Ilaria Salis mentelmi joga: kulcskérdés lesz a szélsőbaloldali képviselők befolyása

Nyitókép: Salis és apja a bíróságon (Fotó: Kisbenedek Attila/AFP) 

Múlt héten hagyhatta el a bűnügyi felügyeletben meghatározott lakhelyét és egyben Magyarországot is a június 9-i európai parlamenti választáson képviselői mandátumot szerző olasz Ilaria Salis, az antifa-ügy elsőrendű vádlottja. 

Sokakat felháborított, hogy ezzel a politikai fogással nem csak kiszabadult, de mentességet is szerzett magának a szélsőbaloldali aktivista, aki tavaly februárban társaival együtt vert félholtra Budapesten ártatlan embereket, csak azért, mert azt feltételezték róluk, hogy szélsőjobboldali szimpatizánsok.

sőt, kifejezetten jókedvűnek tűnt a tárgyalásokon. Mosolyogva érkezett, hívei lelkesen üdvözölték, megtapsolták. Arra azért ő és apja is gondot fordított, hogy folyamatosan panaszkodjanak a magyarországi börtönkörülményekre, amit egyébként a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága vissza is utasított. 

Bűnügyi felügyelet, majd szabadlábra helyezés

Végül Salist tizenhat millió forintos óvadék ellenében engedték ki a letartóztatásból és helyezték bűnügyi felügyeletbe. 

A húzás pedig bejött, Salis a Zöldek és a Baloldal Szövetségének jelöltjeként bejutott az EP-be, ezzel pedig mentelmi jogot szerzett. Az aktivista lábáról azonnal le is került a nyomkövető, el is hagyta Magyarországot és ezzel hirtelen elég messze kerültünk attól, hogy magyar bíróság ellőtt feleljen tetteiért, annak ellenére a Fővárosi Törvényszék azonnal kezdeményezte az Európai Parlamentnél az aktivista mentelmi jogának felfüggesztését. 

Már csak a hab a tortán, hogy Angelo Bonelli, a Baloldaliak és Zöldek Szövetsége képviselője Salis szabadon engedése után azt nyilatkozta: Salis a demokráciáért, a jogállamiságért és a polgári jogokért fog küzdeni Európában, amit Magyarországgal kezd majd.

Bizottság elé kerül az ügy

De mi következik most? 

Ahogy Dornfeld Lászlótól, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjétől megtudtuk, a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérelmet az EP plenáris ülésén jelentik be, majd az EP Jogi Bizottsága zárt ülésen tárgyalja. A Bizottság minden ügyhöz külön előadót rendel, aki szokás szerint más országból és más politikai csoportból van, mint az érintett. Ekkor lehetőség van iratokat benyújtani, információt kérni, illetve az érintett képviselőt meghallgatják. Ezután a bizottság jelentést készít az ügyről, amiben javaslatot tesz arra, hogy felfüggesszék-e az érintett képviselő mentelmi jogát, amiről végül az EP plenáris ülésén az összes képviselő szavazata dönt.

Mivel az EP-plenáris ülése mindenképp szükséges része a folyamatnak, ennek dátuma lényeges az ügy szempontjából: július 16-19. között lesz legközelebb ilyen, ez azonban az új EP alakuló ülése lesz, ahol tisztségviselőket is választanak, így kérdéses, bele fog-e férni az egyébként is zsúfolt napirendbe Salis ügye. Ezután nyári szünetre mennek a képviselők, a következő EP plenárisra szeptember 16-19. között kerül majd sor.

Dornfeld László lapunknak kifejtette: a Jogi Bizottság igen széleskörű felhatalmazást kap arra az EP-től, hogy a mentelmi jog felfüggesztésének gyakorlatát alakítsa azáltal, hogy meghatározza annak alapelveit. Az általános hozzáállás az, hogy a mentelmi jogot kérésre felfüggesztik, kivéve, ha megalapozott annak gyanúja, hogy az eljárás célja az, hogy politikai kárt okozzon az érintett képviselőnek. Ez utóbbit az ügy körülményei alapján lehet megállapítani. Ennek során olyan tényezőket vehetnek figyelembe, mint a vádemelés időzítése, a nem elégséges bizonyítékok, de azt is, ha az eljárást politikai ellenfél indította a képviselő ellen. 

„Az alapján, ahogy az ügyet a Soroshoz kötődő NGO-k és média a kezdetektől fogva keretezte, úgy érzem, nem lesz nehéz dolguk” – fogalmazott az elemző.

Elfogatóparancsot is kiadhatnak

Amennyiben felfüggesztik Salis mentelmi jogát, úgy folytatódhat ellene az eljárás – mondta az elemző. Míg a mentelmi jog akadálya a tárgyalás folytatásának, a vádlott távolléte önmagában már nem az. Maga Salis is dönthet úgy, hogy lemond a személyes jelenlétről a tárgyaláson, és csak ügyvédje képviseli az eljárás során. 

Amennyiben nem függesztik fel a mentelmi jogát, akkor se lélegezhet fel teljesen. Az EP-képviselők mentelmi joga ugyanis nem egy „ingyen szabadulhatsz a börtönből” kártya, hiszen az csak a képviselőség idejére szól – figyelmeztetett Dornfeld László. Addig pedig az általa követett cselekmények nem fognak elévülni, vagyis, ha nem választják újra, folytatódhat ellene a büntetőeljárás – tette hozzá.

Mindenesetre talán nem mellékes, hogy a szélsőbaloldali aktivista rögtön csalódás okozott az őt támogató politikai erőknek, amikor nem jelent meg és nem szólalt fel a múlt hét végi pártösszejövetelen. Apja indoklása szerint lánya rettentően kimerült a hosszadalmas börtöntől, ahol kínzásokat kellett elszenvednie.