Milliók folyhatnak ki a csődközeli Budapestről: Karácsony Gergely idén is döntött prémiumkifizetésről

Ha tízmilliók nem, de azért így is kirepülhet pár millió a csőd szélén táncoló fővárosból prémiumkifizetés gyanánt. Közérdekű adatigénylésünk nyomán kiderült: a Budapesti Nagybani Piac Zrt. vezérigazgatója, Boros András bruttó 8 millió 280 ezer forintot vehet fel a 2024. évi prémiumfeladatok teljesítése után.

Számadó Tamás főjegyző a Mandinernek jelezte, a többszemélyes társaságok esetében a prémiumkifizetéseket megalapozó döntéseket a társaságok legfőbb szerve, azaz a taggyűlés, illetve közgyűlése hozza meg az adott társaság költségvetésének terhére. Ezért a kifizetések formájára és időpontjára vonatkozóan a Főpolgármesteri Hivatal nem rendelkezik információval.

BKK, BKV, BKM és a többiek: rengeteg pénz ment el prémiumkifizetésekre

Emlékezetes, tavaly 200 millió forintnyi prémium kifizetéséről döntött a városvezető. „Jóváhagytam, mert a munkaszerződésük úgy szól, hogy a teljes éves javadalmazásuk nagyjából 72 százalékát személyi alapbérként, havonta kapják meg, míg a teljes javadalmazásuk 28 százalékához csak akkor juthatnak hozzá, ha a teljesítménykövetelményeknek is megfelelnek – ebben az esetben viszont jog szerint jár nekik ez a prémium” – érvelt egy éve Karácsony.

Walter és Bolla azt követően távozott pozíciójukból, hogy a 444.hu idén májusban megírta, a cégvezető közeli barátja a fővárosi vállalatot milliárdokkal megkárosító bűnszervezet fejének (részletekért lásd keretes szövegünket – a szerk.). A portál forrásai Bollát és az ügyben „Nagymester” néven emlegetett elsőrendű vádlottat rendszeresen látták együtt bulizni.

Bollát Karácsony mentette fel, Walter viszont önként távozott posztjáról, és mint most megtudtuk, nem kapott sem végkielégítést, sem egyéb juttatást.

Vita a prémiumok kifizetéséről: itt van az ÁSZ-jelentés

Nemcsak Budapest jogszerűtlen működése (a főpolgármesternek továbbra sincs megválasztott helyettese), csődközeli helyzete, de évről évre a prémiumkifizetések ügye is borzolja a kedélyeket. Július utolsó napján hozták nyilvánosságra az Állami Számvevőszék jelentését. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy Budapest Főváros Önkormányzata mint tulajdonos megfelelően érvényesítette-e tulajdonosi jogait és teljesítette-e kötelezettségeit a közfeladat-ellátásban résztvevő BKK Zrt.-nél és a BKV Zrt.-nél.

Az ellenőrzés kiterjedt továbbá egyebek mellett a pénzügyi gazdálkodás megfelelőségének vizsgálatára, valamint cél volt az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátását befolyásoló gazdálkodási kockázatok feltárása és értékelése is. Itt szerepel:

A hatáskörében eljáró főpolgármester a gazdasági társaságok felsővezetőit 2021-től nem kizárólag előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján – azaz nem a jogszabályban szereplő feltételnek megfelelő módon - részesítette prémium kifizetés címen juttatásban, mivel a prémiumfeladatokat a 2021. és 2022. évek vonatkozásában 2021. december 6-án, illetve 2022. december 19-én határozta meg, amikor azok már teljesültek vagy a teljesítésük előrehaladott volt.

„A kérdéses juttatások ugyanis nem tekinthetőek az Mt. 137. §-a szerinti teljesítménybérnek – írták. – Ezek a prémiumok ugyanis nem képezik a kérdéses vezetők alapbérének a részét [ami a teljesítménybér fogalmi eleme – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény {a továbbiakban: Mt.} 137. § (1) bekezdése szerint], így a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti rendelkezés szóhasználata ellenére nem alkalmazhatóak rá az Mt. 137. § (2) bekezdésének és 138. § (4) bekezdésének az ÁSZ jelentésben hivatkozott rendelkezéssel.”

Vagyis hiába posztolja ki a főpolgármester, hogy a cégvezetők a teljes javadalmazásuk 28 százalékához csak akkor juthatnak hozzá, ha a teljesítménykövetelményeknek is megfelelnek, ezt nem szó szerint kell értelmezni.

Hozzátették, ez a javadalmazási szabályzatokból, de a kérdéses munkavállalók munkaszerződéseiből is nyilvánvaló,

Egyébiránt az ÁSZ jelentése szerint a budapesti közösségi közlekedés jövője érdekében sürgős intézkedésekre van szükség a finanszírozás és az irányítás területén egyaránt. Ennek érdekében az ÁSZ összesen 14 javaslatot fogalmazott meg a vezetők részére.

Nyitókép forrása: Facebook