A telefont a Dunába hajító politikus két Btk-s tényállást is kimeríthetett tettével, kérdés, mit lépnek a magyar és az európai intézmények.
Nyitókép: képernyőmentés
Mint ismeretes, Magyar Péter másfél hete egy szórakozóhelyen erőszakkal elvette egy őt videózó vendég telefonját, majd a Dunába hajította azt.
Ezt is ajánljuk a témában
A Ripost értesülései szerint biztonságiak vezették ki a Tisza-párti politikust Budapesten hajnali négy óra tájban egy fővárosi klubból. Az ügyben Magyar Péter is megszólalt.
A jelenlévők szerint az újdonsült politikus megütötte a vagyontárgy tulajdonosát, majd kicsavarta a kezéből a telefont. Az eset egyértelműen felveti valamely bűncselekmény gyanúját, ráadásul tettenérés és azonnali rendőrségi intézkedés esetén letartóztatást mint kényszerintézkedést is lehetett volna alkalmazni, hiszen Magyar csak a péntek hajnal történtek után pár nappal, június 24-én hétfőn vette át Európa Parlamenti képviselői mandátumát, amelynek köszönhetően mentelmi jogot szerzett. Ez védi őt a büntetőeljárásokkal szemben is.
De milyen bűncselekmények jöhetnek szóba?
A Metropol által megkérdezett jogi szakértők rablásnak minősítették az esetet, mondván hogy teljes mértékben megvalósult a Büntető Törvénykönyv 365. paragrafusa, amely így hangzik:
„Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot (…) alkalmaz (…), az rablás bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A rablás kiemelten társadalomra veszélyes, erőszakos vagyon elleni bűncselekmény, amelynél a bírói gyakorlat szerint a letartóztatás elrendelése indokolt.
Megjelent a sajtóban olyan jogértelmezés is, amely szerint a Magyar által elkövetett cselekmény a rongálás és a garázdaság tényállását meríti ki. Természetesen azonban a cselekmény pontos minősítése a nyomozó hatóság és a bíróság feladata.
Az egész cselekmény egészen könnyen felfejthető és bizonyítható, (a szemtanúk mellett térfigyelőkamerák, illetve magának a megrongált telefonnak a felvételei is felhasználhatóak) a büntetőjogi felelősségrevonás akadálya egyedül Magyar friss mentelmi joga lehet. Kérdés, mit válaszol az EP, ha a magyar hatóságok kikérik Magyart a strasburgi intézményből. A gyakorlat szerint magánvádas bűncselekménynél ( ilyen például a rágalmazás és a becsületsértés) nem szokták kiadni a politikusokat, az erőszakos és a korrupciós bűncselekményeknél azonban igen. ( Ezért sem számíthat hosszú franciaországi és belgiumi luxuséletre az életveszélyt okozó testi sértéssel vádolt Ilaria Salis sem, már ha az EP nem köpi szembe saját korábbi elveit - a szerk.)
Ezt is ajánljuk a témában
Az általános hozzáállás alapján a mentelmi jogot kérésre felfüggesztik, kivéve, ha megalapozott a gyanú, hogy az eljárás célja az érintett képviselőnek való politikai károkozás – mondta a Mandinernek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Amint arra a Metropol rá is mutat, nagyon gyakoriak, szinte naponta történnek hasonló bűncselekmények, amelyek nyomán meg is indulnak a büntetőeljárások az érintettek ellen. Túlzás nélkül állíthatjuk tehát, hogy precedens értékű lesz a magyar hatóságok és az európai intézmények ebben az ügyben tanúsított magatartása, hiszen vagy eljárás indul egy frissen megerősödött pártvezér ellen, vagy ismét bebizonyosodik, hogy amit szabad Jupiternek, nem szabad azt az átlagembernek.
Kiszámoltuk, hogy mennyiért csinálta a nagy semmit a Tisza Párt vezére.
Megint nem született volna magyarpéteres poszt, ha nem támad minket.
Komoly léket kapott a Tisza eddigi stratégiája. Kovács András véleménycikke.
Egy tagot nem vett fel Magyar egy év alatt, de ő már mindent elintézett.
A 31 éves férfit fegyveres rablás és lopás miatt keresték; három elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Az eladó alighanem jó eséllyel pályázna a világ legelhivatottabb dolgozója címre.
Az elszólás és a fenyegetés tudvalévőleg nem ritka jelenség Cain kis csapatában. Nizalowski Attila jegyzete.
A miniszter a közösségi oldalán válaszolt.
