Cikket írt a Reuters Magyar Péter látogatásáról: most már minden rendben, Lengyelország újra barátként tekint Magyarországra
Szimbolikus látogatásról beszélnek.

Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.

Eleget tett ígéretének Magyar Péter miniszterelnök, és első hivatalos útja Lengyelországba vezetett, ahova népes delegáció is elkísérte, köztük több miniszter. A Világgazdaság pedig úgy értesült, hogy a látogatás során fontos kérdések dőlhetnek el.
A vg.hu úgy tudja, hogy az út legfontosabb programpontjait szerdára, Varsóba ütemezték. Ahogyan arról Magyar Péter is beszámolt, a lengyel fővárosban találkozik a lengyel állami vezetés legfontosabb szereplőivel: Karol Nawrocki köztársasági elnökkel, Donald Tusk miniszterelnökkel, Wlodzimierz Czarzasty szejmmarsallal, valamint Malgorzata Kidawa-Błonska szenátusi elnökkel.

Az összeállításból az is kiderült, hogy a magyar delegáció vonattal utazott Krakkóból Varsóba. A közlekedési eszköz megválasztása pedig nem volt véletlen a lap értesülései szerint. A a kormányfőt kísérő miniszterek között ugyanis ott van Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is, akinek egyik fő feladata a magyar vasút helyzetének rendezése lesz.
Emlékeztettek, hogy
Vitézy korábban többször is példaként utalt a lengyel vasút hatalmas civilizációs fejlődésére, amely jelentős részben uniós pénzekből valósult meg.
A brüsszeli támogatások segítségével elért lengyel siker Magyar Péter szerint annak a bizonyítéka, hogy hasonló forgatókönyv Magyarországon is megvalósítható. Épp ezért nem véletlen az sem, hogy a tervek szerint harmadik külföldi útjának célállomása Brüsszel lesz, ahol egy olyan politikai megállapodást írhatnak alá, amely megnyitja az utat a befagyasztott uniós pénzekhez való hozzáférés előtt – tette hozzá a gazdasági portál.
Ezt is ajánljuk a témában
Szimbolikus látogatásról beszélnek.

Magyar Pétert a közlekedési miniszteren kívül elkísérte az útra Orbán Anita külügyminiszter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, Bóna Szabolcs mezőgazdasági miniszter, Tarr Zoltán kulturális miniszter, valamint Tóth Péter nemzetbiztonsági tanácsadó is.
A lengyel sajtó kiemelte Kapitány István jelenlétét a delegációban, ugyanis az ő tárcájára hárul majd a Tisza egyik választási ígéretének megvalósítása, amely 2035-ig jelentősen csökkentené az orosz energiahordozóktól való függőséget.
A Világgazdaság emlékeztett, hogy Kapitány miniszteri meghallgatásain ugyan hangsúlyozta, hogy Magyarország nem tud egyik napról a másikra lemondani az orosz gázról és olajról, Lengyelország azonban kulcsszerepet játszhat e folyamat támogatásában.
Az Interia Wydarzenia szerint a varsói találkozók alkalmat kínálnak arra, hogy a magyar fél lépéseket mutasson fel az energiaforrások diverzifikációja terén. Lengyelország regionális energetikai központként való pozicionálása alapvető nemzeti érdek, Budapestnek pedig – pusztán pragmatikus és politikai okokból is – érdekében állhat az ilyen együttműködés elmélyítése.
Ezt is ajánljuk a témában
Az is kiderült, hogy elkezdték a tárgyalásokat a 10,4 milliárd eurónyi uniós forrás lehívásáról.

De az értesülések szerint a tárgyalások fontos részét képezik a védelmi, katonai témák is. Ennek egyik eleme a SAFE-mechanizmus, amelynek keretében Magyarország 16,2 milliárd euróhoz jutott. A források legnagyobb kedvezményezettjei várhatóan a német Rheinmetall hadiipari konszernhez kötődő üzemek lesznek.
Ezért nem véletlen Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter jelenléte sem a delegációban, akit a lengyel sajtó szerint érdemes lenne meggyőzni arról, hogy legalább a támogatások egy részét a lengyel hadiiparban helyezzék el. Erre az Interia Wydarzenia szerint lenne lehetőség, mivel Magyar Péter kormánya élesen bírálja elődei fegyverkezési döntéseit.
A portál szerint két keretmegállapodásról van szó, amelyeket március elején – közvetlenül a választások előtt – kötött az előző kormány. A magyar vezérkar és a 4iG Űr és Védelmi Zrt. között aláírt szerződések összértéke meghaladja a 1300 milliárd forintot (4,06 milliárd eurót), és 2030 végéig maradtak volna érvényben.
A Tisza Párt azonban semmisnek tekinti ezt a szerződést. Emlékeztettek, hogy a miniszterelnök nyilvánosan felszólította az előző hatalomhoz kötődő köröket, hogy tekintsék nem létezőnek a megállapodást, egyúttal teljes körű vizsgálatot ígérve az ügyben. A lengyel kormány számára ez egyet jelent azzal, hogy a befagyasztott magyar megrendelésekből származó 4 milliárd eurós keret újraoszthatóvá válhat.
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala