A pesti Kőbánya lett a magyarországi lengyel közösség fellegvára, aminek történelmi okai vannak. A közösség mai képviselőivel jártuk be a X. kerület lengyel emlékeit.
Alig akad olyan személy Magyarországon, aki ne ismerné a „lengyel, magyar két jó barát” kezdetű mondást, sőt, jó páran a versike első sorát lengyelül is el tudják mondani. Arról viszont már kevesebben tudnak, hogy hol él jelentősebb lengyel közösség hazánkban, és tagjai miként ápolják nemzeti hagyományaikat. Ennek eredtünk nyomába Takácsné Kalińska Katarzynával, a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének elnökével és Nizalowski Attila városkutatóval, lapunk rendszeres szerzőjével.
A Szent Adalbert Egyesület 2023-ban ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. „Azzal a céllal jött létre, hogy visszakapjuk és újra élettel töltsük meg a Lengyel Házat, amely már a második világháború előtt is működött” – mondja Takácsné Kalińska Katarzyna. Felidézi, hogy bár korábban is érkeztek lengyelek Magyarországra, 1939 őszétől, miután Németország megtámadta Lengyelországot, megnövekedett a menekültek száma: civilek és katonák egyaránt emigráltak ide. A menekültek között voltak, akik Budapesten telepedtek le, mások szétszéledtek az országban – többek között Balatonbogláron leltek új otthonra –, vagy továbbmentek nyugatra.
A föld a permanens válság állapotába lépett, amelynek legpontosabb analógiája a weimari Németország. A Nyugat elveszítette a ritmusát és a szerkezetét, de Oroszország és Kína is kevésbé stabil a látszatnál. A társadalmaink sokkal sebezhetőbbek, mint azt önmagukról hiszik – állítja a legendás elemző, Robert D. Kaplan.
A BKK a tervek szerint teljesen át fogja alakítani az éjszakai közösségi közlekedését, jelentősen növelve az éjjel-nappali járatok számát és egyszerűsítve a hálózatot.