A jelenség kapcsán Rósa Ágnes, a Házi Gyermekorvosok Országos Érdekképviseleti és Szakmai Egyesületének (HGYE) alelnöke lapunk érdeklődésére megerősíti: egész Európában növekszik a szamárköhögéssel diagnosztizált betegek száma, sőt van, ahol már járványról lehet beszélni, a környező országok közül például Szerbiában és Horvátországban. A szakember emlékeztet: Magyarországon korábban rendkívül ritka volt e fertőzés. „A kórokozó az emberi orrnyálkahártyában él és szaporodik, folyamatosan velünk van, így rendszeresen találkoztunk vele, ami időnként megerősítette a nemzeti védőoltási program eredményeként megszerzett védettségünket. A koronavírus-járvány időszakában viszont az óvintézkedések hatására sok más betegséghez hasonlóan ezzel a kórokozóval sem találkoztunk, így a megerősítés elmaradt” – magyarázza. A szamárköhögés egy cseppfertőzéssel terjedő bakteriális megbetegedés, amelynek fertőzőképességi indexe 90 százalék körül van. 7–10 napos lappangási idő után gyakran banális légúti tünetek jelentkeznek, amelyeket erősödő, főleg éjszaka jelentkező köhögés jellemez. A második hét végére a köhögés jellege változik, egyre hosszabban tartó és erősebb, izgatott, görcsös lesz, és a köhögések végén hangos, elnyújtott, sivító belégzési „húzás” hallatszik, ami többször ismétlődhet. Ez a szakasz két-három hétig is eltarthat, majd fokozatosan csökken a rohamok száma.
Fontos az átoltottság fenntartása
Rósa Ágnes felhívja a figyelmet, hogy a betegség minden korosztályt érinthet, és különösen a megfelelő védettséggel még nem rendelkező, 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőkre jelent nagy veszélyt. „Ebben az életkorban súlyos, esetenként halálos kimenetellel is számolni kell. A rohamszerű köhögések alatt oxigénhiány, emiatt agykárosodás léphet fel, kialakulhat szövődményként tüdőgyulladás, légzési elégtelenség vagy bordatörés is. A serdülők, a felnőttek általában enyhébb tüneteket mutatnak, és nemritkán hetekig elhúzódó izgatott köhögés hátterében igazolódik a fertőzés” – hívja fel a figyelmet.