Kontextusba helyezte a Hungarian Conservative a mostani inflációt.
Nyitókép: 123rf.com
„A tények feltárása” címmel indított tíz részes cikksorozatot a Hungarian Conservative, aminek az első részében a hazai infláció történetével és összefüggéseivel foglalkoztak a szerzők.
Szalai Piroska és Varga Mátyás Zsolt kezdésnek leszögezték, hogy a magyarok különösen érzékenyek az inflációra,
„sok fájdalmas tapasztalatunk van arról, hogy mi történik, ha a pénzünk jelentősen leértékelődik”.
Megemlítették, hogy a második világháborút követően Magyarország élte át a legnagyobb inflációt a világon, amikor 1945 júliusa és 1946 augusztusa között
a havi infláció közel 41.900 milliárd százalék volt, azaz az árak átlagosan 15 óránként duplázódtak.
Később is cudar volt a helyzet, ugyanis 1988 és 1999 között több mint egy évtizeden át kétszámjegyű volt az éves infláció – ezen időszak legrosszabb éve 1991 volt, amikor 35% volt az áremelkedés mértéke, a második legrosszabb pedig a Horn vezette szocialista kormány alatt volt, 1995-ben, amikor 31% volt a pénzromlás.
A szerzők megemlítették, hogy az ezredfordulótól 2013-ig, a jegybank baloldali vezetése alatt az infláció jóval a céltartomány felett volt, a 3+1 százalékot pedig először 2013-ben sikerült elérni, amikor a jegybank új vezetés alá került, s sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a pénzromlás ütemének letörésére.
A rezsicsökkentés volt a legnagyobb segítség ebben, ami miatt csökkent a hátralékosok aránya és azok aránya is, akik nem tudtak anyagi okok miatt megfelelően fűteni.
2020-ban a COVID-19 világjárvány idején még mindig 3,3 százalékos éves átlagos inflációs rátánk volt, ami azt jelentette, hogy a céltartományon belül tudtunk maradni. A háztartási energiaárak a rezsicsökkentés folytatása miatt nem változtak, az élelmiszerárak nem emelkedtek, az üzemanyag esetében pedig a tavaszi (lezárások alatti) árcsökkenést a júliusi áremelkedés ellensúlyozta.
Viszont akkor,
amikor 2021-ben megjelentek az első hírek az Oroszország elleni szankciók szigorításáról, még a háború eszkalálódása előtt, a globális energiaárak kilőttek,
ami miatt a hazai üzemanyagárak is megemelkedtek, összességében pedig az infláció a 3+1 százalékos céltartományon túlnőtt.
2022-ben, az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kitörése után áprilisban megindult az élelmiszerinfláció is, amely folyamatot csak tetézett az, hogy a vállalatok a költségek növekedésénél nagyobb mértékű áremeléseket hajtottak végre.
Kimutatható, hogy a versenyszféra bevétele jelentősen megemelkedett, jobban mint a költségei.
„33 hónapig az inflációs céltartományon kívül voltunk. A 2023. januári 25,7 százalékos maximumról egy év alatt visszatértünk a céltartományba.
Egyedülálló módon a csökkenés gyorsabb volt, mint az emelkedés”
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
A miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba – ezért fontos a béke.
A befektetési szakember nem csak a mesemondásban erős. Több tévedése kifejezetten azt bizonyítja, hogy gazdasági téren sem lát jól a pályán.
Rengeteg pénzt spórolnak meg így.
Nem akármilyen évet tudhat maga mögött a magyar klasszis.
Értesülések szerint kinttartózkodása alatt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és XIV. Leó pápával is találkozik.
