Szakértőt kérdeztünk arról, hogy mi áll a folyamat hátterében.
Nyitóképen: Az agyhártyagyulladás és a szamárköhögés gyógyszere, a klóramfenikol alapanyagát gyártják autoklávokban a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában. Fotó: MTI / Vadas Ernő
Meglepő jelenség ütötte fel a fejét az előző másfél évben: olyan kórok okoznak tömeges megbetegedést, amelyekről azt hittük, sosem térnek vissza, köszönhetően a védőoltásoknak és a modern gyógykezelésnek.
Az egyik ilyen a kanyaró (morbilli), amely lázzal és kiütéssel járó, rendkívül fertőzőképes és súlyos, vírus okozta megbetegedés. A kór elleni védőoltást először 12–15 hónapos korban kapják a gyermekek kötelezően, az emlékeztető oltást pedig 11 évesen. Ez év elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívást tett közzé, mivel tavaly január és október között harmincszorosára emelkedett a kanyarós esetek száma Európában a 2022-es év egészéhez képest. A Közép-Ázsiáig terjedő térséghez tartozó 54 államból 40-ben mutatták ki a ragályos betegséget, több mint 30 ezer esetet regisztráltak; tavalyelőtt pedig mindössze 941 megbetegedést jelentettek. A legerősebben érintett országok között található Kazahsztán és Oroszország tíz-tízezret meghaladó esetszámmal. A WHO szerint a kanyarós megbetegedések száma világszerte egy év alatt csaknem megduplázódott.
A szamárköhögés ellen alkalmazott vakcina négy-öt évre nyújt védelmet”
Hazánk közvetlen térsége is érintett: Romániában tavaly 2805 embernél regisztrálták a megbetegedést, közülük 3-an meghaltak; az egészségügyi minisztérium tavaly december elején hirdette ki a kanyarójárványt. A legtöbben Maros, Brassó és Kolozs megyében, valamint Bukarestben kapták el a kórt. Szerbiában is megnőtt a betegség előfordulása: az egészségügyi hatóságok már tavaly fokozták készenlétüket a kanyaró terjedése miatt, és aggasztónak nevezték, hogy az országban csökkenést mutat a vírus ellen beoltottak aránya. Idén februárban már azt közölték, hogy Belgrádban kanyarójárvány van, s a betegek többsége – akik között felnőttek és gyerekek vegyesen vannak – nem kapott védőoltást.
Tőlünk nyugatra is terjed a betegség. Ausztriában 2023 februárjában kezdődött a kanyarójárvány, szomszédunk még idén februárban is a kanyaró által legfertőzöttebb európai országok között szerepelt; az év első öt hetében 54 esetet diagnosztizáltak, a legtöbbet Bécsben.
Még nagyobb intenzitással támad a szamárköhögés (pertussis), amellyel szemben szintén oltással védekezünk sok évtizede, de sem a vakcina, sem a betegség átvészelése nem eredményez élethosszig tartó védettséget.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) májusi közlése szerint jelentősen megugrott a fertőzések száma az Európai Gazdasági Térségben: 2023 januárja és 2024 áprilisa között 60 ezer esetet jelentettek. A járványban 19 halálesetet jegyeztek fel, 11-et csecsemőknél és 8-at idősebb felnőtteknél. Hollandiában idén 600 csecsemő fertőződött meg szamárköhögéssel, közülük 5 belehalt.
A szamárköhögés nálunk is terjed: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai alapján július elején tovább nőtt a megbetegedések száma. A július 1. és 7. közötti időszakban a pertussisbejelentések a fővárosból, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Pest és Tolna vármegyéből érkeztek, ezzel már 100 fölött van az idén diagnosztizált esetek száma.
A jelenség kapcsán Rósa Ágnes, a Házi Gyermekorvosok Országos Érdekképviseleti és Szakmai Egyesületének (HGYE) alelnöke lapunk érdeklődésére megerősíti: egész Európában növekszik a szamárköhögéssel diagnosztizált betegek száma, sőt van, ahol már járványról lehet beszélni, a környező országok közül például Szerbiában és Horvátországban. A szakember emlékeztet: Magyarországon korábban rendkívül ritka volt e fertőzés. „A kórokozó az emberi orrnyálkahártyában él és szaporodik, folyamatosan velünk van, így rendszeresen találkoztunk vele, ami időnként megerősítette a nemzeti védőoltási program eredményeként megszerzett védettségünket. A koronavírus-járvány időszakában viszont az óvintézkedések hatására sok más betegséghez hasonlóan ezzel a kórokozóval sem találkoztunk, így a megerősítés elmaradt” – magyarázza. A szamárköhögés egy cseppfertőzéssel terjedő bakteriális megbetegedés, amelynek fertőzőképességi indexe 90 százalék körül van. 7–10 napos lappangási idő után gyakran banális légúti tünetek jelentkeznek, amelyeket erősödő, főleg éjszaka jelentkező köhögés jellemez. A második hét végére a köhögés jellege változik, egyre hosszabban tartó és erősebb, izgatott, görcsös lesz, és a köhögések végén hangos, elnyújtott, sivító belégzési „húzás” hallatszik, ami többször ismétlődhet. Ez a szakasz két-három hétig is eltarthat, majd fokozatosan csökken a rohamok száma.
Rósa Ágnes felhívja a figyelmet, hogy a betegség minden korosztályt érinthet, és különösen a megfelelő védettséggel még nem rendelkező, 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőkre jelent nagy veszélyt. „Ebben az életkorban súlyos, esetenként halálos kimenetellel is számolni kell. A rohamszerű köhögések alatt oxigénhiány, emiatt agykárosodás léphet fel, kialakulhat szövődményként tüdőgyulladás, légzési elégtelenség vagy bordatörés is. A serdülők, a felnőttek általában enyhébb tüneteket mutatnak, és nemritkán hetekig elhúzódó izgatott köhögés hátterében igazolódik a fertőzés” – hívja fel a figyelmet.
Romániában, Szerbiában és Ausztriában járványt okozott a kanyaró”
Annak kapcsán, hogy miként kerülhető el a járvány, a szakember emlékeztet: Magyarországon az oltási rendszer a 2, 3, 4, 18 hónapos korban, 6 évesen, majd az általános iskola 6. osztályában beadott oltásokkal minden gyermeknek biztosítja a folyamatos védelmet. Rósa Ágnes fontosnak nevezi, hogy megőrizzük azt a jelentős eredményt, hogy a kötelező oltási rendnek köszönhetően 95 százalékos az átoltottság, vagyis a gyermek korosztály védelme. „Ezt nem szabad veszélyeztetni azzal, hogy nem kapja meg minden gyermek az oltási sorozatot. A későbbiekben viszont a védettség megújítására már a páciensnek kell gondolnia, mert a jelenleg alkalmazott vakcina négy-öt évre nyújt védelmet. Saját és környezetünk megóvására javasolt az ismétlő oltás felvétele 18 éves kor felett tízévente, a családtervezés időszakában ötévente, és amennyiben az előző öt évben nem történt meg, a várandósság harmadik trimeszterében is, hiszen csak így garantálható a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők védelme, akik még nem kapták meg a teljes oltási sort, illetve még nem alakult ki a védettségük” – fejti ki a HGYE alelnöke.
Érdeklődésünkre kitér arra is, hogy a szamárköhögés felbukkanása előtt nálunk is tapasztalni lehetett a kanyarós betegek számának emelkedését, főleg az ország déli vármegyéiben, amit összefüggésbe lehetett hozni a romániai járvánnyal. „Amennyiben valamely országban vagy területen lazul az oltási fegyelem, ott a védőoltással megelőzhető betegségek előfordulási valószínűsége megnő, hiszen nem tűntek el, csak a védőoltások hatására visszaszorultak” –hangsúlyozza.
Több a skarlátos eset is
Egy másik, korábban rettegett gyermekbetegség is jelentős számú megbetegedést okozott tavaly: a Magyar Nemzet év végén arról írt, hogy többévnyi szünet után ismét berobbant a skarlát. November végére százakat diagnosztizáltak a kórral, ezzel több ezerre nőtt a betegségen átesett páciensek száma. Az esetszám még a gyerekorvosokat is meglepte, elmondásuk szerint sosem volt annyi betegük, mint 2023-ban. A skarlát, régebbi nevén vörheny egy bakteriális fertőzés, amely a test jelentős részét beborító vörös kiütés formájában jelentkezik, a legtöbb esetben torokfájás, valamint láz kíséri. Nincs ellene védőoltás. Bár régen súlyos gyermekbetegségnek számított, a modern antibiotikumok korában kevésbé fenyegető.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Hack Péter szerint a hétfőn bejelentett módosítások nem állítják helyre sem a jogállamot, sem a jog uralmát.
Már a hagyományos diagnózis felállítása előtt jelezhetik az egészségi állapot változásait.
„Magyar Péter ugyanazt csinálja, amivel korábban ellenfelét támadta.”
Az elviselhetetlen fájdalom már nemcsak a menstruációja alatt, hanem egy idő után a két ciklus között is kitartott.
Talán minden eddigi vezető bukásánál csúnyább.
Erdő Péter a jövőbeli terveiről is nyilatkozott.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
