Friss kutatás bizonyítja, tényleg nem a migráció a megoldás
A magyar megoldás viszont még a koronavírus válság közepén is mutatta: hatásos.
Még a vészterhes 2022-es évben is sikerült öt helyet javítanunk a termékenységi ráták rangsorában.
Nyitókép: Pixabay
Mint ahogy arról a Mandiner is beszámolt, „A tények feltárása” címmel tíz részes cikksorozatot indított a Hungarian Conservative, aminek az első részében a hazai infláció történetével és összefüggéseivel foglalkoztak a szerzők, a másodikban a foglalkoztatás témáját járták körbe, a harmadikban a kereseteket, a negyedikben a GDP-t vették górcső alá, az ötödikben a szegénységet, a hatodikban pedig a családtámogatási rendszert.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar megoldás viszont még a koronavírus válság közepén is mutatta: hatásos.
A szerzők a hetedik részben a hazai demográfiai helyzetet járták körbe. Messziről kezdték, kifejtették, hogy a második világháború után a Marshall-tervvel Nyugat-Európa 1951-re az 1938-as termelés 135 százalékát termelte meg, és az országok a baby-boom idején a jóléti állam megteremtése felé mozdultak el.
A keleti blokk országaiban az államosítás közben a tetőfokára hágott, a legkisebb műhelyeket és üzleteket is elvették az iparosoktól és kereskedőktől, a gazdáktól pedig a kis földterületeket. A „közveszélyes munkakerülés” intézménye – és az államosítás – miatt a térségben nem következett be ez a jóléti változás, ahogy a baby-boom se.
Magyarországon az abortusz 1952 és 1955 közötti szigorú tilalma és a gyermektelenségi adó egyidejű bevezetése hároméves születésszám-növekedést eredményezett. Majd 1956. június 4-én (az első világháború végén Magyarországot felosztó trianoni békeszerződés aláírásának 36. évfordulóján),
hatályba lépett a történelem első abortuszt legalizáló törvénye, és a születési ráta meredeken csökkent.
Fél évszázaddal később, 2011-ben értük el a termékenységi mélypontot – fejtették ki a szerzők a cikkben – 2022-re a hatodik helyre kerültünk, a legnagyobb növekedéssel az EU-ban. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2022-ben, az orosz-ukrán háború első évében öt helyet léptünk előre, annak ellenére, hogy abban az évben kevesebb gyermekünk született, mint 2021-ben. Ez a visszaesés sokkal kisebb volt, mint más uniós országokban, jegyezték meg a szerzők, Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa és Varga Mátyás Zsolt.
A tavalyi 0,05 százalékos éves csökkenésünk az egyik legkisebb volt, 20 országban pedig 2022-ben nagyobb volt a csökkenés mértéke, mint Magyarországon,
ami azt eredményezte, hogy öt helyet javítottunk a termékenységi ráták rangsorában. Csak öt országban volt magasabb a termékenységi ráta, mint Magyarországon: Franciaország, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovákia.
Hazánkban a születésszám csökkenése 2022-2023-ban sokkal kisebb volt, mint 2008-2011-ben. Azt is fontos megjegyezni, hogy a 20-40 éves nők, a legaktívabb gyermekvállalási korosztály száma 2010-ben több mint 1,5 millió volt, mára pedig alig több mint 1 millió 160 ezerre, azaz csaknem negyedével csökkent.