Szalai Zoltán: Sem Magyarország, sem a Mandiner nem Putyin bábja

Nyitókép: Szalai Zoltán, HírTv.hu

Néhány nappal ezelőtt Donald Tusk X-oldalán kritizálta Mateusz Morawiecki a Mandinernek adott interjúját. A lengyel kormányfő úgy fogalmazott:  „Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk évfordulóján Budapesten, egy oroszbarát hetilapban jelentette be, hogy Brüsszel (nem pedig Moszkva) »jelent veszélyt jelent az európai demokráciára«. 

– írta Tusk.

Tusk állításaira Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgatója előbb szintén az X-en reagált, majd hosszú interjút adott az ügyet már az első pillanatban követő lengyel wPolityce portálnak. 

 Az Aggódva figyelem, ami Lengyelországban történik a választások után című cikkben Szalai Zoltán elmondta, nagyon meglepte „a szabad véleménynyilvánítás jogát talán nem ismerő” Tusk bejegyzése, különösen annak a kemény hangneme, ráadásul pont azzal a magyar médiummal szemben, 

A riporter azon kérdésére, miért döntött úgy, hogy a hetilapjában interjút közöl a volt lengyel miniszterelnökkel, a Jog és Igazságosság párt egyik vezetőjével, úgy válaszolt, amikor kiderült, hogy Morawiecki is felszólal a CPAC Hungaryn, kézenfekvő volt ennek a fontos, miniszterelnökként igen sikeres és régóta a magyarok nagy barátjaként viselkedő európai politikusnak a megszólítása. A Mandiner hetilap és online portál „mint az egyik legnagyobb és legkomolyabb magyarországi médium amúgy is igyekszik minden Magyarországra érkező fontos vendéggel interjút készíteni, így történt ez Radoslaw Sikorski 2022. nyári magyarországi látogatásakor is”.

„Ezen állítások nagy része egybeesik a magyar társadalom többségének a véleményével, a volt lengyel miniszterelnök például ugyanúgy kritikusan szemléli az unió de facto egy állammá válásának terveit, és bírálja Brüsszel nemzetünkhöz való hozzáállását. De persze akadnak jelentős eltérések is, többek között Ukrajna katonai segítésének kérdésében, amit Lengyelország feltétel nélkül támogat, Magyarország viszont nem, mert az szerintünk csak a háborút hosszabbítaná meg. Mindezek viszont mind a magyar, mind a lengyel közvélemény által már jól ismert állítások” – foglalta össze Szalai Zoltán.

A kérdező idézte Tusk X-bejegyzését, mire a Mandiner lapigazgatója elmondta, a média különböző irányultságainak tiszteletben tartása, amellett, hogy a Mandiner nyíltan konzervatív újság, a demokrácia egyik sarokköve. Hozzátette, reméli, hogy Tusk is megérti ezt a nagyon fontos elvet, akivel szintén „készek vagyunk bármikor interjút készíteni, hiszen a párbeszéd a kulcsa az országok és az emberek közötti közös megértésnek és együttműködésnek”.

Tusk azon utalására, amely hazánknak az ukrajnai háborúhoz való hozzáállásáról szólt, Szalai Zoltán vázolta az ezzel kapcsolatos magyar álláspontot. Szerinte Magyarország ezzel kapcsolatos kiállását gyakran félreértik. 

A második világháborús történelmünk és a szovjetek által véresen elfojtott 1956-os forradalom emléke miatt nem is gondolhatnánk ezt másképp. Nagyapám 1945 után öt évet töltött egy szibériai gulágon, így a családomnak is bőven vannak rossz emlékei Oroszországgal kapcsolatban” – magyarázta.

Hozzátette, a magyarok ennek ellenére sem látják, miben is vinné előbbre az Ukrajnának nyújtott hatalmas katonai támogatás a dolgokat. Az ukrán területek mintegy húsz százaléka orosz ellenőrzés alatt van, a frontvonalak már régen megmerevedtek, és ha ez a helyzet még évekig konzerválódik, kétséges, Ukrajna valaha is vissza tud-e szerezni bármit. 

A magyarok erősen kételkednek ebben. Ezért is annyira fájók az ellenük felhozott vádak: ha valaki  másképp akarja elérni a békét, akkor az rögtön és kizárólag csak Putyin bábja lehet? 

Úgy gondolom, hogy a lengyelek mint Európa egyik legokosabb nemzete, nem fogják hagyni magukat befolyásolni, közösen kell azon kell dolgozniuk, hogy megértsük a másik fél gondolkodását” – foglalta össze a lapigazgató az ezzel kapcsolatos magyar álláspontot.

Végezetül az is szóba került, hogy Szalai Zoltán aggodalommal figyeli, milyen Brüsszel segítette antidemokratikus folyamatok történnek Lengyelországban a választások után, és reméli, hogy „Tusk megérti történelmi felelősségét a magyar–lengyel barátság hosszú hagyományainak fenntartásában, és nem fogja hatalmát arra használni, hogy támadja és gyengítse országaink egységét”.