találunk korokat, amelyek büszkébben moralizáltak volna – azaz morális érvekkel igyekeztek uralmi igényeiket igazolni –, mint a demokrácia kora.
Schiffer András közölte, kikerüli a Nyugat válsága diskurzust. „Ha ennyire nyilvánvalóan ki lehetne jelenteni, hogy a térség válságban van, akkor nem kellene migrációs válságról beszélni, mert senki nem akarna idejönni”.
Majd azzal folytatta, hogy az elmúlt 30-40 évben Kelet-Európa számára túlságosan is igazodási pont volt Nyugat-Európa. A volt országgyűlési képviselő úgy vélte, az elmúlt fél évszázadban is teremtett értéket a Nyugat, még ha az nincs is azon a szinten, mint a megelőző száz évben. Az egykori LMP-s politikus szerint a modernitás válságba jutott, a globális-lokális tengelyt is keresztülmetszve van egy szakadás. „1945-ben nem pusztán Kelet-Európa került megszállás alá, hanem a Nyugat is. Csak míg Keleten a szovjetek diktáltak, addig a kontinens másik felén az amerikaiak” – hangzott el.
Molnár Attila Károly arra is kitért, hogy míg az arab országokban népességrobbanás zajlik, addig Európa egye vidékei teljesen kiürülnek, egy nagy vákuum keletkezik, és ezeket a muzulmán országokból érkezők töltik fel. Schiffer András ehhez hozzáfűzte, nem kell itt bizonygatni, hogy mekkora migrációs krízis van, „de ha komolyan rágyógyulunk arra, hogy a Nyugat válságban van, akkor már-már elfogadjuk azt, hogy a világ más pontjain minden rendben van. Pedig nincs így”.
Az ügyvéd leszögezte, hogy
a jelenleg uralkodó helyzetből a kiút az a lokalitás erősítése lehet.
Azzal kell megküzdeni, hogy irgalmatlan nyomás nehezedik a közösségekre, hogy egy uniformizált létformát vegyenek fel. (...) Ez az egész egy torz látásmód. A kelet-közép-európai közösségek úgy tudnak fejlődni, ha a saját útjukat megtalálják” – mondta az egykori LMP-s országgyűlési képviselő.
Végül arra a kérdésre is igyekeztek választ adni a vitázó felek, hogy Európa vissza tudja-e szerezni önállóságát Amerikától.
Molnár úgy vélte, az ukrajnai háború óta látszik hogy a globális erőviszonyokban átalakulás zajlik. Schiffer ehhez hozzátette, hogy 2025 január végén, még ha adminisztrációváltás is lesz a Fehér Házban, az nem fog mindent rögtön megoldani. „Szerintem Európán belül azt lehetne tenni, – függetlenül attól, hogy mi lesz az amerikai elnökválasztás eredménye –, hogy
lépésről lépésre vissza kell szerezni az európai intézményeket”.
Az ügyvéd felhívta arra a figyelmet, hogy az Egyesült Államok demokratikusnak hazudott gépezete a globális cégek kezében van. Ezt az elmúlt napok történései is bizonyították – idézte fel a Joe Biden visszalépése óta zajló történéseket az LMP valamikori politikusa.
Molnár Attila Károly az fenti gondolatokra úgy reagált, hogy „bármennyire is erősek ezek a globális cégek, a nemzetállamok működésén vagy a civil szerveződéseken látszik, hogy kezd a rendszerük meginogni, elég csak a francia sárgamellényes megmozdulásokra gondolni. Továbbá az is kérdéseket vet fel az eszmetörténész szerint, hogy mi lesz azzal a mintegy tíz százaléknyi muzulmán réteggel, akik Nyugat-Európában él, és a vallásán keresztül igyekszik választ adni mindennapjainak kérdéseire”.
Ezt is ajánljuk a témában
A közép-európai országok viszont kedvező helyzetbe kerülhetnek.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Nem az a kérdés, hogy Orbán Viktor miért bocsátkozott ilyen küldetésbe, hanem, hogy Olaf Scholz miért nem tett így az utóbbi másfél évben – mondja Schiffer András abékemisszióról. Interjúnk.