Nem Lengyelország és a NATO akar háborút, hanem Oroszország akarja továbbra is folytatni elfogadhatatlan háborúját. Világos?
Nyitókép: Alekszandr Zemljanyicsenko
„Azt állította ezen kívül Orbán Viktor (ugyancsak a rádióban), hogy »a lengyel külügyminiszter mondata vágott mellbe leginkább a héten, aki azt mondta, hogy ennek a háborúnak nincsen diplomáciai megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani.«
Ezzel szemben a tény az, hogy Sikorski lengyel külügyminiszter arról beszélt, hogy »többször próbálták rávenni Putyint a diplomáciai rendezésre, de ő ezt mindig elutasította, és láthatóan csak a gazdasági és katonai erőből ért«.
Vagyis nem Lengyelország és a NATO akar háborút, hanem Oroszország akarja továbbra is folytatni elfogadhatatlan háborúját. Világos? Vagy szándékosan sötét…
Azt is állította a kormányfő, hogy »1999-ben a NATO Szerbia megtámadása mellett döntött, és Magyarországnak eszközöket kellett a NATO rendelkezésére bocsátania. De az amerikaiak szerettek volna egy északi frontot is megnyitni, amit én visszautasítottam, ezzel sikerült Magyarországot kívül tartanom a háborún.«
Ezzel szemben a tény az, hogy nem sikerült távol tartania, mert első kormánya teljes mellszélességgel támogatta az atlanti szövetség beavatkozását, miközben az MSZP egy része tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról induljanak NATO-bombázók szerbiai bevetésre. Végül is azonban a parlament óriási többséggel szavazta meg a NATO korlátlan légtér- és repülőtér használatát Magyarországon. Hát így nem maradtunk ki akkor. Ilyen hősiesen.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Tényleg az az egyetlen megoldás, hogy a NATO a saját csapataival belépjen az orosz–ukrán háborúba, ami egyértelműen a harmadik világháború nyitánya lehet? Valóban ezt akarjuk? A magyarok erősen kételkednek ebben.
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
Anders Fogh Rasmussen szerint fontos, hogy a tagok szembe tudjanak szállni az Egyesült Államokkal.
Hamarosan Pekingben fog találkozni Hszi Csin-ping és Donald Trump.
A magyar közvéleményt híresen nem érdekli a külpolitika – vagy mondhatnánk azt is, hogy mivel a magyar nyilvánosság elég szelektíven számol be a külvilág történéseiről, így sokszor maga a kontextus is hiányzik, amiben a külvilág történései értelmezhetőek.
Nem akar leállni az orosz elnök.
Kaja Kallas lesöpörte az új tervet az asztalról.
Az új kormány tagjai letették a hivatali esküjüket, holnaptól el kell kezdeniük dolgozni.
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
