Gazdaságilag köröket vertünk az EU átlagra, mindezt úgy, hogy kemény hátrányból indultunk
Közben meg a gazdaságunk ezer szállal kötődik a világ többi részéhez.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Nyitókép: Matthias Balk/picture alliance via Getty Images
Mint ahogy arról a Mandiner is beszámolt, „A tények feltárása” címmel tíz részes cikksorozatot indított a Hungarian Conservative, aminek az első részében a hazai infláció történetével és összefüggéseivel foglalkoztak a szerzők, a másodikban a foglalkoztatás témáját járták körbe, a harmadikban a kereseteket, a negyedikben pedig a GDP-t vették górcső alá.
Ezt is ajánljuk a témában
Közben meg a gazdaságunk ezer szállal kötődik a világ többi részéhez.
Az ötödik részben a szerzők a magyarországi szegénység helyzetét mutatták be. Először bemutatták azt, hogy a szegénység kérdése mindig is nagy politikai csatározások színtere volt, a különböző politikai erők más és más megoldásokat javasoltak: „a domináns baloldal a segélyezésen alapuló megoldásokat, míg a nem baloldaliak a munkán alapuló megoldásokat javasolták”.
Kifejtették,
„az ingyen pénz, a segély mindig vonzóbb,
de fenntarthatatlan, és mindig kevesebb, mint amit az emberek kereshetnének, ha dolgoznának, így alacsonyabb életszínvonalat biztosít, és növeli a szegénységben élők és a szegénység kockázatának kitett emberek arányát a társadalomban”.
A szerzők – Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa, Nagy Kristóf és Varga Mátyás Zsolt – rámutattak, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint (amik a 2021-es referenciaévre vonatkoznak)
Magyarországon volt a tizedik legalacsonyabb, 18,4 százalékos a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett népesség aránya.
Ehhez képest 2014-ben 30,6 százalék volt, amikor a huszonnegyedik helyen álltunk, és a 12,2 százalékpontos javulásunk a legnagyobb a tagállamok között. Rámutattak arra is, hogy a gyermekszegénység 2010 óta hazánkban csökkent a leggyorsabb ütemben az uniós országok közül. „Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermekek soha nem önmagukban szegények, hanem az egy háztartásban élők mind szegénynek számítanak e mérőszám szerint, mivel ez egy háztartásalapú mérőszám.”
Ezeket az eredményeket a foglalkoztatás bővítésével és a reálkeresetek jelentős növelésével értük el, nem pedig a családi pótlékokkal
– jegyezték meg.
Még a koronavírus és a háború se tett keresztbe
Arról is értekeztek a szerzők, hogy hogyan hatott a hazai szegénységi mutatókra a háború és a koronavírus. Leszögezték, hogy „még a nehéz 2022-es évben is, a magyarországi szegénységi ráta bár romlott, de még a romlással együtt se nőtt olyan magasra, mint amilyen magasan az uniós átlag van”.
„Az elmúlt évtized javulásai olyan mértékűek, hogy az utóbbi nehéz évek nem rontották el őket. A magyar tapasztalatok miatt sok helyen át kellett írni a szociológia tankönyveket (még mindig azt tanítják, hogy a gyermekszegénység csökkentésének leghatékonyabb módja a családi pótlék). Kimutattuk, hogy ha a szülőknek van munkájuk, és reálértéken nő a jövedelmük, akkor a gyermekek – és szüleik – szegénysége sokkal jelentősebben csökken.”